Ugrás a tartalomhoz

Talajtan

Stefanovits Pál, Filep György, Füleky György

Mezőgazda Kiadó

A talaj fejlődése

A talaj fejlődése

A talajban lejátszódó folyamatok nem függetlenek egymástól. A legtöbb esetben kölcsönhatás, okozati összefüggés ismerhető fel közöttük, éppen ezért társulásuk és nem külön-külön való szerepük jellemző a talaj termékenységére.

A folyamatok a talajfejlődés folyamán törvényszerű sorrendben jelennek meg, egymásnak mintegy előfeltételét képezve. Így előz meg például az erdőtalajokon minden más folyamatot a humuszosodás (vagyis a szervesanyag-felhalmozódás és -bomlás során kialakult egyensúly), amelyhez a kilúgozás társul, majd azt az agyagosodás, az agyagvándorlás, esetleg az agyagszétesés vagy a redukció követi (11.2. ábra).

11.2. ábra - Az egyes talajdinamikai folyamatok sorrendje és társulása a löszön kialakult erdőtalajok fejlődése folyamán

kepek/11-2-abra.png


Ezzel a sorrenddel párhuzamosan erősödik a talaj savanyodása is, amely az egyes folyamatok következménye, pl. a humuszosodásnak és a kilúgozásnak, vagy oka pl. az agyagvándorlásnak, az agyagszétesésnek, melyek viszont a redukciót vonják maguk után. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a folyamatok fellépésének mind a sorrendje, mind az időpontja előre meghatározott. A fejlődés iránya és a folyamatok sorrendje a talajképző tényezők, a természeti viszonyok összhatásától függ.

A társulások kialakulása folyamán láthatjuk azt is, hogy az előfeltételtképező folyamatok nem szűnnek meg az új folyamat fellépése után, hanem tovább fejlődnek, hatnak a talaj tulajdonságainak kialakulására és fejlődésére. Ugyanakkor a meginduló új folyamat, mintegy rátelepülve az előfeltételét képező folyamatra, először rohamosan erősödik, majd hatása állandósul, és így lehetőséget ad újabb folyamatok társulásba való bekapcsolódására.

A mezőgazdasági termelés intenzitásának növekedésével együtt járnak a jelenkori talajképződési folyamatok. Ezek az öntözés, a lecsapolás, a kémiai talajjavítás, az erőteljes és évenként ismétlődő trágyázás hatására lépnek föl. Mindaddig csak az alacsonyabb osztályozási egységekbe való soroláskor vesszük ezeket figyelembe, amíg a talajon olyan jelentős változások nem lépnek fel, amelyek már a magasabb osztályozási egységek határértékeit is meghaladják.A jelenkori talajképződési folyamatok ismerete és a tudatos irányításuk igen fontos, mert a talajok termékenységét és hasznosíthatóságát nagymértékben megszabhatják.

A genetikai és a talajföldrajzi osztályozási rendszer (11.1. táblázat) alapján a hazai talajokat a főtípusok szerint tárgyaljuk a továbbiakban.

11.1. táblázat - Magyarország talajainak genetikai és talajföldrajzi osztályozási rendszere

Főtípus

Típus

Altípus

Váztalajok

köves, sziklás váztalaj

kavicsos váztalaj

földes kopár

karbonátos

nem karbonátos

futóhomok

karbonátos

nem karbonátos

lepelhomok

humuszos homok

karbonátos

nem karbonátos

kétrétegű

Kőzethatású talajok

humuszkarbonát-talaj

rendzina

fekete

barna

vörös agyagos rendzina

fekete nyirok

ranker

Közép- és délkelet- európai barna erdőtalajok

karbonátmaradványos barna erdőtalaj

csernozjom barna erdőtalaj

csernozjom jellegű barna erdőtalaj

típusos csernozjom barna erdőtalaj

erdőmaradványos csernozjom

barnaföld

típusos

visszameszeződött

mélyben kovárványos

agyagbemosódásos barna erdőtalaj

gyengén podzolos

típusos

mélyben kovárványos

podzolos barna erdőtalaj

erősen podzolos

közepesen podzolos

mélyben kovárványos

pangó vizes barna erdőtalaj

podzolos

agyagbemosódásos

kovárványos barna erdőtalaj

podzolos

agyagbemosódásos

típusos

humuszos

savanyú barna erdőtalaj

nyers humuszos

savanyú humuszos

Csernozjom talajok

öntés csernozjom

karbonátos

nem karbonátos

kilúgozott csernozjom

mészlepedékes csernozjom

típusos

alföldi

mélyben sós

réti csernozjom

karbonátos

nem karbonátos

mélyben sós

szolonyeces

Szikes talajok

szoloncsák

a sók minősége szerint

szoloncsák–szolonyec

a sók minősége és mennyisége szerint

réti szolonyec

kérges

közepes

sztyeppesedő réti szolonyec

közepes

mély

másodlagosan szikesedett talaj

elszikesedett csernozjom

elszikesedett réti talaj

elszikesedett öntéstalaj

Réti talajok

szoloncsákos réti talaj

szulfátos

szódás

szolonyeces réti talaj

szolonyeces

erősen szolonyeces

réti talaj

karbonátos

nem karbonátos

mélyben sós

mélyben szolonyeces

öntés réti talaj

karbonátos

nem karbonátos

lápos réti talaj

típusos

szoloncsákos

szolonyeces

csernozjom réti talaj

karbonátos

nem karbonátos

mélyben sós

mélyben szolonyeces

szolonyeces

Láptalajok

mohaláptalaj

rétláptalaj

tőzegláptalaj

kotus tőzegláptalaj

tőzeges láptalaj

kotus láptalaj

lecsapolt és telkesített rétláptalaj

telkesített tőzegláptalaj

telkesített tőzeges láptalaj

telkesített kotus láptalaj

A mocsári erdők talajai

A folyóvizek, tavak üledékeinek, valamint a lejtők hordalékainak talajai

nyers öntéstalaj

karbonátos

nem karbonátosa

karbonátos, kétrétegű

nem karbonátos, kétrétegű

humuszos öntéstalaj

karbonátos

nem karbonátos

karbonátos, kétrétegű

nem karbonátos, kétrétegű

réti öntés

lejtőhordalék-talaj

csernozjomok lejtőhordaléka

erdőtalajok lejtőhordaléka

rendzinák lejtőhordaléka

vegyes üledékek