Ugrás a tartalomhoz

Talajtan

Stefanovits Pál, Filep György, Füleky György

Mezőgazda Kiadó

Talajtan

Talajtan

Stefanovits, Pál

Filep, György

Füleky, György

A FAO-talajosztályozás c. fejezetet Michéli Erika írta


Tartalom

1. A talaj fogalma, a talajtan tárgya, feladata és felosztása
2. A talaj ásványi alkotórészei
A talajalkotó ásványok csoportosítása
Kloridok
Szulfidok
Szulfátok
Nitrátok
Foszfátok
Borátok
Karbonátok
Oxidok és oxidhidrátok
Szilikátok
Szigetszilikátok
Láncszilikátok
Szalagszilikátok
Rétegszilikátok
Agyagásványok
Vázrácsos vagy térrácsos szilikátok
3. Talajképző tényezők
A földtani tényezők
Az éghajlati tényezők
A domborzati tényezők
A biológiai tényezők
A talajok kora
Az emberi tevékenység
A kőzetek
A magmás kőzetek
Üledékes kőzetek
Átalakulási kőzetek
A kőzetek kialakulása
A harmadkori és idősebb földtani történések
A harmadkori kéregmozgások
A negyedkor történései
A hidrológiai viszonyok hatása
4. A kőzet aprózódása és a mállás
Fizikai mállás
Kémiai mállás
Oldási folyamatok
A szilikátok hidrolízise
Az oxidáció
A kémiai és a fizikai mállás hatása a talajképződésre
A biológiai mállás
5. Élőlények a talajban
A talajképződés kezdetének biológiai folyamatai
Edafon
Növények
A növényi gyökerek
A mikroflóra
A baktériumok
A sugárgombák
A mikroszkopikus gombák
A cianobaktériumok
Az algák
Állatok
Az egysejtűek
Az amőbák
A fonálférgek
A televényférgek
A földigiliszták
Az ízeltlábúak
A puhatestűek
Rágcsálók és más nagy testű állatok a talajban
A talajba kerülő szerves anyag lebontása, átalakítása
A szerves szénvegyületek lebontása
A talaj-mikroszervezetek szerepe a nitrogén-körforgalomban
A talajélőlények kártételei
6. A talaj szerves anyagai
A növényi maradványok átalakulása
A humuszanyagok csoportosítása
Nem valódi humuszanyagok
Valódi humuszanyagok
A huminsavak szerkezete és tulajdonságai
A huminsavak szerkezete
A funkciós csoportok reakciói
A valódi humuszanyagok tulajdonságai
A humusz szerepe a talajban
A humusz hatása a talaj szerkezetére
A humuszanyagok szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában
A humusz hatása a talaj hő- és vízgazdálkodására
A humuszanyagok sav/bázis pufferoló hatása
A talaj összhumusztartalmának mérése és a humusz minősége
Az összhumusztartalom mérésének elve
A humusz minőségének jellemzése
A talaj szervesanyag-gazdálkodása
7. A talaj kémiai tulajdonságai
Oldható sók a talajban
Oldódási-kicsapódási reakciók
A talajok oldható sótartalma
Talajkolloidok
A kolloidrendszerek csoportosítása
A talaj kolloidméretű alkotórészei
Elektromos kettős réteg a kolloidok felületén
A talajkolloidok töltéshelyeinek kialakulása és a töltések csoportosítása
Határfelületi reakciók
Molekulaadszorpció
Ionadszorpció és ioncsere
Az adszorbeált kationok talajkolloidikai hatása
Az adszorbeált nátriumionok
Az adszorbeált kalciumionok hatása
A magnézium kolloidikai szerepe
Adszorbeált K+- és H+-ionok
Anion-adszorpció
Nem specifikus anion-adszorpció
Specifikus anion-adszorpció
A talaj savanyúsága és lúgossága
A talajok kémhatása
A talajsavanyúság formái
A talajok lúgossága
Redoxi folyamatok a talajban
Redoxipotenciál
A pe fogalma és alkalmazása
A talaj pufferoló hatása
A talaj sav/bázis pufferképessége
Tápelem- és toxikuselem-lekötő képesség
A reakciók időbeni lefolyása
8. A talaj fizikai tulajdonságai
A talaj szemcseösszetétele
A szemcsefrakciók jellemzői és a szemcseösszetétel meghatározása
A talajok osztályozása a szemcseösszetétel alapján
A talaj szerkezete
Az aggregátumok képződése
A talajszerkezet kialakulását módosító fizikai hatások
A talajszerkezet értékelése
A talajszerkezet morfológiai értékelése
Az aggregátumok méret szerinti megoszlása (agronómiai szerkezet)
Az aggregátumok vízállósága
A talaj pórustere
A talajok vízgazdálkodása
A nedvességtartalom kifejezésére használt mértékegységek
A víz megkötése és visszatartása a talajban
A talajnedvesség energiaállapota
A talaj vízkapacitása, nedvességformák
A talaj konzisztenciája
Vízmozgás a talajban
Vízmozgás kétfázisú (vízzel telített) talajban
Vízmozgás háromfázisú (vízzel nem telített) talajban
A vízgőz mozgása a pórustérben
A talajok nedvességforgalma
A talajnedvesség (talajoldat) kémiai összetétele
A talaj levegő- és hőgazdálkodása
A talaj gázfázisa
A talaj hőmérséklete és hőgazdálkodása
9. Növényi tápanyagok a talajban
Nitrogén a talajban
A talaj nitrogénforrásai
Nitrogén-megkötés nem szimbiotikus úton
Ammonifikáció
Nitrifikáció
Nitrogénmegkötés szimbiotikus úton
A netto mineralizáció
A C/N arány szerepe a mineralizációnál
Nitrogénveszteségek a talajban
Környezeti vonatkozások
Foszfor a talajban
A foszforkörforgalom
A talajfoszfor eredete
A szervetlen foszforvegyületek
Szerves foszforvegyületek
Az adszorbeált alakban kötött foszfor
Oldatfoszfor
A foszfor mineralizációja és immobilizációja
A foszfátfixáció
A talajfoszfor oldhatósága
A foszfor mozgása a talajban
Környezeti vonatkozások
Kálium a talajban
A talaj kálium-körforgalma
A kálium forrásai
A talaj káliumformái
A növények káliumellátása
Káliumkötő és káliumszolgáltató agyagásványok
Káliumegyensúly a talaj és a talajoldat között
Környezeti vonatkozások
Kén a talajban
A kén körforgalma
A talajok kéntartalma
Szervetlen kén a talajban
Szerves kén a talajban
Kénoxidáció és -redukció a talajban
Kalcium a talajban
A kalcium forrásai
A talajok kalciumtartalma
Magnézium a talajban
Mikroelemek a talajban
Vas
Mangán
Réz
Nátrium
Klór
Bór
Szilícium
Szelén
Kobalt
Molibdén
A trágyázás hatása a talajra
10. Talajképződési folyamatok
A humuszosodás
A mállás
A kilúgozás
Az agyagosodás
Az agyagbemosódás
Az agyag szétesése, a podzolosodás és a szologyosodás
A kovárványosodás
A glejesedés
A szikesedés
A láposodás
11. A talajok osztályozása
Az osztályozás alapja
A talaj fejlődése
A talajok genetikai osztályozási rendszere
12. Főtípusok, típusok és altípusok
Váztalajok
Köves, sziklás váztalajok
Kavicsos váztalajok
Földes kopárok
Futóhomok és jellegtelen homoktalajok
Humuszos homoktalajok
Kőzethatású talajok
Humuszkarbonát talajok
Rendzina talajok
Fekete nyiroktalajok
Ranker talajok
Barna erdőtalajok
Karbonátmaradványos barna erdőtalajok
Csernozjom-barna erdőtalajok
Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok)
Agyagbemosódásos barna erdőtalajok
Podzolos barna erdőtalajok (podzolos, agyagbemosódásos barna erdőtalajok)
Pangó vizes barna erdőtalajok
Kovárványos barna erdőtalajok
Savanyú, nem podzolos barna erdőtalajok
Csernozjom talajok
Öntéscsernozjomok
Kilúgozott csernozjom talajok
Mészlepedékes csernozjom talajok
Réti csernozjom talajok
Szikes talajok
Szoloncsák talajok
Szoloncsák-szolonyec talajok
Réti szolonyec talajok
Sztyeppesedő réti szolonyec talajok
Másodlagos elszikesedett talajok
Réti talajok
Szoloncsákos réti talajok
Szolonyeces réti talajok
Réti talaj (típusos réti talaj)
Öntés réti talajok
Lápos réti talajok
Csernozjom-réti talajok
Láptalajok
Mohaláptalajok
Rétláptalajok
Lecsapolt és telkesített rétláptalajok
A mocsári erdők talajai
A folyóvizek, tavak üledékeinek és a lejtők hordalékainak talajai
Nyers öntéstalajok
Humuszos öntéstalajok
Lejtőhordalék-talajok
13. A talajdegradáció, a talajromlás
Talajpusztulás, talajerózió
A vízeróziót kiváltó és befolyásoló tényezők
A vízerózió formái
Felületi rétegerózió
Barázdás erózió
Vízmosásos erózió
Padkásodás
Szedimentáció
A vízerózió fokozatai
Felületi rétegerózió
Barázdás erózió
Vízmosásos erózió
Padkásodás
A talajpusztulási folyamatok fejlődése
Csernozjomokon
Barna erdőtalajokon
Lösz talajképző kőzeten
Agyagos talajképző kőzeten
Tömör kőzeten
Szikeseken
A talajképző kőzet hatása a vízerózióra
A szélerózió vagy defláció
A széleróziót kiváltó és befolyásoló tényezők
A szélerózió formái
A talajszemcsék mozgása
A szélerózió fokozatai
A talajpusztulás várható alakulásának országos képe
14. Talajjavítás
Talajjavítási módszerek
Fizikai talajjavítási módszerek
Kémiai talajjavítás
Biológiai talajjavítás
A savanyú (nem szikes) talajok javítása
A savanyúság káros hatásai
A javítóanyag-szükséglet kiszámítása
A meszezés hatása
A savanyú talajok komplex javítása
A szikes talajok javítása
A javítóanyag kiválasztása és mennyiségének megállapítása
A szolonyec talajok A + B szintjének kémiai javítása
A szikjavítás hatása a talajra
A homoktalajok javítása
Javítási módszerek
Komplex homokjavítás és hatása a termésre
15. Talajszennyeződés, talajtisztítás
Toxikus nehézfémek
Ólom (Pb)
Kadmium (Cd)
Nikkel (Ni)
Higany (Hg)
Szerves szennyező anyagok
Peszticidek
Poliklórozott bifenilek (PCB) és policiklikus aromás szénhidrogének (PAH)
Olajipari termékek
Talajtisztítási módszerek
16. Az öntözés talajtani vonatkozásai
Az öntözés hatása a talajra
Az öntözés hatása a vízforgalomra
Az öntözés hatása a fizikai tulajdonságokra
Az öntözés hatása a sóforgalomra
Az öntözés hatása a tápanyagforgalomra
Az öntözés hatása a talajképződésre
Az öntözővíz minősége
Az öntözővíz kémiai jellemzői
Az öntözővizek javítása
Az öntözővíz minősítése
Az öntözés talajtani feltételei
A talajok csoportosítása öntözési szempontból
Sómérleg, sóforgalom
17. A víz- és szélerózió elleni védekezés
A vízerózió elleni védekezés
Agronómiai talajvédelem
Az általános talajveszteség-becslési egyenlet
A műszaki talajvédelem
Sáncolás
Teraszolás
Övárok
A szélerózió elleni védelem
A talajvédelem gazdaságossága
18. A tájak talajviszonyai
Az Alföld
A Duna menti síkság
A Duna–Tisza közi sík vidék
A Bácskai sík vidék
A Mezőföld
A Dráva menti síkság
A Felső-Tisza-vidék
A Közép-Tisza-vidék
Az Alsó-Tisza-vidék
Az Észak-alföldi hordalékkúpsíkság
A Nyírség
A Hajdúság
A Berettyó–Körös-vidék
A Körös–Maros-köze
A Kisalföld
A Győri-medence
A Marcal-medence
A Komárom–Esztergomi-síkság
A Nyugat-magyarországi peremvidék
Az Alpokalja
A Sopron–Vasi-síkság
A Kemeneshát
A Zalai-dombvidék
A Dunántúli-dombság
A Balaton-medence
Külső-Somogy
Belső-Somogy
A Mecsek és a Tolna–Baranyai-dombság
A Dunántúli-középhegység
A Bakony-vidék
A Vértes–Velencei-hegyvidék
A Dunazug-hegyvidék
Az Északi-középhegység
A Visegrádi-hegység
A Börzsöny
A Cserhát-vidék
A Mátra-vidék
A Bükk-vidék
Az Aggtelek–Rudabányai-hegyvidék
A Tokaj–Zempléni-hegyvidék
Az Észak-magyarországi medencék
19. A talaj minősége, termékenysége, valamint a földértékelés
Az aranykorona-érték
A talajtermékenység
A talajértékszám
A termőhelyi értékszám
A földértékelés alkalmazásának lehetőségei
20. A talajtan hazai fejlődése
21. A fao-talajvilágtérképe és osztályozási rendszere
A FAO-talajosztályozási rendszere
A fao-osztályozásban használt fő talajszintek és jelölésük
Szerves talajok
Szerves talajanyagot tartalmazó talajok
Ásványi talajok
Szerves talajanyagot nem tartalmazó talajok
22. Függelék – színes képek
23. Ajánlott irodalom

Az ábrák listája

1.1. A talajszelvény és felosztása talajszintekre. M = csernozjom, E = erdő, Sz = szikes talaj
2.1. A fontosabb rétegszilikát-csoportok kristályszerkezetének felépítése (oldalnézetben) BAILEY, 1980
2.2. Néhány fontosabb agyagásvány DTA-görbéje. 1-kaolinit, 2-halloyzit, 3-illit, 4-illit, (montmorillonit), 5-montmorillonit, 6-vermikulit, 7-klorit
2.3. A talajok rétegrácsos agyagásványainak jellemzése az agyagos rész T-értéke és káliumtartalma alapján. AVERY és BULLOCK, 1977.
2.4. A talajok agyagásvány-társulásainak térképe. STEFANOVITS, DOMBÓVÁRINÉ, 1985
3.1. A magyarországi löszök rétegtani és kor szerinti tagolása. PÉCSI M. 1993
3.2. A magyarországi löszök rétegtani és kor szerinti tagolása. PÉCSI M. 1993
3.3. A kőzetek elterjedése
3.1. A talajélőlények a szervesanyag-lebontás folyamatában
6.1. A mineralizáció és a humifikáció közötti összefüggések vázlata
6.2. Különböző C/N arányú növényi maradványok bomlásának üteme (a) és a C/N arány változása az érés/fejlődés folyamán (b)
6.3. A talajba került szerves maradványok C-tartalmának sorsa az átalakulás során
6.4. Dehidro-dikoniferol-alkohol
6.5. A talajba került szerves maradványok C-tartalmának sorsa az átalakulás során
6.6. A híg lúggal kevert talajból kioldódó humuszfrakciók
6.8. Egyszerűbb Ca2+- és Fe3+-komplexek
6.9. A szerves-ásványi komplexum felépítésének sémája: a kapcsolódási pontok, a szerves S és P, valamint a komplexált fémionok feltüntetésével
7.1. A talaj sótartalma (só%) és a telítési kivonat elektromos vezetőképessége (EC)közötti összefüggés
7.2. Ioneloszlás a kolloidok szolvátrétegében (S = Stern-réteg; D = diffúz réteg)
7.3. A vas- (és alumínium-) hidroxidok töltésének változása a közeg pH-jától függően
7.4. A humusz és az agyagkolloidok kationmegkötő képességének (T-értékének) függése a pH-tól
7.5. Domináns Al-formák különböző pH-jú oldatokban (a) és az Al-hidroxid-polimerek hatása a felület negatív töltésére (b)
7.6. A kicserélhető kationok százalékos megoszlása egy telített, egy telítetlen és egy erősen telítetlen talajban. (A kationok melletti számok a %-os értéket jelentik.)
7.7. A talajban gyakori kationok méretének összehasonlítása
7.8. A vegyérték hatásának csökkenése, ill. növekedése a talajoldat koncentrációjának változásakor
7.9. Az adszorpciós izotermák jellegzetes típusai (a), egy Pb2+ adszorpciós izoterma (b) és értékelésének vázlata a linearizált Freundlich- (c), ill. Langmuir-egyenlet (d) szerint
7.10. A kicserélhető kationok százalékos megoszlása különböző pH-jú talajokban
7.11. A savanyú talajok pH-ja és kicserélhető Al-tartalma (a), valamint a szikes talajok pH-ja és Na-telítettsége (b) közötti összefüggések
7.12. A talajsavanyúság felosztása
7.13. A kicserélhető aciditás meghatározásakor lejátszódó folyamatok (v = változó töltésű helyek, p = permanens töltésű cserehelyek)
7.14. KCl-os és a Ca-acetátos kezeléskor oldatba került savanyúságformák
7.15. Redoxipotenciálok és pH-tartományok a talajban
7.16. A talajlevegő O2-tartalmának és a redoxipotenciálnak változása a talaj száradása során
7.17. A redoxi rendszerek stabilitása a talajban
7.18. Eh-pH összefüggés vasionok és vasvegyületek esetén
7.19. pe- és pH-tartományok a talajban (vonalkázott rész a mikroorganizmusok működési tartománya)
7.20. Két talaj sav/bázis titrálási görbéje
7.21. A savtompító hatásért felelős pufferanyagok és pufferreakciók különböző pH-jú közegben
7.22. A tápelem pufferolóképességének értékelése
7.23. A különböző típusú reakciók egyensúlyának eléréséhez szükséges idő a természetes állapotú talajokban
8.1. A szemcsefrakciók mérethatárai az Atterberg és az USDA osztályozás szerint
8.2. A homok-, az iszap- és az agyagfrakció uralkodó ásványai
8.3. Egy homokos vályog-, egy iszapos vályog- és egy agyagtalaj szemeloszlási görbéje. (Pl. a bemutatott agyag talajban: agyag % = 59; iszap % = 85–59 = 26; homok % = 100–85 = 15)
8.4. A textúraosztály megállapítására (a talajnak a szemcseösszetétel szerinti besorolására) szolgáló háromszögdiagram
8.5. A mikro- és makroaggregátumok felépítése. Első- és másodrendű mikroaggregátum (a); makroaggregátum (b); a makroaggregátumok pórusrendszere (c)
8.6. A víz felületi feszültségének és adhéziójának hatása az ásványi szemcsék összetapadására
8.7. Az aggregátumok felépítése és kötőanyagai
8.8. A talajszerkezeti egységek jellemző formái
8.9. A különböző méretű pórusok aránya a homok-, vályog- és agyagtalajokban. (Grav. p. = gravitációs pórusok; Kap. p. = kapilláris pórusok; Adsz. p. = a kötött víz pórustere)
8.10. A vízmolekulákra ható erők a szemcsék felületén (a) és a kapillárisokban (b)
8.11. A bezárt levegő kialakulása a kapillárishálózatokban
8.12. A hidraulikus potenciál, a mátrixpotenciál, a gravitációs potenciál és a víztartalom közötti összefüggés egy vízbe merülő talajoszlopban
8.13. A vízhártyák kiegyenlítődése (a) és a támaszkodó kapilláris víz mennyiségének változása a talajvíz szintjétől távolodva (b); h = homoktalaj, v = vályogtalaj; a = agyagtalaj
8.14. A homok-, vályog- és agyagtalajokra jellemző pF-görbék
8.15. A nedvesedési hiszterézis megnyilvánulása egy vályogtalajnál
8.16. A relatív konzisztenciaindex (Kh) értéke, valamint a talaj víztartalma és konzisztenciaállapota közötti összefüggés
8.17. Vázlat a Darcy-törvény értelmezéséhez
8.18. A k – hm függvény jellemző formája különböző textúrájú talajoknál
8.19. A beszivárgási sebesség (1. görbe) és az összesen beszivárgott víz mennyiségének (2. görbe) időbeni változása
8.20. A Kosztjakov-egyenletben szereplő k és m grafikus meghatározása
8.21. A nedvességtartalom és a potenciál mélység szerinti változása állandó sebességű evaporáció esetén
8.22. A nedvesség eloszlása egy vályogtalajban a beázás folyamán és a beázás után. (1 = eredeti nedvességprofil; 2 = a talaj nedvességtartalma közvetlenül a vízadagolás megszűnése után; 3 = a nedvességprofil a víz szétoszlása után; 4 = három nappal a beázás után; 5 = a nedvesség eloszlása 10 nappal a beázás után)
8.23. A talaj vízforgalmának és vízmérlegének elemei
8.24. A talajok vízforgalmának alaptípusai: (a) erős felszíni elfolyás típusa; (b) kilúgozásos típusú vízforgalom; (c) egyensúlyi típus; (d) párologtató vízforgalmi típus
8.25. A talajlevegő összetételét befolyásoló tényezők
8.26. A talaj fajlagos hőkapacitásának (C), hővezető képességének (λ)és hőmérséklet-vezető képességének (KT = λ /C) változása a nedvességtartalomtól függően
8.27. A felszínre érkező sugárzás sorsa
8.28. A feltalaj hőmérsékletének rövid periódusú ingadozása március elején (a) és az egyes talajrétegek havi átlagos hőmérséklete 300 cm-es mélységig (b)
8.29. A művelés hatása a feltalaj hőmérsékletére (KREYBIG nyomán)
9.1. A nitrogén-körforgalom
9.2. A pillangós növények nitrogénfelvétele a talajból
9.3. A szerves anyag bedolgozásának hatása a talaj nitrát-N-tartalmára
9.4. A nitrát-N-koncentráció változása a talajban. a) A konvekcióval történő mozgás; b) A konvekcióval, diffúzióval és diszperzióval történő mozgás; c) A negatív töltésű felület taszítja az anionokat, és ez gyorsítja a mozgást; d)Az anion-adszorpció lassítja a mozgást; e/1) A kerülőutak miatt lassúbb az elmozdulás; e/2) Gyors kimosódás a makropórusokon, repedéseken keresztül
9.5. A foszfor körforgalma a talajban
9.6. A foszforvegyületek alakulása a talajképződés során humid viszonyok között
9.7. A szervetlen foszfátok növényi felvehetősége a pH függvényében
9.8. A foszfátok oldhatósága a talaj-pH-tól függ
9.9. A kálium körforgalma a talajban
9.10. A kálium körforgalma a talajban
9.11. A kén körforgalma a talajban
9.12. A mikroelemek körforgalma a talajban
9.13. A környezeti hatások és a műtrágyázás savanyító hatásának alakulása 1972 és 1989 között
9.14. A talaj AL-oldható Ca-, Mg- és Mn-tartalma 14 évi műtrágyázás után
9.15. 16 évi nitrogén-műtrágyázás hatása a talajszelvény nitrát-N-tartalmára
9.16. A talaj AL-oldható foszfortartalmának alakulása évenkénti foszforműtrágyázás esetén és a foszforműtrágyázás szüneteltetésekor
9.17. 16 évi foszforműtrágyázással kijuttatott szulfát eloszlása a talajszelvényben
9.18. A talaj AL-oldható káliumtartalmának alakulása a talajszelvény mélységében 14 éves kálium-műtrágyázás hatására
10.1. A növényi biomassza és a talaj szervesanyag-mennyisége a különböző ökoszisztémákban. Az oszlopok szélessége arányos az egyes biomok területi elterjedésével. Az oszlopokra írt számok a C-készletet jelentik petagramokban (Pg), a Föld egészére vonatkozóan. A = trópusi erdő, B = szavanna, C = mérsékelt égövi mezőség, D = mérsékelt égövi lombos erdő, E = boreális erdő, F = tundra. ANDERSON, 1991.
10.2. A talajba jutó szerves anyagok mikrobiális lebontásának szakaszai. Az ábrán feltüntetett B jelölés a talajban élő mikroszervezetek biomasszáját jelenti. STEVENSON, 1986.
10.3. A mikrobiális biomassza szerves-C-tartalma, mg ∙ g–1, illetve a mikrobiális, valamint a talaj szerves-C-tartalmának aránya %-ban, az USA egy agyagbemosódásos barna erdőtalajában, különböző növényállomány esetén. ELLERT és GREGORICH, 1996.
10.4. A különböző kémiai kötésű szerves C megoszlása a 13C-NMR spektroszkópos vizsgálatok alapján, az USA néhány jellemző talajában. OADES et al. 1989. (1) fekete nyirok; (2) podzol; (3) savanyú trópusi talaj; (4) agyagbemosódásos b. e. t.; (5) karbonátos réti talaj; (6) mezőségi talaj; (7) láptalaj
10.5. A szénfelhalmozódás időbeni alakulása a Tanana folyó (USA) árterületén fekvő öntéstalajokban. VAN CLEVE et al. 1993.
10.6. Egy, az agyagosodás folyamatával jellemezhető barna föld szelvényének ásványi összetétele a talaj teljes anyagára, valamint a szintekből leiszapolt agyagfrakciókra vonatkozóan
10.7. Egy agyagbemosódásos barna erdőtalaj ásványi összetétele a teljes talajban, valamint a leiszapolt agyagfrakcióban
10.8. Egy réti szolonyec szelvényének ásványi összetétele a teljes talajban, valamint a leiszapolt agyagfrakcióban
11.1. A talajban időben és térben lejátszódó elem- és anyagmozgás folyamatai. FÜLEKY, 1988 után. a = humuszosodás; b = kilúgozás; c = agyagosodás (FP = földpát, Cs = csillám) d = agyagbemosódás; e = agyagszétesés; f = kovárványosodás; g = glejesedés; h = szikesedés; i = láposodás.
11.2. Az egyes talajdinamikai folyamatok sorrendje és társulása a löszön kialakult erdőtalajok fejlődése folyamán
11.3. A talajosztályozás főtípusainak rendszere
12.1. Csernozjom-barna erdőtalaj szelvénye és vizsgálati adatai; a) a szelvény morfológiai képe, b) a mechanikai összetétel (a szemcseátmérő mm-ben) c) a talaj teljes elemzése (sz.a. %-ban), d) az agyagos rész teljes elemzése (sz.a. %-ban), e) a kicserélhető kationok megoszlása (cmol/kg talaj), f) az alapvizsgálatok adatai, amelyek közül az ábra y1, y2, KA és CaCO3-érték tizedrészét mutatja
12.2. A csernozjom-barna erdőtalaj teljes anyagának és agyagos részének ásványi összetétele
12.3. Löszön kialakult barnaföld szelvénye és vizsgálati adatai; a) a szelvény morfológiai képe, b) a mechanikai összetétel (a szemcseátmérő mm-ben), c) a talaj teljes elemzése (sz.a. %-ban), d) az agyagos rész teljes elemzése (sz.a. %-ban), e) a kicserélhető kationok megoszlása (cmol./kg talaj), f) az alapvizsgálatok adatai, amelyek közül az ábra y1, y2, KA és CaCO3 érték tizedrészét mutatja
12.4. Löszön kialakult barnaföld teljes anyagának és agyagos részének ásványi összetétele
12.5. Andezittufa-málladékon kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalaj szelvénye és vizsgálati adatai; a) a szelvény morfológiai képe, b) a mechanikai összetétel (a szemcseátmérő mm-ben), c) a talaj teljes elemzése (sz.a. %-ban), d) az agyagos rész teljes elemzése (sz.a. %-ban), e) a kicserélhető kationok megoszlása (cmol./kg talaj), f) az alapvizsgálatok adatai, amelyek közül az ábra y1, y2, KA-érték tizedrészét mutatja
12.6. Löszön (Karád) és andezittufa-málladékon (Mátra 36) kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalaj teljes anyagának és agyagos részének ásványi összetétele
12.7. Pangó vizes barna erdőtalaj szelvénye és vizsgálati adatai; a) a szelvény morfológiai képe, b) a mechanikai összetétel (a szemcseátmérő mm-ben), c) a talaj teljes elemzése (sz.a. %-ban), d) az agyagos rész teljes elemzése (sz.a. %-ban), e) a kicserélhető kationok megoszlása (cmol./kg talaj), f) az alapvizsgálatok adatai, amelyek közül az ábra y1, y2, KA-érték tizedrészét mutatja
12.8. Pangó vizes barna erdőtalaj teljes anyagának és agyagos részének ásványi összetétele
12.9. Kovárványos barna erdőtalaj szelvénye és vizsgálati adatai; a) a szelvény morfológiai képe, b) a mechanikai összetétel (a szemcseátmérő mm-ben), c) a talaj teljes elemzése (sz.a. %-ban), d) az agyagos rész teljes elemzése (sz.a. %-ban), e) a kicserélhető kationok megoszlása (cmol./kg talaj), f) az alapvizsgálatok adatai, amelyek közül az ábra az y1, y2,-érték tizedrészét mutatja
12.10. A kovárványképződés típusai; 1-típusos, 2-előrajzolt, 3-másodlagos kovárvány, 4-mélyben kovárványos szelvény
12.11. A mészlepedékes csernozjom szelvénye és vizsgálati adatai; a) a szelvény morfológiai képe, b) a mechanikai összetétel (a szemcseátmérő mm-ben), c) a talaj teljes elemzése (sz.a. %-ban), d) az agyagos rész teljes elemzése (sz.a. %-ban), e) a kicserélhető kationok megoszlása (cmol./kg talaj), f) az alapvizsgálatok adatai, amelyek közül az ábra y1, y2, KA és CaCO3-érték tizedrészét mutatja
12.12. A mészlepedékes csernozjom teljes anyagának és agyagos részének ásványi összetétele
12.13. A réti csernozjom szelvénye és vizsgálati adatai; a) a szelvény morfológiai képe, b) a mechanikai összetétel (a szemcseátmérő mm-ben), c) a talaj teljes elemzése (sz.a. %-ban), d) az agyagos rész teljes elemzése (sz.a. %-ban), e) a kicserélhető kationok megoszlása (cmol/kg talaj), f) az alapvizsgálatok adatai, amelyek közül az ábra KA és CaCO3-érték tizedrészét mutatja
12.14. A réti csernozjom teljes anyagának és agyagos részének ásványi összetétele
12.15. Szoloncsák típusú szikes szelvénye és vizsgálati adatai; a) a szelvény morfológiai képe, b) a szemcseösszetétel, c) a vízben oldható sók, d) az alapvizsgálati adatok (a KA és CaCO3-érték tizedrészét tüntettük fel)
12.16. Szoloncsák típusú szikes teljes anyagának és agyagos részének ásványi összetétele
12.17. Réti szolonyec szelvénye és vizsgálati adatai; a) a szelvény morfológiai képe, b) a szemcseösszetétel, c) a talaj teljes elemzési adatai (sz.a. %-ban), d) az agyagos rész teljes elemzési adatai (sz.a. %-ban), e) a talaj vizes kivonatának összetétele, amelyek közül az y1, KA és CaCO3jelölések az érték tizedrészét mutatják, f) a kicserélhető kationok (cmol/kg talaj); g) alapvizsgálati adatok
12.18. Réti szolonyec teljes anyagának és az agyagos résznek ásványi összetétele
12.19. Az agyagos réti talaj szelvénye és vizsgálati adatai; a) szelvény morfológiai képe, b) szemcseösszetétel (mm-ben), c) a talaj teljes elemzése (sz.a. %-ban), d) az agyagos rész teljes elemzése (sz.a. %-ban), e) a kicserélhető kationok (cmol./kg talaj), f) az alapvizsgálatok adatai az y1, KA és CaCO3 jelölések az érték tizedrészét mutatják
12.20. A típusos réti talaj teljes anyagának és agyagos részének ásványi összetétele
13.1. Talajpusztulás Magyarországon. 1. erős, 2. közepes, 3. gyenge vízerózió, 4. nem erodált mezőgazdasági területek, 5. szedimentáció, 6. szélerózió által gyakran sújtott területek, 7. erdők
13.2. Magyarország széleróziós kártérképe az Állami Biztosító által 1997–1986-ig kifizetett kárértékek alapján (KARÁCSONY J. és HARKÁNYINÉ SZÉKELY ZS. feldolgozásában)
13.3. A talajpusztulás (víz- és szélerózió) dinamikája. 1. Gyors pusztulás, kis eróziós ellenállás, nagy felületi lefolyás. 2. Erősödő fokozatokkal rohamosan gyorsuló vízerózió. 3. Gyenge erodáltság esetén lassan, közepes eróziónál erősen gyorsuló vízerózió. 4. Kezdeti gyors talajpusztulás után lassul a felületi rétegerózió, majd ismét fokozódik és vízmosások jelennek meg. 5. A vízerózió előrehaladásával fokozatosan erősödő talajpusztulás, a vízmosásformák uralkodnak. 6. Nagy ellenálló képesség, az erózió előrehaladásával fokozatosan fejlődő talajpusztulás enyhe formákkal. 7. Vízerózió előrehaladásával fokozatosan fékeződő talajpusztulás, enyhe eróziós formák. 8. Szélerózió, por- és homokviharok. 9. Defláció, fekete viharok. 10. Padkásodás
14.1. A talaj termékenységét gátló tényezők területi eloszlása Magyarországon (SZABOLCS és VÁRALLAY szerint) 1. nagy homoktartalom, 2. savanyú kémhatás, 3. szikesedés, 4. szikesedés a talaj mélyebb rétegeiben, 5. nagy agyagtartalom, 6. láposodás, 7. erózió, 8. felszínközeli tömör kőzet
14.2. A kalcium-karbonát (CaCO3) és a gipsz (CaSO4 ∙ 2 H2O) oldhatósága 20 °C-on,különböző pH-jú oldatokban
14.3. A különböző savérzékenységű növénycsoportok termésének változása a talaj pH-jától függően
15.1. A makrotápanyagok, a mikrotápanyagok és a toxikus elemek koncentrációjának hatása a növény fejlődésére
15.2. A toxikus nehézfémek megoszlása a talajban és a környezetben
15.3. A talajoldat nehézfém-koncentrációjának függése a közeg pH-jától
15.4. A higany kémiai és biológiai átalakulása a talajban, ill. a légtérben
15.5. A talajra került szerves mikroszennyezők sorsa
15.6. Néhány peszticid alapvegyületének képlete
15.7. A közeg pH-jának hatása a szerves molekulák polaritására és töltésére
15.8. Az olaj szétterjedése a talajban
15.9. A talaj relatív áteresztőképességének változása a vízzel való telítettség függvényében
16.1. Öntözővíz-minősítési diagram (FILEP SZERINT). I. Minden esetben alkalmazható; II. Csak egyes talajok öntözésére használható, javítás után minden esetben alkalmas; III. Javítás után is csak egyes talajok öntözésére alkalmas; IV. Öntözésre nem használható. (H = higítással javítható; G = gipszezéssel javítható)
16.2. A kritikus mélység alakulása a talajvíz sótartalmával összefüggésben
18.1. Az ország természeti tájai. A magyarázatát lásd a 18.1. táblázatban
18.2. A főtalaj típusok elterjedése. 1. barna erdőtalajok, 2. csernozjomok, 3. szikesek, 4. réti talajok, 5. láptalajok, 6. rendzinák, 7. homokos talajok, 8. öntéstalajok
19.1. A talajtermékenység különböző fogalmai (a magyarázatot lásd a szövegben)
21.1. A nagy talajcsoportok társulásainak elterjedése a Föld felszínén

A táblázatok listája

2.1. A fontosabb agyagásványcsoportok néhány talajtanilag jelentős tulajdonsága
3.1. A fontosabb magmás kőzetek és ásványi összetételük
3.2. A hulló porból keletkezett üledékek csoportosítása
3.3. Földtörténeti korok
4.1. Az egyes ásványok hossztengellyel párhuzamos és arra merőleges tágulási együtthatói
4.2. A fagyasztás és fölengedés hatása a kőzetre
4.3. A víz szénsavasmész-oldó képessége a vele egyensúlyban levő levegő CO2-tartalmától függően
4.5. Az ásványok mállásal szemben mutatott ellenállása
5.1. A talaj élő anyagának (= edafon) összetevői
5.2. Különböző talajélőlények biomasszatömege (t/ha) rét-legelőn, illetve árpaföldön
5.3. A baktériumszám változása a talajmélységgel
6.1. A fulvosavak, a huminsavak és a huminanyagok néhány jellemzője
7.1. Néhány jól oldódó só oldhatósága 20 °C-on
7.2. A rosszul és igen rosszul oldódó fontosabb vegyületek oldhatósági szorzata 25 °C-on
7.3. A talaj sótartalom szerinti kategórizálása és a növények fejlődése
7.4. Egységnyi térfogatú anyag fajlagos felületének függése a felaprózódás mértékétől és a részecskék alakjától
7.5. A talajban uralkodó kationok atomtömege, vegyértéke és egyenértéktömege
7.6. A fontosabb talajkolloidok kationcsere-kapacitása
8.1. A szemcsefrakciók néhány fizikai jellemzője
8.2. A textúraosztályok megállapítására szolgáló talajfizikai jellemzők határértékei ásványi talajoknál (Stefanovits szerint)
8.3. A talajszerkezet morfológiai értékelése az aggregátumok formája és mérete alapján
8.4. A szerkezeti egységek mérete és elnevezése
8.5. A szétrombolódás mértéke és a talajszerkezet vízállósága közötti kvalitatív összefüggés (Sekera és Arany szerint)
8.6. A talajpórusok méret szerinti besorolása
8.7. A VKsz, a DV és a HV átlagértéke a különböző szemcseösszetételű talajokban (tájékoztató adatok)
8.8. A kötött talajok konzisztenciája és az azzal összefüggő tömöríthetősége
8.9. A talajok kozisztenciahatárai (Buzágh szerint)
8.10. A talajlevegő és a légkör átlagos N2-, O2- és CO2-tartalma
8.11. A talaj alkotórészeinek fajlagos hőkapacitása (C), hővezető (λ) és hőmérséklet-vezető képessége (KT)
9.1. A N2-megkötés éves mértéke, N/kg/ha–1
10.1. A kurszki csernozjom egyes rétegeiben található szerves anyag kora (Arszlanov és Geraszimov szerint
10.2. NSZK-beli talajok humuszfrakcióinak kora években (Scharpenseel adatai szerint)
11.1. Magyarország talajainak genetikai és talajföldrajzi osztályozási rendszere
12.1. A sófelhalmozódás jellege a vizes kivonatban meghatározott kationok egymáshoz viszonyított aránya alapján
3.1. Az erózió által károsított talajok területi elterjedése megyénként, 1000 ha-ban
13.2. A kritikus szélsebesség értékei 0,15 mm-es talajrészecskékre számítva
13.3. A szél által szállítható szemcsék mérete és a szállítás távolsága
14.1. A meszezés és az altalajlazítás termésnövelő hatása sztyeppesedő réti szolonyec talajokon (8 év átlageredményei, Karcag)
14.2. A szikjavítási módszerek áttekintése
15.1. A talajszennyeződés legfontosabb forrásai
15.2. A talajba kerülő fontosabb peszticidtípusok(H = herbicid; I = inszekticid)
15.3. A peszticidek relatív mozgékonysága a talajban (több szerző alapján)
15.4. Néhány szerves folyadék fizikai jellemzői és a vízhezviszonyított relatív mozgékonysága 20 °C-on
15.5. A tisztítási eljárások hatékonysága
16.1. Az öntözés kedvező és lehetséges kedvezőtlen hatásai a talajra
16.2. Az öntözés tervezésénél és gyakorlatában figyelembe veendő talajjellemzők
16.3. A talaj vízgazdálkodási jellemzői és az öntözés megkívánt gyakorisága közötti kapcsolatok (VÁRALLYAY et al.)
17.1. A talajok víznyelése alapján elkülönített kategóriák
182.1. Az ország tájbeosztása
21.1. A FAO-talajosztályozás nagy talajcsoportjai (Major Soil Groupings) a képződésüket leginkább meghatározó tényezők szerint
21.2. A FAO-talajosztályozás által használt „diagnosztikai talajszintek” (Diagnostic Horizons)
21.3. A FAO-talajosztályozás által használt „diagnosztikai tulajdonságok” (Diagnostic Properties)