Ugrás a tartalomhoz

Vadbiológia

Csányi Sándor

Mezőgazda Kiadó

A vadgazdálkodás, mint körfolyamat

A vadgazdálkodás, mint körfolyamat

A legtöbb gazdálkodási tevékenység, így a vadgazdálkodás is, folyamatos beavatkozásokból áll. A gazdálkodásnak nincs végső pontja, hanem többségében rendszeresen ismétlődő vagy alkalomszerű lépésekből áll (42. ábra).

42. ábra - A gazdálkodás, mint körfolyamat. A vadgazdálkodás folyamatos beavatkozásokból áll, amelyeknek nincs végső pontja, hanem rendszeresen ismétlődő lépésekből áll

kepek/42.png


A tudatos vadgazdálkodás ezeket a lépéseket megtervezi és a terveknek megfelelően hajtja végre, majd pedig az eredmények ismeretében szükség szerint újratervezi a folyamatot. A gazdálkodás körfolyamata hat lépésből áll:

  1. Cél(ok) meghatározása, amik rövid és hosszú távra szólhatnak.

  2. A rendelkezésre álló eszközök számbavétele, ami a források felmérése, valamint a működő gazdálkodási rendszer gyenge és erős pontjainak azonosítása.

  3. A lehetséges változatok/irányok meghatározása, ami a szóba jöhető gazdálkodási változatok előnyeinek és hátrányainak mérlegelésének eredménye.

  4. Döntés, aminek ésszerűnek és türelmesnek kell lennie.

  5. Kivitelezés vagy megvalósítás, ami a feladatok következetes végrehajtása.

  6. Eredmények értékelése annak érdekében, hogy a bevezetett gazdálkodási rendszer jól működő elemeit megtartsák, a rosszul vagy nem működőket pedig kizárják.

Eredményes vadgazdálkodásról akkor lehet beszélni, ha a rendelkezésre álló eszközök, ismeretek és tapasztalatok felhasználásával az állomány kezelésének meghatározott célját a sikeres irányítás és folyamatok befolyásolása révén el tudják érni. A siker alapja, hogy a gazdálkodás céljai öt szempontnak megfeleljenek [226]:

  1. Fajlagosság vagy pontosság: a célokat jól kell meghatározni és pontosan kell tudni.

  2. Mérhetőség: a céloknak számszerűen mérhetőknek kell lenniük, mert különben valószínűleg nem is értékelhetők.

  3. Elérhetőség: a céloknak a valóságban megvalósíthatóknak kell lennie.

  4. Kapcsolódók: általában egyidejűleg több, rövid és hosszú távú célt kívánnak elérni, ezért meg kell határozni, hogy az adott célok más célokhoz hogyan kapcsolódnak vagy azokkal nem ellentétesek-e. Az egymással összekapcsolódó célok elősegítik a megvalósítást, egymással ellentétes célok pedig rendszerint csak egymás rovására érhetők el.

  5. Nyomon követhetők: a célok mérhetősége és nyomon követhetősége szorosan összefügg. A mérhetőség teszi lehetővé, hogy a cél megvalósulását folyamatosan ellenőrizzék és megállapítsák a cél megvalósulását.

A fentiek nyilvánvalók, a vadgazdálkodásban mégis gyakran lehet rosszul vagy pongyolán meghatározott célokkal találkozni. Ilyenek pl. a következők: a vadászterületen több és nagyobb őzbakot kell tartani, amit szakszerűbb selejtezéssel lehet elérni. Javítani kell az általános élőhelyi feltételeket. Erőteljes ragadozóapasztást kell folytatni.

Az előbbiekkel szemben jól meghatározott, egymással összefüggő célok a következők: a vadászterületen az állomány szinten tartása mellett a következő öt évben a dámbikák átlagos agancstömegét 10%-kal növeljük. A vaddisznóállomány csökkentése érdekében a tavaszi állomány 120%-át meghaladó kilövést hajtanak végre. Az őzállomány stabilizálása érdekében az állományból a bakok számával legalább megegyező vagy több sutát kell kivenni. Ezek a célok megfelelnek az öt felsorolt követelménynek, és a végrehajtás során és tervidőszak végén is ellenőrizhető a megvalósulásuk.

Ha a célokat elérték, új célok határozhatók meg, ha nem valósultak meg, akkor az adatok alapján értékelhető, hogy milyen mértékű volt az elmaradás és van-e esély arra, hogy ennek okára is magyarázatot tudjanak adni. Az általános szempontokon túl az adott vadfajnak az adott helyen való kezelésére ható tényezőket is mérlegelni kell. Őznél ilyenek lehetnek [81]:

  • Az őz által okozott károk helyzete. Ha az őz nem is okoz károkat, ezek esetleges fellépésének megelőzése a cél. Ha az őzkárok előfordulnak és jelentősek, akkor a megelőzésen túl a károk csökkentése is szükséges. Ennek egyik eszköze az állomány csökkentése.

  • Az állomány egészségi állapota. A vadgazdálkodás célja olyan, egészséges állomány fenntartása, amit nem a betegségek és a leromlás szabályoznak.

  • A hasznosítás célja. Az őzgazdálkodás célja a tartós eredmények elérése. El kell dönteni azt is, hogy nagyobb számszerű terítéket vagy kevesebb, de esetleg sokkal jobb agancsú bakot akarnak a területen elejteni.

  • Gazdálkodási korlátok. Ezek részben a célok megvalósítási költségei, részben pedig a faj és az élőhely biológiai sajátságai lehetnek. Megalapozatlan olyan célokat kitűzni, amelyek megvalósításához a szükséges tőke nem áll rendelkezésre, és amelynek megvalósulása esetén nincs esély arra, hogy az eredmény fedezze a költségeket.