Stefanovits Pál, Filep György, Füleky György
Mezőgazda Kiadó
Tartalom
Dokucsajev munkássága óta öt talajképző tényezőt különböztetünk meg: aföldtani, az éghajlati, a domborzati, a biológiai tényezőt, valamint atalajok korát.
Ezek a tényezők együttesen alakítják a talajt, egymást nem helyettesíthetik, egyesek közülük csak időlegesen és helyileg kerülhetnek uralomra. Az ember lakta területeken ezekhez még hozzájárul az emberi tevékenység mint a talajképződést módosító tényező. A Föld felszínén kialakult földrajzi övezeteken belül az egyes tényezők más-más jelleggel lépnek fel, ezért a kialakult talajok egymástól különböznek, de abban közösek, hogy állandó fejlődésben vannak,alakulnak, változnak.
A talajfejlődés iránya nem előre megszabott, a talajképző tényezők alakulásának valamint a talaj önfejlődésének hatására módosul.
E gyűjtőnéven foglaljuk össze azokat a természeti jelenségeket, amelyek a földkéreg anyagát kialakították és elrendeződését megszabták.
A talajképződés szempontjából a földtani tényezők két nagy csoportra bonthatók: aktív és passzív tényezőkre. Az aktív földtani tényezők a talajképződést tevőlegesen befolyásolják, a passzív földtani tényezők csupán a talajképződés feltételei; anyagot szolgáltatnak a talajok kialakulásához.
Aktív földtani tényezők:
a) A kéregmozgások következtében lejátszódó kiemelkedés, amelynek hatására nő a terület reliefenergiája, ennek következményeképpen az erózió, a lejtő meredeksége, így megváltoznak a sugárzásviszonyok.
b) A süllyedés következtében megindul a feltöltődés, növekszik a belvízveszély, és erősödik a talajvíz hatása.
c) A talajvízviszonyok hatása többféle. A talajvíz közelsége réti, szikes vagy lápos talajok kialakulását idézi elő, a víz nátriumsó-tartalma pedig a szikesedést váltja ki.
d) A felszíni vizek az ártereken gyarapítják, az oldalazó erózió útján csökkentik a talajok felületét.
Passzív földtani tényezők:
a) A kőzet fizikai tulajdonságai – tömör vagy laza volta, szemcsézettsége – befolyásolják az élővilág megtelepedésének feltételeit.
b) A kőzet ásványi összetétele egyrészt a mállását szabja meg, másrészt azoknak az anyagoknak a skáláját és mennyiségét, melyek a mállás folyamán felszabadulnak, és átcsoportosulva a talaj jellemző és értékes alkotóelemeivé válnak.