Ugrás a tartalomhoz

Talajtan

Stefanovits Pál, Filep György, Füleky György

Mezőgazda Kiadó

A talajok kora

A talajok kora

Mint talajképző tényező Dokucsajev és tanítványai tanítása nyomán vált elfogadottá. Szükségszerűségét két ok indokolja:

a) A Föld felszínén különböző időpontokban indult meg a talajképződés. A sarki övezetekben valamint az északi félteke nagy területein a talaj képződése csak a szárazföldi jégtakaró visszahúzódása után indulhatott meg. Ezzel szemben az egyenlítő tája hosszú évmilliókon át jégmentes volt, így a talajképződés kezdetét a tengerek visszahúzódása vagy a vulkáni tevékenység által felszínre hozott anyag jelentette. A két terület talajai közt tehát abszolút korukat illetően több évmilliónyi különbség lehet.

Mivel pedig a talajképződés folyamán fizikai és kémiai folyamatok játszódnak le, amelyek kifejlődéséhez idő szükséges, természetes, hogy az idősebb talajokban ezek hatása kifejezettebb, összetettebb, mert új folyamatok fellépésére is lehetőséget adnak. A viszonylag fiatal felszínek talajai ugyanakkor kevesebb folyamat jeleit hordozzák magukon és ezek kifejlődése sem éri el az előbbiek erősségét.

Az abszolút korok különbsége azonban nemcsak a Föld övezetei közt mutatható ki, hanem egy szűkebb térség tagjai között is. Egy övezeten, sőt tájon belül is előfordulhatnak idősebb és fiatalabb talajképződmények, mint például az erózió hatására megfiatalodott felszíneken. A közöttük lévő különbséget csak az abszolút koruk figyelembevételével magyarázhatjuk és érthetjük meg.

b) A másik ok, amiért szükségessé vált a talajok korának besorolása a talajképző tényezők közé, az ugyanazon idő alatt elért különböző fejlődési állapot, vagyis a talajok relatív kora. A talajképző tényezők összhatásában mutatkozó különbség ugyanis ugyanazon idő alatt egyszerűbb és összetettebb talajok kialakulásához vezethet. Ilyen különbséget okozhat például a talajképző kőzet nagy szénsavasmész-tartalma. A sok szénsavas meszet tartalmazó kőzeten a kilúgozás folyamata csak hosszabb idő után képes az összes karbonátot kioldani és ezáltal lehetőséget adni más folyamatok bekapcsolására, mint az ugyanannyi csapadék hatása alatt álló, de szénsavas meszet nem tartalmazó talajképző kőzeten kialakult talajban.

Ennek következménye, hogy ugyanazon abszolút korú talajok közt fejlődési állapotuk tekintetében különbség mutatkozik, amit úgy fejezünk ki, hogy más a talajok relatív kora.