Csányi Sándor
Mezőgazda Kiadó
A ragadozók a táplálékláncokban másodlagos (szekunder) és harmadlagos (tercier) fogyasztó szervezetekként (konzumens) vesznek részt. Mennyiségük részben függ az általuk fogyasztott szervezetektől, részben pedig szabályozhatják őket.
A hagyományos, „haszonelvű” megítélés szerint minden ragadozó káros, mivel az ember által hasznosítható vadfajokat dézsmálják vagy haszonállataiban okoznak kárt. A dúvad, kártevő, kártékony faj elnevezések ezt a viszonyt tükrözik [79]. Az ökológiai felfogás azon alapul, hogy a ragadozók az ökoszisztéma magasabb szintjein helyezkednek el, és szerepüket a tápláléklánc egészén belül kell értelmezni. Egyrészt figyelembe kell venni a zsákmányra gyakorolt szelekciós hatást, valamint függésüket a zsákmánytól. Ezért a ragadozók állománykezelésének nem lehet célja a faj kiirtása, hanem létszámának és hatásának elfogadható szinten tartása! [146, 300]
A ragadozók esetében is az vezet eredményre, ha elemzik az adott ellentét okát és jelentőségét.
A ragadozó madarak és a kibocsátott nevelt fácánok esetében a vitatott hatás alapja, hogy a nagy tömegben kihelyezett nevelt fácánok a természetes környezethez nem képesek alkalmazkodni (pl. ragadozóelkerülés hiánya). A nagymennyiségű és könnyen elfogható zsákmány nagy területekről vonzza a ragadozókat, amik ott csoportosulnak (aggregációs válasz).
A vadgazdálkodókból és helyenként az állattartókból nagy ellenérzéseket vált ki a farkas, hiúz, medve esetleges visszatelepülése, illetve visszatelepítése. E csúcsragadozók esetében egyik alapkérdés, hogy van-e megfelelő élőhelyük, ahol életképes állományuk alakulhat ki, továbbá, hogy mekkora kárt okozhatnak pl. az állattenyésztésben, a legelőn tartott juhokban.
A növényevőkre és a húsevő ragadozókra is gyakran tekintenek úgy, mint kártevőkre. A ragadozók azonban a zsákmány fogyasztásán kívül, számos kedvező hatást is kifejthetnek a természetes zsákmányok állományaira. Ezek a következők:
A ragadozók szelektálják a zsákmány állományát, elsősorban a gyengébb, beteg vagy fejletlenebb egyedeket fogják el. A dögöket is fogyasztó ragadozók eltakarítják a különböző elhullott állatokat is.
A ragadozók részben vagy egészében szabályozhatják a zsákmány állományát.
A ragadozók jelenléte miatti veszélyeztetés és kockázatok a zsákmány tartalékainak mozgósítását okozza.
A ragadozók csökkentik a zsákmánylétszámát, és ezzel javulhatnak az életben maradó zsákmányegyedek életkilátásai (sűrűségfüggő szabályozás).
A zsákmány védekező funkciókat alakít ki (koevolúció), pl. riasztóanyagok termelése, védekezést szolgáló szervek vagy riasztó színmintázat.
A fogyasztott szervezetekre közvetve is hathatnak a rágás okozta sérülések, amik betegségek vagy paraziták támadáspontjai lehetnek. A ragadozók hatása általában a fiatal, majd pedig az idős egyedekre a legnagyobb.