Talajtan
Stefanovits Pál, Filep György, Füleky György
Mezőgazda Kiadó
Tartalom
A földkerekség talajtakarójának megismerése, az ismeretek térképszerű ábrázolása egyre szükségesebbé vált, amikor a Föld népességének rohamos növekedése, a nagy területeken fellépő élelmiszerhiány, az éhínség és a rosszultápláltság ismertté vált. A Nemzetközi Talajtani Társaság (ISSS, International Soil Science Society) 1960-ban Madison, Wisconsinban (USA) tartott kongresszusán határozták el az 1:1 000 000 méretarányú FAO–UNESCO-talajtérkép szerkesztését és kiadását, amely az egész földkerekségre kiterjed.
A nemzetközi együttműködésben több mint 300 szakember vett részt. A feladat az egyes nemzeti talajosztályozások egyeztetése, egységes, a Föld minden talajának besorolására alkalmas osztályozás kidolgozása és elfogadtatása volt. Ennek segítségével valósult meg a világrészekről megközelítőleg azonos részletességű talajtérképek megrajzolása és közzététele. A térkép első tervezetét 1968-ban, az Adelaide-ben (Ausztrália) tartott ISSS kongresszuson mutatták be. További egyeztetések és módosítások után az első térképlapok 1971-ben jelentek meg Dél-Amerika területéről, míg a teljes térkép 1981-ben készült el, a költségekre való tekintettel csak 1: 5 000 000 méretarányban.
A számítógép és ezzel együtt a GIS (Geographical Information System) térhódítása lehetővé tette, hogy a papírra nyomtatott térképeket felváltsák a digitális adatbázisok. A FAO-talajtérképek fejlesztése is a Föld felszínét lefedő egységes digitális adatbázis kialakítására irányul.
A másik világszerte elfogadott, de a gyakorlati osztályozásban és térképezésben kevésbé elterjedt az 1975-ben megjelent USDA osztályozási rendszere (US Soil Taxonomy). Az említettek mellett más nemzeti osztályozások is ismertek és általánosan elfogadottak, mint például a német, az orosz vagy a kanadai, azonban e tankönyv keretei között részletesebben a legelterjedtebb és általánosan elfogadott FAO–UNESCO-rendszert tárgyaljuk.
A FAO-talajosztályozási rendszere három szintű osztályozási rendszer. A legmagasabb és egyben leginkább általánosító szint a „nagy talajcsoportok” (Major Soil Groupings) szintje, ezt követik a talajegységek (Soil Units) (az osztályozás második szintje), valamint a talajalegységek (Soil Subunits), amelyek az osztályozás harmadik szintjét alkotják.
A jelenleg hivatalosan elfogadott, 1993-ban publikált FAO-talajosztályozási rendszer 28 talajcsoportból (Major Soil Groupings) áll, amelyek 153 talajegységet (Soil Units) foglalnak magukba. Az egyes osztályozási egységek felismerésére a határozókulcs jól definiált fogalmakat ír le, úgy mint „diagnosztikai talajszintek” (Diagnostic Horizons), valamint a „diagnosztikai tulajdonságok” (Diagnostic Properties).
Az alábbiakban a nagy talajcsoportokat nem az eredeti talajosztályozási kulcs, hanem a képződésüket leginkább meghatározó talajképző tényezők alapján (21.1. táblázat) ismertetjük a tankönyv keretei által megszabott részletességgel. A diagnosztikai szinteket a 21.2. táblázatban, a diagnosztikai tulajdonságokat pedig a 21.3. táblázatban soroljuk fel. A nagy talajcsoportok Föld felszínén való elterjedését a 21.1. ábra térképe mutatja be.
21.1. táblázat - A FAO-talajosztályozás nagy talajcsoportjai (Major Soil Groupings) a képződésüket leginkább meghatározó tényezők szerint
|
Képződést leginkább meghatározó tényezők |
Nagy talajcsoportok |
|
Szerves talajok |
HISTOSOLS |
|
Ásványi talajok, amelyek kialakulásában az emberi tevékenység volt meghatározó. |
ANTHROSOLS |
|
Ásványi talajok, amelyek képződésében meghatározó volt a talajképző kőzet. Ásványi talajok, amelyek vulkáni anyagon képződtek. Ásványi talajok, amelyek homokon képződtek. Ásványi talajok, amelyek duzzadó agyagon képződtek. |
ANDOSOLS ARENOSOLS VERTISOLS |
|
Ásványi talajok, amelyek kialakulását elsősorban a domborzati viszonyok határozták meg: – Sík, mélyen fekvő területek talajai. – Lejtős, magasan fekvő területek talajai. |
FLUVISOLS GLEYSOLS LEPTOSOLS REGOSOLS |
|
Ásványi talajok, amelyek kialakulását elsősorban azok fiatal kora határozta meg. |
CAMBISOLS |
|
Nedves, trópusi és szubtrópusi területek ásványi talajai, amelyek képződését elsősorban a klimatikus viszonyok és a vegetáció határozta meg. |
PLINTHOSOLS FERRALSOLS NITISOLS ACRISOLS ALISOLS LIXISOLS |
|
Száraz és félszáraz területek ásványi talajai, amelyek képződését elsősorban a klimatikus viszonyok és a vegetáció határozta meg. |
SOLONCHAKS SOLONETZ GYPSISOLS CALCISOLS |
|
Sztyeppterületek ásványi talajai, amelyek képződését elsősorban a klimatikus viszonyok és a vegetáció határozta meg. |
KASTANOZEMS CHERNOZEMS PHAEOZEMS GREYZEMS |
|
Nedves, erdős és füves területek ásványi talajai, amelyek képződését elsősorban a klimatikus viszonyok és a vegetáció határozta meg. |
LUVISOLS PODZOLUVISOLS PLANOSOLS PODZOLS |
21.2. táblázat - A FAO-talajosztályozás által használt „diagnosztikai talajszintek” (Diagnostic Horizons)
|
HISTIC H szint |
Szerves talajanyagot tartalmazó, legalább 20–40 cm vastag felszíni szint, amelynek térfogattömege kisebb 0,1 Mg/m3-nél. |
|
MOLLIC A szint |
Sötét színű (chroma < 3,5), szerkezetes felszíni szint, melynek bázistelítettsége meghaladja az 50%-ot. |
|
UMBRIC A szint |
Sötét színű (chroma < 3,5), szerkezetes felszíni szint, melynek bázistelitettsége nem éri el az 50%-ot. |
|
FIMIC A szint |
Hosszan tartó trágyázás eredményeképpen ember által létrehozott, legalább 50 cm vastag, sötét színű felszíni szint. P2O5 tartalma > 250 mg/kg. |
|
OCHRIC A szint |
Felszíni talajszint, amely nem elégíti ki a mollic és az umbric szint kritériumait. |
|
ALBIC E szint |
Kilúgozott, világos szint (nedves value > 4), amely rendszerint a felhalmozódási szint fölött húzódik. |
|
FERRALIC B szint |
Erősen mállott, legalább 30 cm vastag szint, amelynek kationcserekapacitása legfeljebb 16 cmol(+)/kg agyag. |
|
NATRIC B szint |
Agyagfelhalmozódási szint, amelyben a kicserélhető kationoknak legalább 15%-át nátrium teszi ki, és rendszerint oszlopos szerkezetű. |
|
ARGIC B szint |
Agyagfelhalmozódási szint, amely nem rendelkezik a natric vagy a ferrallic B szint tulajdonságaival. |
|
SPODIC B szint |
Szervesanyag-felhalmozódási szint, amelyben alumínium vagy alumínium és vas is jelen van. |
|
CAMBIC B szint |
Fejlődésükben fiatal B szintek, amelyek nem elégítik ki a feljebb felsorolt B szintek kritériumait; bennük a málláson, színbeli változáson, karbonátvándorláson, és gyenge szerkezet-képződésen kívül nem ismerhetők fel a talajképződés egyéb jegyei. |
|
CALCIC szint |
Kalciumfelhalmozódási szint (caco3 > 15%). |
|
GYPSIC szint |
Gipszfelhalmozódási szint (gipsz > 5%). |
|
PETROCALCIC szint |
Kemény, cementált kalciumfelhalmozódási szint. |
|
PETROGYPSIC szint |
Kemény, cementált gipszfelhalmozódási szint. |
|
SULFURIC szint |
Jarositos* foltosságot mutató szint, amelynek pH-ja < 3.5. |
* sárgás színű, vas- és kéntartalmú ásvány
21.3. táblázat - A FAO-talajosztályozás által használt „diagnosztikai tulajdonságok” (Diagnostic Properties)
|
Éles textúraváltozás (abrupt textural change) |
Az „éles változás a textúrában” az agyagtartalomnak 5 cm-es függőleges távolságon belüli legalább 20%-kal való növekedésére utal. |
|
Andic tulajdonságok (andic properties) |
Erősen málló, nagy vulkáni üvegtartalmú, kis térfogattömegű és rendszerint nagy amorf alumínium-oxidhidrát-tartalmú anyagra utal. |
|
Ferralic tulajdonságok (ferralic properties) |
A „ferralic-tulajdonságokat”, a Cambisolokkal és az Arenosolokkalkapcsolatban használjuk, melyeknél az NH4 OAc-dal meghatározott kationcserélő képesség kisebb, mint 24 cmol (+)/kg agyag vagy kisebb, mint 4 cmol (+)/kg talaj. |
|
Ferric tulajdonságok (ferric properties) |
A „ferric tulajdonságok” megnevezést a Luvisolokkal, Acrisolokkal, Alisolokkal és Lixisolokkal kapcsolatban használjuk a nagy vastartalmú foltok és gócók jelenlétének jelölésére. |
|
Fluvic tulajdonságok (fluvic properties) |
A „fluvic” kifejezés folyami, tengeri és tavi üledékek általi rétegzettségre utal, melyekben az egyes rétegek szerves anyag, agyag- és karbonáttartalma a mélységgel nem arányosan változik. |
|
Geric tulajdonságok (Geric properties) |
Olyan talajanyagra vonatkozik, amelyben a bázikus kationok és a kicserélhető aciditás (1M KCl) összege kisebb 1,5 cmol (+)/kg agyagnál és pH-juk (1 M KCl) kisebb 5-nél. |
|
Hidromorf bélyegek |
Olyan talajokra jellemző, amelyekben megjelennek az állandó vagy időszakos víztelitettségre és redukciós viszonyokra utaló bélyegek. Megkülönböztetjük a gleyic-tulajdonságokat és a stagnic-tulajdonságokat. Gleyic-tulajdonságoknál a közeli talajvíz, a stagnic-tulajdonságoknál pedig a vízzáró réteg következtében a szelvényen belüli vagy felszíni víztorlódás a telítettség oka. |
|
Gypsiferous |
Olyan talajanyagra vonatkozik, melynek gipsztartalma meghaladja az 5%-ot. |
|
Ujjas átnyulások (interfingering) |
Az albic E szint anyagának keskeny átnyúlása az alatta levő argic, vagy natric B szintbe, főleg a szerkezeti elemek függőleges felületein. |
|
Nyelves átnyúlások (tonguing) |
Az albic E szint anyagának az argic vagy natric B szintbe való aránylag széles behatolását jelenti, elsősorban a szerkezeti elemek felületén, amennyiben a talaj szerkezetes. |
|
Nitic tulajdonságok (nitic properties) |
Olyan talajanyagra vonatkozik, amelynek agyagtartalma (nem duzzadó) meghaladja a 30%-ot, és kagylós törésű, szemcsés, fényes felületekkel rendelkező szerkezeti elemek jellemzik. |
|
A szerves talajanyag (organic soil material) |
Hosszú időszakokra vízzel telített vagy mesterségesen lecsapolt talajok, amelyek leszámítva az élő gyökereket legalább 20% szerves anyagot tartalmaznak. |
|
Örökfagy (permafrost) |
A permafrost olyan réteg, amelyben a hőmérséklet egész évben 0 °C alatt marad. |
|
Plinthite |
A plinthite az agyagnak kvarccal és más elegyrészekkel alkotott, vasban gazdag, humuszban szegény keveréke, mely általában sötétvörös gócok formájában jelenik meg. Ismétlődő nedvesedés és kiszáradás hatására irreverzibilisen átalakul vaskőfokká, vagy szabálytalan, erősen cementált aggregátumokká. |
|
Salic tulajdonságok (salic properties) |
Olyan talajokra vonatkozik, amelyek telítési vizes kivonatának 25 °C-on mért elektromos vezetőképessége nagyobb mint 15 dS/m, vagy 4 dS/m amennyiben a pH (H2O, 1:1) meghaladja a 8,5-es értéket. |
|
Csúszási tükrök (slickensides) |
A csúszási tükrök fényes, enyhén hullámos felületek, melyek egy talajtömegnek egy másikon való elcsúszásakor keletkeznek. |
|
Tixotróp konzisztencia (smeary consistence) |
Olyan talajanyag, amely nyomás vagy rázás hatására a szilárd, képlékeny állapotából folyékonnyá válik, majd nyugalmi állapotban visszaalakul szilárd halmazállapotúvá. |
