Ugrás a tartalomhoz

Talajtan

Stefanovits Pál, Filep György, Füleky György

Mezőgazda Kiadó

Magnézium a talajban

Magnézium a talajban

A magnézium legnagyobb része szilikátok alakjában van jelen: amfibolok, piroxének, olivinek, biotitek és néhány agyagásvány (kloritok, vermikulitok) tartalmazzák. Alkálikus talajokban ezeken kívül még dolomit, magnezit és kalcit (1–3%) tartalmaz magnéziumot, arid és szemiarid talajokban könnyen oldható MgSO4 ∙ 7H2O alakban is előfordulhat. A tengerhez közeli talajok aeroszolok alakjában sok magnéziumhoz jutnak.

A talajok átlagos magnéziumtartalma kb. 0,5%. A talajoldatban Mg2+-ion alakban vagy HCO3–, SO42–- és Cl–-ionokkal ionpárok alakjában van jelen. A dolomitos mészkő oldódása is a talajoldat CO2-tartalmával áll kapcsolatban:

CaMg (CO3)2 + 2H2CO3 —— Ca2+ + Mg2+ + 4HCO3–

A magnéziumkimosódás az átszivárgó víz mennyiségétől, a talajoldat magnéziumkoncentrációjától, a talajok magnéziumtelítettségétől és sok más tényezőtől függ. A kicserélhető magnézium a felvehető magnézium legjelentősebb forrása a talajban. A magnézium a kalciumhoz hasonlóan viselkedik a talajoldatban és a talajkolloidokon adszorbeálva.

A nem hidratált Mg2+ elég kicsi ahhoz, hogy beférjen az ásványi szerkezet oktaéderes üregeibe (a kalcium több helyet igényel). A vulkáni kőzetekben lévő magnézium szoros kapcsolatban van a vastartalmú ásványokkal (ferromagnézium): olivin, inoszilikátok, biotitcsillám. Üledékes kőzetekben a dolomit alkotórésze. Az említett magnéziumásványok mind mállékonyabbak, mint a földpátok, a kvarc és hidratált oxidok. A talajok magnéziumtartalma hamarabb merül ki, mint a kálium-, nátrium- és kalciumtartalma.

A hidratált Mg-ion nagyobb, mint a hidratált Ca-ion, így gyengébben kötődik a talajkolloidokon. Ennek a hidratáltion-méretnek a következménye az is, hogy sok magnéziumot tartalmazó talajkolloidnak nagyobb a duzzadóképessége, jobban diszpergálódik, kevésbé átjárható, és több vizet képes visszatartani, mint a több kalciumot tartalmazó talaj. Ez akkor következik be, ha a kationcserélő kapacitás több, mint 30%-át a kicserélhető magnéziumionok adják.

A talajoldatban nemcsak a Ca2+, hanem a Mg2+ is kevés a kationcserélő helyeken lévő magnéziumhoz képest. A magnézium is specifikus adszorpcióval kapcsolódik a kationcserélő helyeken, ezért a talajoldatban lévő magnéziumkoncentráció igen kicsi lehet.

A magnéziumnak különleges szerepe van a vermikulit esetében. Ennek az agyagásványnak a rétegei kellően ki vannak tágulva ahhoz, hogy két réteg víz és a Mg2+-ionok elférjenek, hogy a rétegek közötti negatív töltéseket semlegesítsék. A vermikulit mállás esetén jó magnéziumforrás. Hasonlóképpen rácsközi térben kötődik a Mg egyes kloritokban, oktaéderes síkot alkotva.