Az agyagosodás folyamatában felgyorsul az elsődleges szilikátásványok átalakulása, illetve bomlása, és másodlagos ásványok képződnek belőlük. Ennek hatására a talajszelvényben több az agyag, mint a talajképző kőzetben, mert a másodlagos ásványok nagy része az agyagfrakcióba tartozik mérete alapján.

A kilúgozás lényegesen felgyorsítja az agyagosodás folyamatát, mert a karbonátmentes szintek kémhatása savassá válik, ezért a kilúgozást az agyagosodás előfutárjának tekinthetjük.

Az agyagosodás kolloidméretű kristályos, vagy amorf ásványok képződését eredményezi. A mállás ismertetése során már utaltunk arra, hogy az agyagfrakció kristályos fázisa nagyrészt agyagásványokból áll, melyet vas- vagy alumínium-oxidhidrátok kísérnek. Az amorf rész tág határok között változó arányban tartalmaz kovasavból és vas-, valamint alumínium-oxidhidrátokból álló elegyeket, így allofánokat vagy imogolitot.

Az agyagosodás folyamatának hatása az elsődleges ásványoknak – a talajképző kőzetben észlelt arányához képest – csökkenését jelenti. Ezzel arányosan nő a talajszintek agyagtartalma. Ha a folyamat számszerűségét kívánjuk kiszámítani, azt csak a karbonátmentes talajtömegre való átszámítás útján tehetjük. A karbonátok kilúgozódása és felhalmozódása ugyanis eltorzítja az egyes szintek tömegviszonyait. Az agyagmérlegek adatai szerint az 1 m2 felszín alatt fekvő talajban az agyagosodás 50 és 200 kg agyagtöbbletet mutatott. Abban az esetben, amikor az agyagosodást az agyagszétesés követi, az agyagmérleg negatív eredményhez is vezethet, mert a kőzet agyagtartalma, valamint a kezdetben képződött agyag elbomlik, és a bomlástermékek kimosódnak a talajszelvényből.

Az agyagosodás folyamatának jellemzésére bemutatjuk egy barnaföld szelvényének ásványi összetételét a talaj teljes anyagára és a leiszapolt agyagfrakcióra vonatkozóan (10.6. ábra).

10.6. ábra - Egy, az agyagosodás folyamatával jellemezhető barna föld szelvényének ásványi összetétele a talaj teljes anyagára, valamint a szintekből leiszapolt agyagfrakciókra vonatkozóan

Az ábrán látható az A és B szint egyenletes agyagosodása és bennük az agyagos rész talajképző kőzethez viszonyított felhalmozódása, valamint az A és B szint agyagásványainak hasonlósága.