Ugrás a tartalomhoz

Az orvosi élettan tankönyve

Attila, Fonyó (2011)

Medicina Könyvkiadó Zrt.

Az orvosi élettan tankönyve

Az orvosi élettan tankönyve

Fonyó, Attila

2011-01-01

Kivonat

Az élettan, más néven fiziológia az élettudománynak az az ága, amely az egészséges szervezetek működésével foglalkozik, és mint egyetemi alap diszciplína meghatározó helyet foglal el az orvostudomány tanulmányozásában, e tankönyv ebben nyújt segítséget.


Ajánlás

Ajánlom a könyvet anyám és unokabátyám, a két nagyszerű orvos emlékének, továbbá Magdinak és Évának, akik – mindegyikük a maga módján – vigyáznak rám

„Az élettanban, mint minden más tudományban,

semmilyen felfedezés nem felesleges, semmilyen

kiváncsiság nem helytelen vagy túlzott, és biztosak lehetünk

abban, hogy a tiszta tudás megszerzése során elért minden

eredmény előbb-utóbb szerepet játszik majd

az ember szolgálatában”

Ernest Henry Starling

Tartalom

Előszó az ötödik kiadáshoz
1. Köszönetnyilvánítás
2. Magyar nyelvű orvosi élettani tankönyvek
3. Bevezetés
4. I. rész - Általános élettani és sejtélettani alapelvek
1. fejezet - A belső környezet és a homeosztázis
A belső környezet
A homeosztázis fogalma és a szabályozási folyamatok alapjai
2. fejezet - A sejtmembrán molekuláris fiziológiája
A plazmamembrán szerkezete
A plazmamembrán permeabilitása és transzportrendszerei
Vesicularis transzport: endo- és exocytosis, membránkörforgás
3. fejezet - Celluláris elektrofiziológia; a nyugalmi membránpotenciál
Az ioncsatornák elektrofiziológiája
A sejtek nyugalmi (membrán-) potenciálja
4. fejezet - Transzportfolyamatok a hámsejtekben
Luminalis (apicalis) és basolateralis membrán
5. fejezet - Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel (szignáltranszdukció)
Extracelluláris jelzőmolekulák
Receptorok
Intracelluláris receptorokhoz kapcsolódó jelátvitel
Plazmamembrán-receptorokhoz kapcsolódó jelátvitel
Az intracelluláris Ca2+-szint szerepe a sejtműködés szabályozásában
Intercelluláris mediátorok
Jelátvitel a gyulladásos és szövetproliferációs folyamatokban
6. fejezet - A neuronműködés alapjai
Helyi potenciálváltozások a neuronokban
Akciós potenciál az axonokban: a tovavezetődő ingerület
Neurotranszmitterek
Neurotranszmitter-receptorok
A neuromuscularis synapsis („neuromuscularis junkció”)
Az autonóm idegrendszer
Synapticus áttevődés a központi idegrendszeri neuronokban
7. fejezet - Az izomműködés
Az izom-összehúzódás molekuláris mechanikája
A vázizom (harántcsíkolt izom)
A szívizom-kontrakció molekuláris élettana
A simaizmok működése
5. II. RÉSZ - A LÉGZÉSI ÉS A VÉRKERINGÉSI (CARDIORESPIRATORICUS) RENDSZER
8. fejezet - A légzés élettana
A légzőrendszer felépítése
Légzési és tüdőtérfogatok
A tüdő és a mellkas mechanikája
A transmuralis nyomás és a tüdőtérfogat összefüggése
A légzési ciklus
A légzési gázok transzportja
A ventiláció és a gázcsere
A légzőmozgások eredete és szabályozása
9. fejezet - A vér keringése az érrendszerben
A hemodinamika alapelvei
Nyomás és áramlás a nagy vérkör artériáiban (a magas nyomású érszakasz)
Nyomás és áramlás a prekapilláris rezisztenciaerek szakaszán
Mikrocirkuláció; a kicserélési érszakasz funkciója
A szövetközti tér és a nyirokérrendszer
A vénás rendszer
A kis vérköri (pulmonalis) keringés
10. fejezet - A szív működése
A szív celluláris elektrofiziológiája: az ingerület keletkezése és vezetése
Mechanikai változások a szívciklus során
A szívizom összehúzódásának élettana
A perctérfogat és szabályozása
A szívműködés energetikája
11. fejezet - Az elektrokardiogram - Kollai Márk
Az elektrokardiogram keletkezése és regisztrálása
Az elektrokardiográfia diagnosztikai alkalmazásai
12. fejezet - A cardiovascularis szabályozás
A véráramlás helyi szabályozó tényezői
A cardiovascularis szabályozásban szereplő hormonok
A cardiovascularis rendszer központi szabályozása
Integrált cardiovascularis válaszreakciók
13. fejezet - Egyes érterületek vérkeringési sajátosságai
A szív vérellátása (coronariakeringés)
A splanchnicus terület vérkeringése
A vázizom vérkeringése és az izomtevékenységet kísérő cardiovascularis alkalmazkodás
A bőr vérkeringése
Az agyi vérkeringés és a cerebrospinalis folyadék
6. III. Rész A vese működése; a bomlástermékek kiválasztása és a szervetlen anyagok homeosztázisa
14. fejezet - A vese kiválasztó működése: a vizelet képződése
A vese szerkezetének alapvonalai
A vese véráramlása és hemodinamikája
Filtráció a glomerulusokban
A csatornarendszer transzportfolyamatainak mikroanatómiája
Túl a transzport mikroanatómiáján: hogyan alakítja a nátrium és a víz mozgását a szerkezeti elrendezés
A nátriumkiválasztás intrarenalis tényezői
A káliumkiválasztás intrarenalis tényezői
A veseműködés követése clearance-módszerekkel
15. fejezet - A nátrium- és káliumkiválasztás hormonális szabályozása
A szervezet nátriumforgalma
A renalis renin-angiotenzin rendszer
Mineralokortikoid hormonok
Pitvari natriuretikus hormon/peptid (ANP)
16. fejezet - A kalcium- és a foszfátforgalom hormonális szabályozása; a csontszövet élettana
Az extracelluláris Ca2+-ok szerepe
Kalciumhomeosztázis: külső és belső kalciumforgalom
A csontszövet élettana: a csontsejtek differenciálódása és működése
Kalciotrop hormonok
17. fejezet - A sav-bázis mérleg
A pufferrendszerek fizikai és fiziológiai kémiája
A respirációs és a nem respirációs pufferösszetevők szabályozása
A sav-bázis egyensúly rendellenességei
18. fejezet - A vizeletelvezető rendszer működése: vizelettárolás (kontinencia) és vizeletürítés
A felső húgyutak: a vesemedence és az ureter működése
Az alsó húgyutak: a húgyhólyag és az urethra működése
A vizelettárolás (kontinencia) és a vizeletürítés központi koordinációja
7. IV. rész - Tápanyag- és energiaforgalom
19. fejezet - A tápcsatorna szabályozásának alapelvei
Az enteralis idegrendszer
A gyomor-bél rendszeri jelzőmolekulák: hormonok és parakrin szekrétumok
Központi idegrendszeri szabályozás
20. fejezet - A tápcsatorna motoros működése
A tápcsatorna izomzata
A nyelés
A hányás folyamata
A gyomor motoros működése
A vékonybél motoros működése
A gyomor és a vékonybél interdigestiv motoros aktivitása
A vastagbél motoros működése
A miogén ritmusgenerátor(ok) mellett a továbbító funkcióhoz elengedhetetlenek az enteralis idegrendszer gátló elemei
Az epehólyag és az epeutak motilitása
21. fejezet - A tápcsatorna szekréciós funkciói
A nyál szekréciója
A hasnyálmirigy külső szekréciós működése
A máj szekréciós és exkréciós működése: hepatobiliaris transzport
Szekréció a vastagbélben
22. fejezet - Lebontás és felszívás a tápcsatornában
A vékonybél lebontó-felszívó működésének szerkezeti alapjai
A felszívási folyamatok transzporterei
A szénhidrátok lebontása és felszívása
A fehérjék lebontása és felszívása
B12-vitamin (kobalamin)
A lipidek lebontása és felszívása
Koleszterintranszport és a plazma lipoproteinjei
Vasszükséglet, -bevitel és -felszívás
23. fejezet - A belső tápanyagforgalom és hormonális szabályozása
Transzporttápanyagok, raktárak és a belső tápanyagforgalom
Az inzulin
Az inzulin hatásai
Inzulinszerű növekedési faktorok (IGF-ek)
Az α-sejtek hormonja, a glukagon
A szomatosztatin
A tápanyagraktározás és -mobilizálás szabályozása
Diabetes mellitus
24. fejezet - Az energiaforgalom
Tápanyagok és hasznosulásuk: a tápanyagok energiaértéke
Az energiaforgalom mérése (kalorimetria)
Energiaráfordítás, energiamérleg, energiaegyenleg
Az energiamérleg és az energiaraktárak kapcsolata
8. V. rész - A lymphohaematopoeticus rendszer
25. fejezet - A vérsejtek kialakulása és fejlődése (lymphohaematopoesis)
A csontvelői vérsejtképzés
Az erythroid-megakaryocyta fejlődési vonal
A granulocyta-monocyta/macrophag fejlődési vonal
26. fejezet - A szervezet védekező mechanizmusai
Patogén mikroorganizmusok
A veleszületett (természetes) immunitás
Az adaptív immunitás celluláris alapjai
Az adaptív immunreakció
27. fejezet - Vérzéscsillapodás (haemostasis)
A thrombocyták működése
A véralvadás (koaguláció)
A fibrinolízis
9. VI. rész - Neuroendokrin működések
28. fejezet - Endokrinológiai alapfogalmak; a hypothalamus-adenohypophysis rendszer
Endokrinológiai alapfogalmak
A hypothalamus endokrin működése
Az adenohypophysis és hormonjai
A hypothalamus magnocellularis neuronjai és a neurohypophysis hormonszekréciója
A növekedés és szabályozása
29. fejezet - A pajzsmirigy működése
A thyreocyták (folliculussejtek) működése: hormonszintézis és -szekréció
A pajzsmirigyhormonok hatásai
Jódbevitel, jódhiány és pajzsmirigy-hipofunkció
30. fejezet - A mellékvesekéreg működése
Szteroidszintézis a mellékvesekéregben
A glukokortikoidok szekréciójának szabályozása
A glukokortikoidhormonok hatásai
A stresszválasz
Androgének a mellékvesekéregben
Kóros mellékvesekéreg-működés
31. fejezet - A férfi reproduktív működések neuroendokrin szabályozása
A here endokrin funkciója
A here gametogenetikai funkciója (spermatogenezis)
A férfi nemi aktus élettana
32. fejezet - A női reproduktív működések neuroendokrin szabályozása
A petefészek tüszőinek kialakulása, fejlődése és eltűnése
A hypothalamus-adenohypophysis-petefészek tengely
Az ovarialis ciklus és szabályozása
Az endometrialis (menstruációs) ciklus
Az ösztradiol-17β nem reproduktív hatásai
A nemi működések változásai az élet folyamán
A női nemi aktus
A petesejt megtermékenyülése, a terhesség és a szülés
Az emlőmirigy működése; tejelválasztás és szoptatás
10. VII. rész - Idegrendszeri működések
33. fejezet - Az idegrendszeri működések megismerésének útjai
Az idegrendszer kutatásában alkalmazott képalkotó eljárások (in vivo anatómia)
Az idegrendszeri működés követése az elektromos jelek alapján
Az egyes idegrendszeri működések lokalizálhatósága
34. fejezet - Szenzoros működések I.: általános áttekintés és a szomatoszenzórium
A szenzoros működések általános jellemzői
A szomatoszenzoros rendszer
35. fejezet - Szenzoros működések II.: látás
A szem optikai rendszere
A fotoreceptorok működése és a fényingerek feldolgozása a retinában
A látási ingerek központi feldolgozása
Színlátás: perifériás és centrális mechanizmusok
A látáshoz kapcsolódó motoros funkciók
36. fejezet - Szenzoros működések III.: hallás és egynsúlyozás
A hallórendszer
A vestibularis érzékszerv
37. fejezet - Szenzoros működések IV: kémiai érzékelés (szaglás és ízérzés)
Szagérzékelés
Izérzékelés
38. fejezet - Az idegrendszer szomatomotoros működése
Az α-motoneuronok és a motoros egység
A szomatomotoros működés proprioceptiv ellenőrzése
A szomatomotoros működés spinalis szerveződése: a reflexműködés alapjai
A testtartás szabályozása
A szomatomotoros működés agykérgi szervezése és az akaratlagos mozgások
A kisagy működése
A bazális ganglionok működése
39. fejezet - A szervezet energetikai, víz- és hőhomeosztázisának szabályozása; cirkadián ritmus
Az energiamérleg és táplálékfelvétel szabályozása (energiahomeosztázis)
A vízforgalom és szabályozása
A testhőmérséklet szabályozása
Cirkadián ritmus
40.fejezet - Az emocionális reakciók központi idegrendszeri szervezése
A készenléti („vész”-) reakció (Cannon „fight or flight” reakciója)
Az amygdala szerepe az emocionális reakciókban
Az agy „jutalmazási” (reward) rendszere
Hangulat, kedélyállapot
41. fejezet - Az idegrendszer alvási és ébrenléti működési mintázata
Alvási stádiumok
A kérgi működés váltakozásáért felelős kéreg alatti struktúrák
42. fejezet - A kognitív működések szerveződése
Asszociációs areák és a féltekék együttműködése
A beszéd idegrendszeri szervezése
Az idegrendszer plaszticitása: tanulás és memória
11. Rövidítésjegyzék

A táblázatok listája

4.1. 1-1. táblázat. Az emberi vérplazma főbb ionjai. A) Átlagos koncentrációk. (R. Greger és U. Windhorst: Comprehensive Human Physiology, Springer, 1996 alapján)
4.2. 1-1. táblázat. Az emberi vérplazma főbb ionjai. B) A legfontosabbak koncentrációtartományai
4.3. 1-2. táblázat. A vérplazmafehérjék
4.4. 2-1. táblázat. A plazmamembrán facilitatív glukóztranszporterei (uniporterek)
4.5. 2-2. táblázat. A plazmamembrán és az intracelluláris organellumok primer pumpái. A) A plazmamembrán primer pumpái
4.6. 2-2. táblázat. A plazmamembrán és az intracelluláris organellumok primer pumpái. B) Az intracelluláris organellumok primer pumpái
4.7. 3-1. táblázat. Közelítő nyugalmi membránpotenciál értékek
4.8. 3-2. táblázat. A tintahal óriásaxon extra- és intracelluláris ionkoncentrációi(a koncentrációk mmol/l értékben*)
4.9. 4-1. táblázat . A hámsejtek plazmamembránjának fontosabb transzportelemei
4.10. 5-1. táblázat . A receptorfehérjék osztályozása
4.11. 5-2. táblázat. Nukleáris receptorok és ligandjaik. „Klasszikus” hormonok nukleáris receptorai
4.12.
4.13.
4.14. 5-3. táblázat . A heterotrimer G-fehérjék osztályozása α-alegységeik szerkezete alapján
4.15. 5-4. Táblázat . Néhány 7-TM receptor, amelyek második hírvivő mechanizmushoz kapcsolódnak
4.16. 6-1. táblázat . Az idegrostok osztályozása a rostátmérő és vezetési sebesség alapján
4.17.
4.18. 6-2. táblázat . Az emlősök neuronjaiban találhatő főbb neuropeptidek
4.19. 6-3. táblázat . A kis molekulájú neurotranszmitterek ionotrop és metabotrop receptorai
4.20. 6-4. táblázat . Az acetil-kolin muszkarinszerű hatásai a különböző effektorsejteken
4.21. 6-5. táblázat . A noradrenalin (és adrenalin) hatásai a különböző effektorsejteken
4.22. 7-1. táblázat . A szívizom és a vázizom egyes tulajdonságainak összehasonlítása
4.23. 7-2. táblázat . A simaizmok és a vázizmok egyes tulajdonságainak összehasonlítása
4.24. 7-3. táblázat . A többegységes simaizmok beidegzése, a transzmitterek és a receptorok
4.25. 7-4. táblázat. Az egyes szervek egyegységes simaizomzatának beidegzése, a transzmitterek és a receptorok
5.1. 8 -1. táblázat . A légzésfunciót jellemző fiziológiai és orvosi kifejezések
5.2. 8-2. táblázat. A légzési funkciók jellemzésére használt szimbólumrendszer
5.3. 8-3. táblázat . A CO2 megoszlása az artériás és a kevert vénás vérben
5.4. 8-4. táblázat . A vízmentes és a vízgőzzel telített levegő, valamint az alveolaris gáz frakcionális gázkoncentrációi és azok parciális nyomása (kerekítve)
5.5. 8-5. táblázat . Légzési gázok az artériás és a jobb szívfélből vett kevert vénás vérben
5.6. 9-1. táblázat. A véráramlás és az O2-fogyasztás megoszlása nyugalomban*. Folkow, B. és Neil, E. (1971): Circulation című könyve alapján, Oxford University Press, London
5.7. 9-2. táblázat . A nagy vérkör ereinek átmérői. Folkow, B. és Neil, E. (1971): Circulation című könyve alapján, 12. old. Oxford University Press, London
5.8. 9-3. táblázat . A keringő vér megoszlása nyugalomban
5.9. 9-4. táblázat . Az ellenállás megoszlása a nagy vérkör sorosan kapcsolt érszakaszaiban. Holtz, J (1996) in: Comprehensive Human Physiology. From Cellular Mechanisms to Integration. Vol. 2. 1867. oldal Springer, Berlin-Heidelberg adatai alapján
5.10. 9-5. táblázat . A nagy és a kis vérkör keringésdinamikai paramétereinek összehasonlítása
5.11. 10-1. táblázat . A. Az egyes szívrészekben működő legfontosabb ionáramok és funkcióik. Sinuscsomó
5.12. 10-1. táblázat . B. Az egyes szívrészekben működő legfontosabb ionáramok és funkcióik. His-köteg, Tawara-szárak, Purkinje-rostok, pitvari és kamrai myocyták, atrioventricularis csomó alsó része
5.13. 10-2. táblázat . Ingerületvezetési sebességek a szívben. Katz, A. M. (1992): Physiology of the Heart. 2. kiadás, Raven Press, New York 475. oldal alapján
5.14. 10-3. táblázat . A kardiológiában használt nemzetközi rövidítések
5.15. 10-4. táblázat . A szívciklus egyes szakaszainak időtartama emberben (nyugalmi körülmények között). Katz, A. M. (1992): Physiology of the Heart. 2. kiadás, Raven Press, New York 363. oldal alapján
5.16. 10-5. táblázat A. A jobb és a bal szívfél nyomásviszonyainak összehasonlítása. Pitvari nyomásértékek (Hgmm)
5.17. 10-5. táblázat B. A jobb és a bal szívfél nyomásviszonyainak összehasonlítása. Kamrai nyomásértékek (Hgmm)
5.18. 12-1. táblázat. Cardiovascularis paraméterek változása különböző mértékű aktivitás során. Little, R.C., Little, W.C. (1989): Physiology of the Heart and Circulation, 4. kiadás, Year Book Medical Publ., Chicago, Ill. adatai alapján
5.19. 12-2. táblázat . A szív szimpatikus és paraszimpatikus szabályozását befolyásoló tényezők
5.20. 13-1. táblázat. A szívfrekvencia növekedésének hatása az összegezett szisztolés időtartamra. Greger, R., Windhorst, U. (szerk.) (1996): Comprehensive Human Physiology, Springer, Berlin, 90-1. táblázat alapján
5.21. 13-2. táblázat . A hőterhelést követő keringési változások. [Rowell, L.B. (1974): Physiol. Rev. 54. 75-79 alapján]
5.22. 13-3. táblázat . A. A verejték összetétele. Bijman, J. (1987): Kidney Int. 32. Suppl. 21., S109-S110 adatai alapján. A primer szekrétum ionkoncentrációi
5.23. 13-3. táblázat . B. A verejték összetétele. Bijman, J. (1987): Kidney Int. 32. Suppl. 21., S109-S110 adatai alapján. A végső szekrétum összetételének változása a szekréció intenzitása szerint
5.24. 13-4. táblázat . A vérplazma és a cerebrospinalis folyadék (CSF) egyes ionjainak koncentrációi
6.1. 14-1. táblázat . A vesekeringés standard paraméterei
6.2. 14-2. táblázat . A. Az egyes nephronszakaszok jellegzetes transzportelemei . (A Na+–K+-pumpa minden sejtben jelen van, és ezért nem tüntettük fel). Proximalis tubulus (pars convoluta és pars recta)
6.3. 14-2. táblázat . B. Az egyes nephronszakaszok jellegzetes transzportelemei . (A Na+–K+-pumpa minden sejtben jelen van, és ezért nem tüntettük fel). Henle-kacs vastag felszálló szegmentuma (TAL)
6.4. 14-2. táblázat . C. Az egyes nephronszakaszok jellegzetes transzportelemei . (A Na+–K+-pumpa minden sejtben jelen van, és ezért nem tüntettük fel). Distalis kanyarulatos csatorna
6.5. 14-2. táblázat . D. Az egyes nephronszakaszok jellegzetes transzportelemei . (A Na+–K+-pumpa minden sejtben jelen van, és ezért nem tüntettük fel). Gyűjtőcsatorna, gyűjtőcsatornasejt („principal cell”)
6.6. 14-2. táblázat. E. Az egyes nephronszakaszok jellegzetes transzportelemei . (A Na+–K+-pumpa minden sejtben jelen van, és ezért nem tüntettük fel). Gyűjtőcsatorna, köztes sejt
6.7. 14-3. táblázat . A Na+-transzport diuretikus hatású specifikus gátlószerei
6.8. 14-4. táblázat. A vese néhány veleszületett transzportdefektusa
6.9. 14-5. Táblázat . A Henle-kacs, a distalis kanyarulatos csatorna és a gyűjtőcsatorna transzport- és passzív permeabilitási tulajdonságai
6.10. 14-6. táblázat. Az interstitialis folyadék és a gyűjtőcsatorna ozmotikus koncentrációi a belső velőben antidiuretikus állapotban. Vander, A. J. (1998): Some difficult topics to teach (and not to teach) in renal physiology. Am. J. Physiol. 275 (Adv. Physiol. Educ.), S1148-S1156 adatai alapján
6.11. 14-7. táblázat . A filtrált nátrium visszaszívódása az egyes csatornaszakaszokon
6.12. 15-1. táblázat . A. Az angiotenzin II akut és krónikus hatásai. Akut hatások
6.13. 15-1. táblázat . B. Az angiotenzin II akut és krónikus hatásai. Krónikus hatás
6.14. 16-1. táblázat . A vérplazma kalciumfrakciói
6.15. 16-2. táblázat. A plazma PTH- és Ca2+-koncentrációjának kóros változásai
6.16. 17-1. táblázat . Az artériás vér sav-bázis paraméterei
7.1. 19-1. táblázat . Az enteralis idegrendszer neurotranszmitterei
7.2. 19-2. táblázat . A gyomor-bél rendszer endokrin sejtjei és az elválasztott peptidhormonok
7.3. 21-1. táblázat . A gyomor nyálkahártyájában található endokrin/parakrin sejttípusok
7.4. 21-2. táblázat . A G-sejtek gasztrinszekréciójának aktiváló és gátló szabályozása
7.5. 21-3. táblázat. A pancreasnedv fehérjéi: proenzimek, aktív enzimek és szabályozó molekulák
7.6. 21-4. táblázat. A hyperbilirubinaemiákat jellemző laboratóriumi leletek
7.7. 22-1. táblázat . A tápanyagok luminalis és cellularis lebontása a tápcsatornában
7.8. 22-2. táblázat . Az enterocyták transzporterei
7.9. 22-3. táblázat . A szénhidrátok lebontásának enzimei
7.10. 22-4. táblázat. A lipidlebontás enzimei
7.11.
7.12. 23-1. táblázat . A vér glukózszintjének szabályozásában szereplő hormonok
7.13. 23-2. táblázat . Az inzulin elválasztását szabályozó tényezők
7.14. 23-3. táblázat . Az inzulin fontosabb hatásai
7.15. 23-4. táblázat . Az inzulin, a glukagon és az adrenalin hatásai a transzporttápanyagok vérszintjeire
7.16. 23-5. táblázat . A glukagon szintézisét és szekrécióját szabályozó tényezők
7.17. 23-6. táblázat . Az inzulinhiány és a glukagontúlsúly következményei diabetes mellitusban
7.18. 24-1. táblázat. A főbb tápanyagok energiaértéke és az O2–energia-egyenértéke a tápanyagok oxidációja során
7.19. 24-2. táblázat. Esszenciális aminosavak
7.20. 24-3. táblázat. Az alap-energiaforgalom férfiakban és nőkben mért értékei. Harris, J. A.; Benedict, F. G. (1919): A biometric study of basal metabolism in men. Carnegie Institute, Washington, publ. no. 279, pp. 1-266 alapján megadott, ill. átszámított adatok
8.1. 25-1. táblázat. Egészséges emberek fehérvérsejtszámának (sejt/μl) átlagértéke és az értékhatárok. Documenta Geigy (1968): Wissenschafliche Tabellen. 7. kiadás, Basel, J. R. Geigy AG adatainak felhasználásával
8.2. 27-1. táblázat . A thrombocytákat aktiváló anyagok és eredetük
8.3. 27-2. táblázat . Az endothelsejtek szerepe a vérzéscsillapodásban
8.4. 27-3. táblázat . A. Az alvadási faktorok elnevezése . A I. S. Wright által ajánlott rendszert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) illetékes bizottsága elfogadta.Az Egészségügyi Világszervezet által számmal jelölt faktorok
8.5. 27-3. táblázat. B. Nem szerepelnek a WHO számokkal jelölt listáján
8.6. 27-4. táblázat . Az aktivátor komplexek összehasonlítása
9.1. 28-1. táblázat . Szteroidhormonok az emberi szervezetben
9.2. 28-2. táblázat . A szteroidhormonok szintézisében szereplő enzimek. A: P-450 enzimek
9.3. 28-2. táblázat . A szteroidhormonok szintézisében szereplő enzimek. B: Hidroxiszteroid-dehidrogenázok
9.4. 28-3. táblázat. Az adenohypophysis hormonjai
9.5. 28-4. táblázat. A hypophyseotrop hormonok, szinonimáik és rövidítéseik
9.6. 28-5. táblázat. Az adenohypophysis hormonjainak kémiai szerkezete
9.7. 28-6. táblázat . Az emberi növekedés szakaszai és az egyes endokrin tényezők szerepe
9.8. 28-7. táblázat . A születés utáni növekedésben szereplő endokrin tényezők*
9.9. 29-1. táblázat . Az emberi vérplazma tiroxinkötő fehérjéi
9.10. 29-2. táblázat . A pajzsmirigyhormonok hatása egyes anyagcsere-folyamatokra*
9.11. 30-1. táblázat . A mellékvesekéreg-hormonok átlagos napi szekréciója
9.12. 30-2. táblázat . Természetes és szintetikus kortikoszteroidok gluko- és mineralokortikoidhatásai
9.13. 31-1. táblázat. A nemi fejlődés, nemi funkciók és az androgénhormonok kapcsolata
9.14. 31-2. táblázat . Az erekció egyes szakaszai
9.15. 32-1. táblázat . Az ösztrogénhormonok reproduktív hatásai
10.1. 33-1. táblázat . Az idegtudomány tárgykörében odaítélt Nobel-díjak 1900–2004 között
10.2. 34-1. táblázat . A hátsó köteg−lemniscus medialis és az anterolateralis szenzoros rendszer összehasonlítása
10.3. 34-2. táblázat . A nociceptorokat aktiváló és szenzitizáló endogén anyagok. A) Aktivátorok
10.4. 34-2. táblázat . A nociceptorokat aktiváló és szenzitizáló endogén anyagok. B) Szenzitizátorok
10.5. 34-3. táblázat . Egyes opioid peptidek szerkezete. H. L. Fields (1987): Pain. McGraw-Hill, New York alapján
10.6. 36-1. táblázat. A különböző hangforrásokkal keltett hangok hangnyomásszintje (dB SPL) és ezeknek a 20 μPa referenciaszintre vonatkoztatott hangnyomása
10.7. 38-1. táblázat . Az izomzatot beidegző axonok és funkcióik
10.8. 38-2. táblázat . A bazális ganglionok funkciói
10.9. 39-1. táblázat . Az energiahomeosztázisban szereplő mediátorok . G. S. Barsh és M. W. Schwartz (2002) Nature Genetics, 3. köt. 591. Alapján. A. Neuropeptidek
10.10. 39-1. táblázat . Az energiahomeosztázisban szereplő mediátorok . G. S. Barsh és M. W. Schwartz (2002) Nature Genetics, 3. köt. 591. Alapján. B. Perifériás molekulák (hormonok központi idegrendszeri támadásponttal)
10.11. 39-2. táblázat. A vízforgalom fiziológiás értékei
10.12. 39-3. táblázat . Az egyes érterületek nyugalomban mért véráramlása, O2-fogyasztása, hőtermelése, valamint a vénás és artériás vér hőmérséklete közötti különbség. L. B. Rowell (1986): Human Circulation: Regulation During Physical Stress. Oxford University Press, New York című könyvében szereplő adatok átszámítása alapján]
10.13. 40-1. táblázat. Az amygdala elektromos ingerlését követő reakciók és megnyilvánulásuk félelmi állapotban. M. Davis (1992): The role of the amygdala in fear and anxiety. Annu. Rev. Neurosci. 15. 356. nyomán
10.14. 42-1. táblázat . Az agykéreg főbb motoros, szenzoros és asszociatív mezői . E. R. Kandel, J. H. Schwartz és Th. M Jessell,. (1991): Principles of Neural Science. 3. kiadás, Prentice-Hall International Inc. Englewood Cliffs, New Jersey, 824. alapján]