Az orvosi élettan tankönyve

A táblázatok listája

4.1. 1-1. táblázat. Az emberi vérplazma főbb ionjai. A) Átlagos koncentrációk. (R. Greger és U. Windhorst: Comprehensive Human Physiology, Springer, 1996 alapján)

4.2. 1-1. táblázat. Az emberi vérplazma főbb ionjai. B) A legfontosabbak koncentrációtartományai

4.3. 1-2. táblázat. A vérplazmafehérjék

4.4. 2-1. táblázat. A plazmamembrán facilitatív glukóztranszporterei (uniporterek)

4.5. 2-2. táblázat. A plazmamembrán és az intracelluláris organellumok primer pumpái. A) A plazmamembrán primer pumpái

4.6. 2-2. táblázat. A plazmamembrán és az intracelluláris organellumok primer pumpái. B) Az intracelluláris organellumok primer pumpái

4.7. 3-1. táblázat. Közelítő nyugalmi membránpotenciál értékek

4.8. 3-2. táblázat. A tintahal óriásaxon extra- és intracelluláris ionkoncentrációi(a koncentrációk mmol/l értékben^*)

4.9. 4-1. táblázat . A hámsejtek plazmamembránjának fontosabb transzportelemei

4.10. 5-1. táblázat . A receptorfehérjék osztályozása

4.11. 5-2. táblázat. Nukleáris receptorok és ligandjaik. „Klasszikus” hormonok nukleáris receptorai

4.12.

4.13.

4.14. 5-3. táblázat . A heterotrimer G-fehérjék osztályozása α-alegységeik szerkezete alapján

4.15. 5-4. Táblázat . Néhány 7-TM receptor, amelyek második hírvivő mechanizmushoz kapcsolódnak

4.16. 6-1. táblázat . Az idegrostok osztályozása a rostátmérő és vezetési sebesség alapján

4.17.

4.18. 6-2. táblázat . Az emlősök neuronjaiban találhatő főbb neuropeptidek

4.19. 6-3. táblázat . A kis molekulájú neurotranszmitterek ionotrop és metabotrop receptorai

4.20. 6-4. táblázat . Az acetil-kolin muszkarinszerű hatásai a különböző effektorsejteken

4.21. 6-5. táblázat . A noradrenalin (és adrenalin) hatásai a különböző effektorsejteken

4.22. 7-1. táblázat . A szívizom és a vázizom egyes tulajdonságainak összehasonlítása

4.23. 7-2. táblázat . A simaizmok és a vázizmok egyes tulajdonságainak összehasonlítása

4.24. 7-3. táblázat . A többegységes simaizmok beidegzése, a transzmitterek és a receptorok

4.25. 7-4. táblázat. Az egyes szervek egyegységes simaizomzatának beidegzése, a transzmitterek és a receptorok

5.1. 8 -1. táblázat . A légzésfunciót jellemző fiziológiai és orvosi kifejezések

5.2. 8-2. táblázat. A légzési funkciók jellemzésére használt szimbólumrendszer

5.3. 8-3. táblázat . A CO₂ megoszlása az artériás és a kevert vénás vérben

5.4. 8-4. táblázat . A vízmentes és a vízgőzzel telített levegő, valamint az alveolaris gáz frakcionális gázkoncentrációi és azok parciális nyomása (kerekítve)

5.5. 8-5. táblázat . Légzési gázok az artériás és a jobb szívfélből vett kevert vénás vérben

5.6. 9-1. táblázat. A véráramlás és az O2-fogyasztás megoszlása nyugalomban*. Folkow, B. és Neil, E. (1971): Circulation című könyve alapján, Oxford University Press, London

5.7. 9-2. táblázat . A nagy vérkör ereinek átmérői. Folkow, B. és Neil, E. (1971): Circulation című könyve alapján, 12. old. Oxford University Press, London

5.8. 9-3. táblázat . A keringő vér megoszlása nyugalomban

5.9. 9-4. táblázat . Az ellenállás megoszlása a nagy vérkör sorosan kapcsolt érszakaszaiban. Holtz, J (1996) in: Comprehensive Human Physiology. From Cellular Mechanisms to Integration. Vol. 2. 1867. oldal Springer, Berlin-Heidelberg adatai alapján

5.10. 9-5. táblázat . A nagy és a kis vérkör keringésdinamikai paramétereinek összehasonlítása

5.11. 10-1. táblázat . A. Az egyes szívrészekben működő legfontosabb ionáramok és funkcióik. Sinuscsomó

5.12. 10-1. táblázat . B. Az egyes szívrészekben működő legfontosabb ionáramok és funkcióik. His-köteg, Tawara-szárak, Purkinje-rostok, pitvari és kamrai myocyták, atrioventricularis csomó alsó része

5.13. 10-2. táblázat . Ingerületvezetési sebességek a szívben. Katz, A. M. (1992): Physiology of the Heart. 2. kiadás, Raven Press, New York 475. oldal alapján

5.14. 10-3. táblázat . A kardiológiában használt nemzetközi rövidítések

5.15. 10-4. táblázat . A szívciklus egyes szakaszainak időtartama emberben (nyugalmi körülmények között). Katz, A. M. (1992): Physiology of the Heart. 2. kiadás, Raven Press, New York 363. oldal alapján

5.16. 10-5. táblázat A. A jobb és a bal szívfél nyomásviszonyainak összehasonlítása. Pitvari nyomásértékek (Hgmm)

5.17. 10-5. táblázat B. A jobb és a bal szívfél nyomásviszonyainak összehasonlítása. Kamrai nyomásértékek (Hgmm)

5.18. 12-1. táblázat. Cardiovascularis paraméterek változása különböző mértékű aktivitás során. Little, R.C., Little, W.C. (1989): Physiology of the Heart and Circulation, 4. kiadás, Year Book Medical Publ., Chicago, Ill. adatai alapján

5.19. 12-2. táblázat . A szív szimpatikus és paraszimpatikus szabályozását befolyásoló tényezők

5.20. 13-1. táblázat. A szívfrekvencia növekedésének hatása az összegezett szisztolés időtartamra. Greger, R., Windhorst, U. (szerk.) (1996): Comprehensive Human Physiology, Springer, Berlin, 90-1. táblázat alapján

5.21. 13-2. táblázat . A hőterhelést követő keringési változások. [Rowell, L.B. (1974): Physiol. Rev. 54. 75-79 alapján]

5.22. 13-3. táblázat . A. A verejték összetétele. Bijman, J. (1987): Kidney Int. 32. Suppl. 21., S109-S110 adatai alapján. A primer szekrétum ionkoncentrációi

5.23. 13-3. táblázat . B. A verejték összetétele. Bijman, J. (1987): Kidney Int. 32. Suppl. 21., S109-S110 adatai alapján. A végső szekrétum összetételének változása a szekréció intenzitása szerint

5.24. 13-4. táblázat . A vérplazma és a cerebrospinalis folyadék (CSF) egyes ionjainak koncentrációi

6.1. 14-1. táblázat . A vesekeringés standard paraméterei

6.2. 14-2. táblázat . A. Az egyes nephronszakaszok jellegzetes transzportelemei . (A Na⁺–K⁺-pumpa minden sejtben jelen van, és ezért nem tüntettük fel). Proximalis tubulus (pars convoluta és pars recta)

6.3. 14-2. táblázat . B. Az egyes nephronszakaszok jellegzetes transzportelemei . (A Na⁺–K⁺-pumpa minden sejtben jelen van, és ezért nem tüntettük fel). Henle-kacs vastag felszálló szegmentuma (TAL)

6.4. 14-2. táblázat . C. Az egyes nephronszakaszok jellegzetes transzportelemei . (A Na⁺–K⁺-pumpa minden sejtben jelen van, és ezért nem tüntettük fel). Distalis kanyarulatos csatorna

6.5. 14-2. táblázat . D. Az egyes nephronszakaszok jellegzetes transzportelemei . (A Na⁺–K⁺-pumpa minden sejtben jelen van, és ezért nem tüntettük fel). Gyűjtőcsatorna, gyűjtőcsatornasejt („principal cell”)

6.6. 14-2. táblázat. E. Az egyes nephronszakaszok jellegzetes transzportelemei . (A Na⁺–K⁺-pumpa minden sejtben jelen van, és ezért nem tüntettük fel). Gyűjtőcsatorna, köztes sejt

6.7. 14-3. táblázat . A Na⁺-transzport diuretikus hatású specifikus gátlószerei

6.8. 14-4. táblázat. A vese néhány veleszületett transzportdefektusa

6.9. 14-5. Táblázat . A Henle-kacs, a distalis kanyarulatos csatorna és a gyűjtőcsatorna transzport- és passzív permeabilitási tulajdonságai

6.10. 14-6. táblázat. Az interstitialis folyadék és a gyűjtőcsatorna ozmotikus koncentrációi a belső velőben antidiuretikus állapotban. Vander, A. J. (1998): Some difficult topics to teach (and not to teach) in renal physiology. Am. J. Physiol. 275 (Adv. Physiol. Educ.), S1148-S1156 adatai alapján

6.11. 14-7. táblázat . A filtrált nátrium visszaszívódása az egyes csatornaszakaszokon

6.12. 15-1. táblázat . A. Az angiotenzin II akut és krónikus hatásai. Akut hatások

6.13. 15-1. táblázat . B. Az angiotenzin II akut és krónikus hatásai. Krónikus hatás

6.14. 16-1. táblázat . A vérplazma kalciumfrakciói

6.15. 16-2. táblázat. A plazma PTH- és Ca²⁺-koncentrációjának kóros változásai

6.16. 17-1. táblázat . Az artériás vér sav-bázis paraméterei

7.1. 19-1. táblázat . Az enteralis idegrendszer neurotranszmitterei

7.2. 19-2. táblázat . A gyomor-bél rendszer endokrin sejtjei és az elválasztott peptidhormonok

7.3. 21-1. táblázat . A gyomor nyálkahártyájában található endokrin/parakrin sejttípusok

7.4. 21-2. táblázat . A G-sejtek gasztrinszekréciójának aktiváló és gátló szabályozása

7.5. 21-3. táblázat. A pancreasnedv fehérjéi: proenzimek, aktív enzimek és szabályozó molekulák

7.6. 21-4. táblázat. A hyperbilirubinaemiákat jellemző laboratóriumi leletek

7.7. 22-1. táblázat . A tápanyagok luminalis és cellularis lebontása a tápcsatornában

7.8. 22-2. táblázat . Az enterocyták transzporterei

7.9. 22-3. táblázat . A szénhidrátok lebontásának enzimei

7.10. 22-4. táblázat. A lipidlebontás enzimei

7.11.

7.12. 23-1. táblázat . A vér glukózszintjének szabályozásában szereplő hormonok

7.13. 23-2. táblázat . Az inzulin elválasztását szabályozó tényezők

7.14. 23-3. táblázat . Az inzulin fontosabb hatásai

7.15. 23-4. táblázat . Az inzulin, a glukagon és az adrenalin hatásai a transzporttápanyagok vérszintjeire

7.16. 23-5. táblázat . A glukagon szintézisét és szekrécióját szabályozó tényezők

7.17. 23-6. táblázat . Az inzulinhiány és a glukagontúlsúly következményei diabetes mellitusban

7.18. 24-1. táblázat. A főbb tápanyagok energiaértéke és az O₂–energia-egyenértéke a tápanyagok oxidációja során

7.19. 24-2. táblázat. Esszenciális aminosavak

7.20. 24-3. táblázat. Az alap-energiaforgalom férfiakban és nőkben mért értékei. Harris, J. A.; Benedict, F. G. (1919): A biometric study of basal metabolism in men. Carnegie Institute, Washington, publ. no. 279, pp. 1-266 alapján megadott, ill. átszámított adatok

8.1. 25-1. táblázat. Egészséges emberek fehérvérsejtszámának (sejt/μl) átlagértéke és az értékhatárok. Documenta Geigy (1968): Wissenschafliche Tabellen. 7. kiadás, Basel, J. R. Geigy AG adatainak felhasználásával

8.2. 27-1. táblázat . A thrombocytákat aktiváló anyagok és eredetük

8.3. 27-2. táblázat . Az endothelsejtek szerepe a vérzéscsillapodásban

8.4. 27-3. táblázat . A. Az alvadási faktorok elnevezése . A I. S. Wright által ajánlott rendszert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) illetékes bizottsága elfogadta.Az Egészségügyi Világszervezet által számmal jelölt faktorok

8.5. 27-3. táblázat. B. Nem szerepelnek a WHO számokkal jelölt listáján

8.6. 27-4. táblázat . Az aktivátor komplexek összehasonlítása

9.1. 28-1. táblázat . Szteroidhormonok az emberi szervezetben

9.2. 28-2. táblázat . A szteroidhormonok szintézisében szereplő enzimek. A: P-450 enzimek

9.3. 28-2. táblázat . A szteroidhormonok szintézisében szereplő enzimek. B: Hidroxiszteroid-dehidrogenázok

9.4. 28-3. táblázat. Az adenohypophysis hormonjai

9.5. 28-4. táblázat. A hypophyseotrop hormonok, szinonimáik és rövidítéseik

9.6. 28-5. táblázat. Az adenohypophysis hormonjainak kémiai szerkezete

9.7. 28-6. táblázat . Az emberi növekedés szakaszai és az egyes endokrin tényezők szerepe

9.8. 28-7. táblázat . A születés utáni növekedésben szereplő endokrin tényezők^*

9.9. 29-1. táblázat . Az emberi vérplazma tiroxinkötő fehérjéi

9.10. 29-2. táblázat . A pajzsmirigyhormonok hatása egyes anyagcsere-folyamatokra^*

9.11. 30-1. táblázat . A mellékvesekéreg-hormonok átlagos napi szekréciója

9.12. 30-2. táblázat . Természetes és szintetikus kortikoszteroidok gluko- és mineralokortikoidhatásai

9.13. 31-1. táblázat. A nemi fejlődés, nemi funkciók és az androgénhormonok kapcsolata

9.14. 31-2. táblázat . Az erekció egyes szakaszai

9.15. 32-1. táblázat . Az ösztrogénhormonok reproduktív hatásai

10.1. 33-1. táblázat . Az idegtudomány tárgykörében odaítélt Nobel-díjak 1900–2004 között

10.2. 34-1. táblázat . A hátsó köteg−lemniscus medialis és az anterolateralis szenzoros rendszer összehasonlítása

10.3. 34-2. táblázat . A nociceptorokat aktiváló és szenzitizáló endogén anyagok. A) Aktivátorok

10.4. 34-2. táblázat . A nociceptorokat aktiváló és szenzitizáló endogén anyagok. B) Szenzitizátorok

10.5. 34-3. táblázat . Egyes opioid peptidek szerkezete. H. L. Fields (1987): Pain. McGraw-Hill, New York alapján

10.6. 36-1. táblázat. A különböző hangforrásokkal keltett hangok hangnyomásszintje (dB SPL) és ezeknek a 20 μPa referenciaszintre vonatkoztatott hangnyomása

10.7. 38-1. táblázat . Az izomzatot beidegző axonok és funkcióik

10.8. 38-2. táblázat . A bazális ganglionok funkciói

10.9. 39-1. táblázat . Az energiahomeosztázisban szereplő mediátorok . G. S. Barsh és M. W. Schwartz (2002) Nature Genetics, 3. köt. 591. Alapján. A. Neuropeptidek

10.10. 39-1. táblázat . Az energiahomeosztázisban szereplő mediátorok . G. S. Barsh és M. W. Schwartz (2002) Nature Genetics, 3. köt. 591. Alapján. B. Perifériás molekulák (hormonok központi idegrendszeri támadásponttal)

10.11. 39-2. táblázat. A vízforgalom fiziológiás értékei

10.12. 39-3. táblázat . Az egyes érterületek nyugalomban mért véráramlása, O₂-fogyasztása, hőtermelése, valamint a vénás és artériás vér hőmérséklete közötti különbség. L. B. Rowell (1986): Human Circulation: Regulation During Physical Stress. Oxford University Press, New York című könyvében szereplő adatok átszámítása alapján]

10.13. 40-1. táblázat. Az amygdala elektromos ingerlését követő reakciók és megnyilvánulásuk félelmi állapotban. M. Davis (1992): The role of the amygdala in fear and anxiety. Annu. Rev. Neurosci. 15. 356. nyomán

10.14. 42-1. táblázat . Az agykéreg főbb motoros, szenzoros és asszociatív mezői . E. R. Kandel, J. H. Schwartz és Th. M Jessell,. (1991): Principles of Neural Science. 3. kiadás, Prentice-Hall International Inc. Englewood Cliffs, New Jersey, 824. alapján]