Mivel az Alföldön a sófelhalmozódás és a szolonyecesedés általában a sós/szikes talajvíz hatására alakul ki és csak elvétve jön létre az öntözővízzel bevitt sók következtében, a káros hatások kiküszöbölése érdekében minden esetben meg kell állapítani azt a talajvízmélységet, amely az adott körülmények között még nem idézi elő a talaj szikesedését. Ezt a talajvízszintet kritikus talajvízmélységnek (vagy kritikus vízszintnek) nevezzük. Ha adott területen, a tartós öntözés következtében a talajvíz a kritikus mélység fölé emelkedik, jelentkeznek az öntözés kedvezőtlen hatásai.

A kritikus talajvízszint megállapításánál figyelembe kell venni

A talajvíz sókoncentrációja és a kritikus talajvízszint közötti összefüggést – Kovda adatai alapján – a 16.2. ábra szemlélteti.

16.2. ábra - A kritikus mélység alakulása a talajvíz sótartalmával összefüggésben

Általában minél nagyobb a talajvíz sótartalma és Na%-a, és minél kedvezőtlenebbek a talaj fizikai tulajdonságai, annál mélyebben kell lennie a talajvíz szintjének.

Az ismertetett elvek és az öntözővíz minőségének figyelembevételével a talajokat a következő 3öntözhetőségi kategóriába lehet besorolni:

I. Öntözésre javasolhatók azok a területek, amelyeken a talaj termékenysége az öntözés következtében várhatóan nem csökken. Azonban ezeken a talajokon is

Ide tartoznak:

II. Feltételesen javasolható területek. Az öntözés csak akkor nem csökkenti a talaj termékenységét, ha:

Ilyen területeken előírják a talajvíz szinten tartását vagy süllyesztését. Ezeknél az öntözést általában vízrendezéssel és a talajnedvesség szabályozásával kell összekapcsolni.

III. Nem javasolható öntözés akkor, ha az káros folyamatok megindulását vagy erősödését idézné elő, és a kedvezőtlen hatások kiküszöbölése igen költséges lenne (szoloncsák, szoloncsák-szolonyec, kérges réti szolonyec talajok). Kivétel ez alól:

Az öntözés talajra gyakorolt hatásait – különösen a javasolható és a feltételesen javasolható kategóriák határeseteinél – ma még nem lehet pontosan előre meghatározni, ezért szükség van az öntözőtelepek rendszeres ellenőrzésére. Az ellenőrzés feladata a talajok kémiai tulajdonságainak, a talajvíz mélységének, összetételének rendszeres vizsgálata és értékelése. Ezek alapján ki lehet mutatni a talajszelvény sókészletében, valamint a sók mélységbeni elhelyezkedésében (a talaj sóprofiljában) és a sók minőségében bekövetkezett változásokat, felderíthető a változások oka, és lehetőség van a gyors beavatkozásokra.

A talaj oldható-sótartalmának adott megfigyelési időszak alatti változása (a sómérleg) kiszámítható a megfigyelési időszak végén és a megfigyelési időszak kezdetén kapott sókészlet különbségéből.

A talajok sódinamikájának jellemzésére a mérlegelvet több külföldi és hazai kutató (Darab, Várallyay, Filep, Fekete) alkalmazta.

A számítási módszerek kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól aszerint, hogy milyen tényezőket vesznek figyelembe, milyen egyszerűsítéseket vezetnek be, illetve az adatokat milyen mértékegységekben fejezik ki.

A következőkben az általunk használt – lényegében Kovda alapelveire épülő – számítási módot ismertetjük.

Sómérleg. Legyen: S_l= a talajszelvény sókészlete a megfigyelés kezdetén, t/ha-ban; S₂ = a szelvény sókészlete (t/ha) a megfigyelési időszak végén, akkor a sókészlet változása (ΔS):

$\pm \Delta {\text{S = S}}_{\text{2}}–{\text{S}}_{\text{1}}\text{,}$ (16.11. egyenlet)

ahol:

a ΔS előtti plusz jel a felhalmozódást, a mínusz jel a kilúgozást jelzi.

Nyilvánvaló, hogy ha S₂ < S₁, a ΔS negatív előjelű (a sókészlet csökkent), ellenkező esetben a sókészlet nőtt.

Mivel nálunk a laboratóriumi vizsgálatok során a talaj sótartalmát %-ban (azaz: g só/100 g talaj egységekben) szokás kifejezni, ezeket az adatokat – a talaj térfogattömegének és a talajszelvény vizsgált mélységének figyelembevételével – t/ha-ra kell átszámítani. Az egyszerűsített számítási képletek:

${\text{S}}_{\text{1}}\text{ t/ha}=\text{ρ}\cdot \text{m}\cdot {\text{s}}_{\text{1}}{\text{, illetve S}}_{\text{2}}=\text{ρ}\cdot \text{m}\cdot {\text{s}}_{\text{2}}\text{,}$ (16.12. egyenlet)

ahol:

ρ = a talaj térfogattömege g/cm3; m = a vizsgált talajréteg (vagy talajszelvény) vastagsága, cm; s₁ és s₂ = a megfigyelés kezdetén és végén mért só% (g/100 g).

Sóforgalom. Öntözött területeken a talaj sómérlegének értékeléséhez és sóforgalmának megítéléséhez figyelembe kell venni az öntözővízzel talajba került sómennyiséget (S_ö t/ha) is, ami az alábbi összefüggéssel becsülhető:

${\text{S}}_{\text{ö}}\text{t/ha}=\frac{{\text{C}}_{\text{ö}}\cdot {\text{V}}_{\text{ö}}}{\text{1000}}.$ (16.13. egyenlet)

Jelölések: C_ö = az öntözővíz sókoncentrációja, g/l; V_ö = az öntözővíz térfogata, m3/ha.

A sóforgalom nagyságát és jellegét (történt-e kilúgozás, s ha igen, milyen mértékű) öntözött területeken is számszerűen becsülhetjük, ha a sókészlet változását (ΔS) összehasonlítjuk az öntözővízzel bevitt sómennyiséggel (S_ö). A sókészlet változása önmagában ui. erre vonatkozóan nem nyújt tájékoztatást, mivel a talaj sótartalmának növekedése esetén is jelentős lehet a kilúgozott sók mennyisége.

A talaj sóforgalma (S_f) kifejezhető, mint

$\pm {\text{S}}_{\text{f}}\text{=}\pm \Delta \text{S}–{\text{S}}_{\text{ö}}\text{.}$ (16.14. egyenlet)

1. Ha a sómérleg pozitív (+ ΔS), a talaj sókészlete nőtt ugyan, a sóforgalom azonban negatív, pozitív és nulla is lehet.

Amennyiben + ΔS < S_ö, akkor a sóforgalom negatív, azaz

$+\Delta \text{S}–{\text{S}}_{\text{ö}}=–{\text{S}}_{\text{f}}\text{.}$ (16.15.a. egyenlet)

Tehát az öntözővízzel talajba juttatott sók egy része (a sókészlet növekedése ellenére) kimosódott a szelvényből.

Ha pedig + ΔS > S_ö, akkor az előző képletből következően

$+\Delta \text{S}–{\text{S}}_{\text{ö}}=+{\text{S}}_{\text{f}}\text{,}$ (16.15.b. egyenlet)

vagyis az öntözővíz sótartalmán kívül a sós altalajból vagy a talajvízből származó sók is hozzájárulnak a sókészlet növekedéséhez.

Ha

+ ΔS = S_ö, akkor S_f = 0.

2. Negatív sómérleg esetén nemcsak az öntözővízzel bevitt sók, hanem a talaj eredeti sókészletének egy hányada is kilúgozódott a vizsgált rétegekből, azaz

$–\Delta \text{S}–{\text{S}}_{\text{ö}}=–{\text{S}}_{\text{f}}\text{,}$ (16.15.c. egyenlet)

Sómérleg készíthető: