Ugrás a tartalomhoz

Talajtan

Stefanovits Pál, Filep György, Füleky György

Mezőgazda Kiadó

A vízerózió fokozatai

A vízerózió fokozatai

Az eróziót a folyamatain és a formáin kívül a fokozata is jellemzi. Fokozaton azt az állapotot értjük, amelyet valamely talajpusztulási folyamat hatására az eróziós forma elért.

Felületi rétegerózió

Fokozatait: a gyengén, a közepesen és az erősen erodált talajszelvényeket a talajpusztulás százalékos értéke a területre jellemző, nem erodált talajszelvény alapján határoljuk el egymástól. A nem erodált talajszelvény szintjeit együttesen tekintjük 100%-nak, és ehhez viszonyítjuk a vizsgált erodált talajszelvény szintjeinek együttesét. Az A, valamint a fokozatosan csökkenő szervesanyag-tartalmú B szintek, a barna erdőtalajoknál pedig a kilúgozási és a felhalmozódási szintek együttesen képezik az elbírálás alapját. A vizsgált talajszelvény szintjeinek vastagságát lemérve, a centiméterekben kifejezett értékeket az összehasonlítási alapul szolgáló talajszelvény szintjeinek vastagságával osztva és 100-zal szorozva kapjuk a százalékos értéket, az eróziós fokozat megállapításához.

Az ismertetettek figyelembevételével gyengén erodáltnak nevezzük azokat a talajszelvényeket, melyekben az eredeti szelvény talajszintjeinek legalább 70%-a, közepesen erodáltnak azokat, amelyekben 70–30%-a, erősen erodáltnak, melyekben kevesebb, mint 30%-a maradt meg, illetve ez utóbbiba soroljuk azokat a talajokat is, amelyekben – függetlenül a százalékos értéktől – 30 cm-nél vékonyabb talajréteg maradt meg. Az eróziós fokozatok kifejezhetők a lepusztult talajréteg százalékos értéke alapján is, ami nem elvi, hanem számszerű különbséget jelent a meghatározásban. Gyengén erodált az a talaj, amelyben az eredeti szelvény talajszintjeinek 30%-a, közepesen erodált, amelyben 30–70%-a és erősen erodáltak, amelyben több mint 70%-a pusztult le.

Barázdás erózió

Fokozatait célszerűen a barázdákból kimosott talaj mennyisége alapján határozhatjuk meg, úgy, hogy a lejtőn kiválasztunk egy vagy több, a terület átlagát képviselő mintaterületet. Ezek 10 × 10 m-es négyzetek, lehetőség szerint egyenletes lejtőszögnél kitűzve és úgy, hogy a lejtésirány egyben a négyzet függőleges oldalaival párhuzamos legyen. A mintaterületek felső és alsó vízszintes határán, valamint a kettő között lévő, 5 m magasságban húzható vízszintes vonal mentén mérünk. E három vonalat kitűzve egyenként megmérjük a vonalat keresztező vízmosásbarázdák átmérőjét, mélységét, és megfigyeljük a keresztmetszet alakját. A három vonal mentén mért keresztmetszeteket átlagoljuk, és a mintaterület hosszanti oldalával (10 m-rel) megszorozva megkapjuk a területről lepusztult talaj mennyiségét. Ennek alapján határoljuk el egymástól a barázdás erózió fokozatait, úgy, hogy a barázdák térfogatát megszorozzuk a talaj térfogattömegével. A lepusztult talaj mennyiségét t/ha-ban fejezzük ki. Gyengén erodáltnak nevezzük azokat a területeket, melyekben ez az érték kisebb mint a 40 t/ha, közepesnek, ha 40–100 t/ha között van és erősen erodáltnak 100 t/ha-nál nagyobb érték esetén.

Vízmosásos erózió

Fokozatainak eldöntésekor célszerű nagyobb területet egységül venni. A szakirodalom általában a vízmosás hosszát veszi alapul a határértékek megállapításakor, a mért adatokat m/km2-ben kifejezve.

Az említett elv figyelembevételével gyengén vízmosásosnak nevezzük azt a területet, amelyen a vízmosások hossza kevesebb, mint 200 m/km2, közepesen, illetve erősen vízmosásosnak pedig a 200–500 m/km2, illetve 500 m/km2-nél nagyobb értékű területeket.

Padkásodás

Fokozatait a területi elterjedés alapján határozzuk meg. Ott, ahol a padkásodás által elpusztított felszín, vagyis a padkafenekek peremek által határolt területei az összterület 10%-ánál kisebb nagyságrendet érnek el, gyengén padkás területről beszélünk. Ott, ahol ez az érték 10–30%, közepes padkásodásról, ha viszont a padkafenekek területe az összterület 30%-át meghaladja, erős padkásodásról szólunk.

Az ország eróziós viszonyairól a 13.1. táblázat adatai, valamint a 13.1. ábra nyújtanak áttekintést.

3.1. táblázat - Az erózió által károsított talajok területi elterjedése megyénként, 1000 ha-ban

Megyék

Erősen

Közepesen

Gyengén

Összesen

erodált, 1000 ha

Vas

Zala

Somogy

Baranya

Veszprém

Győr

Komárom

Fejér

Tolna

Nógrád

Pest

Heves

Borsod-Abaúj-Zemplén

29

44

37

24

144

12

17

28

40

63

43

19

54

36

83

162

67

52

26

65

46

90

59

44

39

116

45

47

121

70

51

59

100

130

75

25

52

29

54

110

174

320

161

247

97

182

204

205

147

139

87

224

Összesen

 

2297


13.1. ábra - Talajpusztulás Magyarországon. 1. erős, 2. közepes, 3. gyenge vízerózió, 4. nem erodált mezőgazdasági területek, 5. szedimentáció, 6. szélerózió által gyakran sújtott területek, 7. erdők

kepek/13-1-abra.png