Ugrás a tartalomhoz

Talajtan

Stefanovits Pál, Filep György, Füleky György

Mezőgazda Kiadó

Kalcium a talajban

Kalcium a talajban

A kalcium forrásai

A kalcium primér forrásai a kalcit, az aragonit, a dolomit és a gipsz. A kalcit – CaCO3 – fő alkotórésze a mészkőnek, a márgának és a meszes homokkőnek. Az aragonit is CaCO3-ásvány, normál atmoszférikus körülmények között kevésbé stabil, mint a kalcit. A dolomit [CaMg (CO3)2] amellett, hogy kalciumforrás, magnéziumforrás is. A gipsz (CaSO4 2H2O) üledékes kőzetek közönséges ásványa, a mezőgazdaságban meszezőanyagnak használják.

Az apatitban, a plagioklászban és a hornblendében is van kalcium. A kalciumásványok valamivel gyorsabban mállanak, mint az átlagos talajásványok, ezért a mállás és a kimosódás előrehaladtával csökken a kalciumtartalom. Az átlagos kimosódási veszteségek 387 kg Ca/ha, 118 kg Mg/ha és 44 kg K/ha. Humid területeken a veszteségek még nagyobbak volnának, ha a Ca2+ és a Mg2+ nem kötődne erősen a kationcserélő helyekhez.

A talajok kalciumtartalma

A arid területek sós talajaiban 5% kalcium is lehet, míg a humid területek (trópusok) talajaiban csak 0,01% a kalcium. A mérsékelt égövi humid területek talajaiban 1–2% kalcium található.

Igen csekély az erősen kimosódott, kicsiny kationcserélő kapacitással rendelkező talajok kalciumtartalma. Mérsékelt égövi talajokban az előbbieknél több kalcium van, kivéve a nagyon savanyú homoktalajokat. A mérsékelt égövi talajoknál sokkal hamarabb van szükség meszezésre a pH növelése céljából, mint a növények kalcium igényének kielégítése érdekében.

A mérsékelt égövi talajok kicserélhetőbázis-tartalmának 75–85%-át a kalcium teszi ki: legtöbbjük a szántott rétegben 200–1000 kg/ha kicserélhető kalciumot tartalmaz. Ez a nagy mennyiség tart egyensúlyt a talajoldat igen csekély oldott kalcium-tartalmával. A kalcium nagy mennyisége a kicserélhető kationok helyein azzal magyarázható, hogy a Ca2+-ionnak a 2+ töltéséhez képest viszonylag kicsi a hidratáltion-mérete, és ez a kalcium nagyobb fokú adszorpcióját idézi elő. A kalciumadszorpció a humusznál a legnagyobb fokú, mert ott nagy a kationcserélő kapacitás, ezenfelül a Ca-ionok a szerves vegyületekkel kelátokat is képezhetnek.

Ha a talaj pH-értéke csökken, a talajban lévő kicserélhető kalcium (és más bázikus kation) mennyisége is csökken, ha a pH-érték emelkedik, a kicserélhető kalcium mennyisége is nő. Ha nagyon sok kalcium van jelen, CaCO3 alakban kicsapódhat és pufferolhatja a talaj pH-ját.

A CaCO3 vízben nem oldódik, de CO2-tartalmú vízben igen. A talaj levegőjében lévő CO2 parciális nyomása határozza meg a talajoldatban lévő CO2 gáz mennyiségét, s egyben meghatározza a CaCO3 oldódásának mértékét is.

A talajoldatban a kalcium kétértékű pozitív ionként vagy HCO3–, SO42–, esetleg Cl–-ionokkal képzett ionpárokban van jelen.