Ugrás a tartalomhoz

Talajtan

Stefanovits Pál, Filep György, Füleky György

Mezőgazda Kiadó

A talajvédelem gazdaságossága

A talajvédelem gazdaságossága

A gazdaságosság számítására nem térünk ki, csupán felhívjuk a figyelmet arra, hogy a talajvédelem gazdaságosságának számítása során nemcsak a talajveszteség csökkentését és a termékenység csökkenésének megfékezését kell számításba venni, hanem a talajba jutó víztöbbletet, valamint a területen visszamaradó tápanyag-mennyiséget és a többi elhárított kárt is. Tájékoztatás céljából megemlítjük, hogy a talajok termékenysége általában az erodáltság mértékével egyenes arányban csökken. Általános tapasztalatként leszögezhetjük, hogy a nem erodált talajokon elért terméseket 100%-nak véve, a gyengén erodált területen csak 80%, a közepesen 60%, az erősen erodálton csak 40% termés érhető el. Ezek az arányok azonban növényenként változnak.

Tetemes költségtöbbletet jelent az is, ha talajvédelem híján a területről lesodort talaj tápanyagtartalmát műtrágyázással kell pótolni, mert az így egy év alatt veszendőbe ment tápanyagok mennyisége átlagosan 5 évi trágyázásnak felel meg.

A szélerózió elleni védekezés csökkenti a balesetveszélyt okozó por- és homokviharok gyakoriságát, a poros levegő által kiváltott légzőszervi megbetegedéseket. Az erdősávok vonulóutat biztosítanak az állatvilágnak és növelik az élővilág diverzitását.

Végezetül kárelhárításnak kell tekinteni azt a kedvező hatást is, amikor a talajlesodrás megszűntével nem kell az utakat, vasúti pályákat, kerteket megtisztítani az időszakonkénti iszapborítástól. Ha mindezeket tekintetbe vesszük, akkor a domb- és hegyvidéki, valamint a homoki gazdaságok területén bevezethető a gazdaságos talajvédelem és ezen keresztül a talajok termékenységének megőrzése, valamint a nagyobb és biztos termések eléréséhez és a környezetvédelemhez szükséges feltételek megteremtése.