Ugrás a tartalomhoz

Vadbiológia

Csányi Sándor

Mezőgazda Kiadó

Sziget-biogeográfia

Sziget-biogeográfia

A szigeteken található fajok száma nő a sziget területének növekedésével. Ez a növekedés kezdetben gyors, majd az adott élőhelynek megfelelő szinten telítődik a fajszám (21. ábra).

21. ábra - A sziget mérete (A) és a szigeten élő fajok száma (S) közötti összefüggés. A – terület és a fajszám közötti telítődési függvény, B – a területet és a fajszámot logaritmálva az összefüggés egyenes vonalú

kepek/21.png


A szigeteket különleges csapdáknak is lehet tekinteni, amelyek azokat a fajokat fogják be, amik képesek a szigetre eljutni (sikeresen szétszóródni) és ott megtelepülni. Ezekkel a kérdésekkel a sziget-biogeográfia foglakozik, ami a szigetek vagy más, „szigetszerűen” viselkedő, „fennmaradó” élőhelyek faunájának és flórájának kérdéseit vizsgálja. Ebben az értelemben ökológiai szigetekről lehet beszélni, mint amilyenek a viszonylag egynemű, más fajta tájba ékelődő erdők, rétek, tavak, hegyek, esetleg hegyvonulatok közötti völgyek is lehetnek. Hasonlóan szigetként viselkedhetnek védett területek és rezervátumok is. A szigetszerű helyek vizsgálatainak alapkérdése [176], hogy mi határozza meg, hogy adott helyen hány faj élhet és van-e a fajok között egyensúly.

A fajszám és a sziget területe közötti kapcsolat a fajszám-terület görbével írható le:

S = C × A z MathType@MTEF@5@5@+= feaagGart1ev2aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLn hiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr 4rNCHbGeaGqiVCI8FfYJH8YrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbb a9q8WqFfeaY=biLkVcLq=JHqpepeea0=as0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr 0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaabaaaaaaaaape Gaam4uaiabg2da9iaadoeacqGHxdaTcaWGbbWdamaaCaaaleqabaWd biaadQhaaaaaaa@3CD8@ ,

ahol

S = a fajok száma,

A = terület,

C = állandó, ami az egységnyi területre jutó fajszámot méri,

z = állandó, ami A és S kapcsolatának meredekségét fejezi ki.

Hogy egy szigeten végeredményben hány faj tud megtelepedni, befolyásolja az új fajok bevándorlási sebessége és a szigeten élők kihalási sebessége, a sziget nagysága (területhatás), valamint a sziget távolsága (távolsághatás), vagyis, hogy mennyire nehéz a szigetet megtalálni és mennyire nehéz a szigetre eljutni (22. ábra).

22. ábra - A sziget nagyságának és távolságának hatása a szigeten kialakuló egynsúlyi fajszámra. A kisebb és távolabbi szigeten kevesebb faj fog éli (S1), mint a nagyobb és közelebbi szigeten (S3)

kepek/22.png


A sziget-biogeográfia eredményeit a metapopulációkra vonatkozó elgondolásokkal együtt elsősorban a természetvédelem területén lehet alkalmazni. Az ökológiai folyosók elősegíthetik az élőhelyfoltok (szigetek) közötti áramlást, vagyis csökkenthetik a távolsághatást. Ugyanakkor ez az egyes fajok mozgékonyságának és szétszóródási hajlamának is függvénye (mobilitás és diszperzió).

A védett területek létesítésének egyik nagy kérdése, hogy az adott területen nincsenek meg azok a források, amelyek egyes fajok fennmaradásához szükségesek. A sziget-biogeográfia eredményei felhasználhatók a védett területek (rezervátumok) tervezésekor annak megválaszolására, hogy milyen nagy legyen a védett terület. Ilyenkor is figyelembe kell venni, hogy fajok/közösségek védelme-e a cél, illetve mik az egyes fajok igényei és mekkora az a terület, ami életképes állományuk fennmaradásához (megfelelő védelmük biztosításához) szükséges. Az ezzel kapcsolatos nehézségeket foglalja össze az ún. SLOSS dilemma (Single Large Or Several Small?), ami magyarul „Sok kicsi vagy kevés nagy?” kérdésként fordítható le. A kérdés sajnos nem válaszolható meg egyértelműen, mert:

  • Egy nagy állománynak nagyobb az esélye a katasztrófa miatti kihalásra, mint sok kis állománynak.

  • Az ellenkezője is igaz, mert a kis állományokban a helyi kihalási valószínűség lehet túl nagy, és a sok kis folt sem biztosít hosszú távon elég fennmaradási esélyt.

  • A nagy védett területek alkalmasak néhány nagy területi igényű faj igényeinek biztosítására, de összességében ezeken a területeken kevesebb faj védhető.

  • A több kis terület nagyobb számú faj megőrzését teheti lehetővé, de így nem lehet a nagy területet igénylő fajokat sikeresen védeni.