Ugrás a tartalomhoz

Talajtan

Stefanovits Pál, Filep György, Füleky György

Mezőgazda Kiadó

A talajélőlények kártételei

A talajélőlények kártételei

A talajlakó állatok tevékenységének nemcsak kedvező, de néha az ember számára kellemetlen hatásai is vannak. Közismert egyes rágcsálók (hörcsög, egerek), valamint a vakondok növénytermesztés eredményességét zavaró jelenléte. A meztelencsigák néhány területén a Földnek rettegett kártevői a zöldségnövényeknek. A hangyák levéltetveket visznek át egyik növényről a másikra. A legtöbb növény gyökérzetét pedig a fonálférgek támadják meg.

A leggyakoribb károkozók azonban a talaj mikroszkopikus élőlényei. A hervadásos megbetegedést, a gyökérrothadást és a káposzta gyökérgolyva-megbetegedését egyaránt gombafertőzés okozza.

Ugyancsak gyakori legyengült növényeknél a talajeredetű Fusarim okozta fertőzés. Anyagcserezavart okozó toxint termelnek, amelyek a takarmányba és élelmiszerbe is belekerülhetnek.

Hagyományos védekezés a talajfertőzések ellen a vetésváltás és a helyes talajművelés. A talaj-pH szabályozásával egyes betegségek terjedését megakadályozhatjuk, például 5,2 pH alatt nem lép fel burgonyavarasodás, amit a Streptomyces scabies okoz, illetve 7,0 pH fölött nem támadja meg a káposztát a gyökérgolyva gombabetegség.

Nedves és hideg talajokban könnyen bekövetkezik a csírarothadás és a palántadőlés. A megfelelő vízelvezetés és a bakhátas művelés segít a betegség terjedésének megakadályozásában.

A növényekre, állatokra és emberekre káros vírusok széles skáláját lehet a talajokban megtalálni. Ezek közül némelyek gyakran több éven át életképesek.

A vírusokat a talajokban vissza lehet szorítani, ha a gazdaszervezeteket (fonálférgeket, gombákat, fertőzött gyökereket) eltávolítjuk. Az emberre nézve veszélyes vírusok gyakran a szennyvíztisztító telepekről kikerülő iszappal vagy vízzel kerülnek a talajba. Ezek a szokásos szennyvíziszap-kezelő módszerekkel sohasem távolíthatók el vagy inaktiválhatók tökéletesen.

Higiénés szempontból rendkívül fontos, hogy a kórokozó mikroorganizmusok – hoszszabb, rövidebb idő alatt – elpusztulnak a talajban. Ennek oka, hogy a talaj nem nyújt a kórokozó mikroorganizmusok számára optimális életfeltételeket. A hőmérséklet alacsony, a nedvességtartalom kicsi, nincs megfelelő tápanyagmennyiség, ugyanakkor érvényesül a talajbaktériumok antagonista hatása, valamint a fághatás.

A bélférgek és az egysejtűek, valamint azok cisztái hasonló folyamatokban semmisülnek meg.

A mikroorganizmusokat gátló antibiotikumokat főleg sugárgombák és mikroszkopikus gombák termelik. A humán gyógyászatban felhasznált antibiotikumokat termelő mikroorganizmus-törzseket főleg talajból izolálták. A növények fejlődését gátló fitotoxikus anyagok többségét is mikroszkopikus gombák, kisebb hányadát baktériumok szintetizálják.