Ugrás a tartalomhoz

Talajtan

Stefanovits Pál, Filep György, Füleky György

Mezőgazda Kiadó

Az emberi tevékenység

Az emberi tevékenység

A talajképző tényezők tárgyalásakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül az emberi tevékenység talajra gyakorolt hatását sem, amely tudatosan vagy véletlenszerűen módosítja vagy megváltoztatja a talajképződésben részt vevő tényezők hatását.

Az emberiség története folyamán minden tevékenység többé-kevésbé megváltoztatta a környezetet. Ez a változtatás általában annál nagyobb, minél fejlettebb a társadalom, amelyben az adott emberek élnek.

A primitív népeknél a vadászat és a gyűjtögetés csak kis hatással volt a környezetre, különösen akkor, ha állandó vándorlással szerezték meg az önfenntartáshoz szükséges növényi és állati termékeket.

Amint az ember huzamosabb ideig megtelepedett egy helyen, és állattenyésztéssel, majd földműveléssel foglalkozott, környezetét mesterségesen alakította, hogy minél több és jobb élelemhez, tüzelőhöz és ruházkodáshoz szükséges anyaghoz jusson.

A fejlett társadalmak a nagyobb népsűrűségű területeken már nemcsak a növény- és állatvilágot változtatták meg, hanem öntözéssel növelték a talajra jutó víz mennyiségét, trágyázással gyarapították a talajba kerülő szerves anyagot és a talajműveléssel megváltoztatták a felső talajrétegek tulajdonságait.

A modern mezőgazdaság hatása ennél jelentősebb, mert tudatosan alakítja a talajt és a benne lejátszódó folyamatokat műtrágyázással, mechanikai és kémiai talajjavítással, valamint vízszabályozással és öntözéssel.

Volt (és a jövőben is lehet) a talajra káros hatása is az emberi tevékenységnek, éspedig olyan mértékű, hogy a helytelenül művelt területek elsivatagosodtak vagy erodálódva, talajtakaró nélkül terméketlenek maradtak. Más esetben a rosszul öntözött talajok elszikesedtek, elsósodtak vagy elmocsarasodtak.

Az emberi tevékenység hatása nő az iparosodás, a városiasodás a közlekedés mértékének a növekedésével is. A légköri savas ülepedés kimutathatóan elsavanyította azokat a talajokat, amelyek nem tartalmaznak szénsavas meszet. Az erősen terhelt úthálózat mentén megnőtt a talajok nehézfémterhelése. A nagyvárosok lakóházainak fűtése megnövelte a talajra jutó savas szerves anyagok mennyiségét. A lakosság által termelt szennyvíz öntözésével, valamint a szennyvíztisztítók iszapjának a talajban való elhelyezésével nőtt a talajok terhelése.

Mind a településfejlesztéshez, mind az út- és vasúthálózat bővítéséhez újabb talajfelületeket vontak el a természetes vagy a termesztett növénytakaró alól.

Az emberi tevékenység tehát módosítja a talajképződésben érvényesülő természeti tényezők hatását. A tudatosan és helyesen alkalmazott beavatkozás a talajképződési tényezők hatását a termékenység növelése és állandósulása irányába változtathatja meg, a hibás gazdálkodás viszont csökkentheti a termékenységet, sőt tönkreteheti a talajt. E megváltozott talajképződési folyamatokat a jelenkori talajképződési folyamatok fogalomkörébe soroljuk.