Ugrás a tartalomhoz

Talajtan

Stefanovits Pál, Filep György, Füleky György

Mezőgazda Kiadó

Az adszorbeált kationok talajkolloidikai hatása

Az adszorbeált kationok talajkolloidikai hatása

A Ca2+-, Mg2+-, K+-, Na+- és H+-ionok rendszerint minden talajban megtalálhatók adszorbeált formában. Mivel ezek a kationok a kolloidokat különböző mértékben tudják koagulálni, a talaj tulajdonságait jelentősen befolyásolja az, hogy milyen a szilárd fázisban megkötött kationok mennyiségi és minőségi megoszlása. Azt a kationfajtát, amelyik elsősorban megszabja a talajrészecskék viselkedését, uralkodó vagy domináns kationnak nevezzük. Ebben a tekintetben nem a különféle kationok abszolút mennyisége, hanem a többi kationhoz viszonyított relatív értéke (a T, ill. az S %-ában kifejezett mennyiség) a döntő. Valamely adszorbeált kationfajta domináns volta azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy relatíve többségben van a többi kationnal szemben.

Az adszorbeált nátriumionok

A Na-ionok a talajkolloidok peptizációját okozzák. A kedvezőtlen kolloidikai hatás már 5% kicserélhető-Na-tartalom esetén jelentkezik. A Na-ban gazdag talajok nedvesen duzzadnak, szappanszerűen kenődővé válnak, kiszáradva mélyen repedeznek, s kőkemények. Rossz vízgazdálkodású talajok. Kémiai és fizikai javítást igényelnek.

Ha a kicserélhető Na-ionok relatív mennyisége (NaS%) eléri az 5 S%-ot, már valamelyest romlanak a talaj fizikai és kémiai sajátságai;

5–15%-nyi mennyiségben már észrevehető kedvezőtlen hatást fejtenek ki (szikesítik a talajt),

15–25% közötti kicserélhető Na-tartalom esetén már nagymértékben leromlott (erősen szikes jellegű), ha pedig

NaS% > 25, akkor kifejezetten szikes a talaj.

Az adszorbeált kalciumionok hatása

A Ca-ionok kedvező hatása csak akkor érvényesül, ha a talaj telítettsége (a V % értéke) több mint 80%, és a Ca2+ relatív értéke eléri az S-érték 70–80%-át,

A Ca-ionok az ásványi és a humuszkolloidokat koagulálják. Jelentős szerepük van a jó talajszerkezet kialakításában. Kitűnő vízgazdálkodás, jó tápanyag-szolgáltató képesség jellemzi a Ca-ban gazdag talajokat.

A magnézium kolloidikai szerepe

A Mg-ionok viszonylag nagy vízmegkötő képességük folytán (az S-érték 30%-át meghaladó mennyiségben) aszályérzékennyé teszik a talajt. Az ilyen talajok szerkezete rosszabb, s holtvíztartalma is sokkal nagyobb, mint az ugyanolyan szemcseösszetételű Ca-talajoké.

Adszorbeált K+- és H+-ionok

A K-ionok kolloidikai hatása kevésbé kedvezőtlen, mint a Na+-é. Talajainkban nagy mennyiségű kicserélhető kálium általában nem fordul elő.

Az erősen savanyú (H+- és Al3+-ionok által uralt) talajok fizikai, kémiai és növénybiológiai szempontból egyaránt kedvezőtlen tulajdonságokat mutatnak. A káros savanyúság kémiai javítással (meszezéssel) szüntethető meg.