Ugrás a tartalomhoz

Talajtan

Stefanovits Pál, Filep György, Füleky György

Mezőgazda Kiadó

A láposodás

A láposodás

A talajképződési folyamatok speciális esete, amikor a talajképződés állandó, vagy az év nagy részében fennálló vízborítás alatt játszódik le. A víz alatt a vízi növényzet maradványai kizárólag levegőtlen körülmények között bomlanak le. Ebből következik, hogy a bomlástermékek alapvetően különböznek a szárazföldi bomlásterméktől, a humusztól. A vízi növényzet összetétele is különbözik a száraz térségeken termett növényi társulások szerves anyagától. Az anaerob bomlás által termelt szerves anyag, a tőzeg a bomlás mértéke szerint három fokozatba sorolható, a nyers tőzeg, a vegyes és a szuroktőzeg fokozatokba. Ezek megkülönböztetése a növényi szövetek fennmaradása szerint történhet. A nyers tőzeg vagy szalmás tőzeg túlnyomórészt rostos növényi részek kevéssé átalakult maradványaiból áll, míg a szuroktőzegben már nincsenek szemmel látható növényi részek, hanem az egész szerves anyag feketés, átalakult szervesanyag-tömeggé változott. A tőzegréteg szervesanyag-tartalma 60–80% is lehet. A láposodás folyamata azonban eredményezhet kisebb szervesanyag-tartalmú terméket is, ezt kotunak nevezzük. A lápok nagy részét az ember lecsapolta, majd ennek hatására megindult a tőzeganyag mennyiségének csökkenése. A kiszáradt tőzeganyagot részben elfújja a szél, részben az aerób körülmények között megindul a tőzeg szerves anyagának kémiai és mikrobiológiai bomlása.

A láposodás mint anaerob folyamat metánképződéshez vezet, ami öngyulladás esetén „lidércfény”-ként ismert. Az állandóan nedves tőzeg pedig záptojásszagú, ami a kénvegyületekből képződött kénhidrogén jelenlétére utal.

A magyarországi tőzeglápok anyagában gyakran találhatók vízi csigák héjai, amelyek a lassú bomlás útján szénsavas mészből álló anyagukból kalciumot visznek oldatba. Ezek a sikláptőzegek semlegesek vagy gyengén lúgos kémhatásúak.

A láp másik formája a tőzegmohák anyagából képződik; ez mind a kiindulási szerves anyag tekintetében, mind a bomlás feltételeit illetően eltér a síklápokon lejátszódó folyamatoktól. A tőzegmohák anyaga alulról itatódik át vízzel és bomlik el ugyancsak anaerob körülmények között. Általában a mohatőzeg savas kémhatású, és kevés ásványi anyagot tartalmaz.

A kertészeti földkeverékeknek mindkét tőzegféleség fontos alkotórésze.