Ugrás a tartalomhoz

A farmakológia alapjai

Klára, Gyires, Zsuzsanna, Fürst (2011)

Medicina Könyvkiadó Zrt.

A farmakológia alapjai

A farmakológia alapjai

Gyires, Klára

Fürst, Zsuzsanna

2011-09-01

Kivonat

A könyv a gyógyszerek hatásmódjára és az ezeken alapuló, illetve ezektől független fő- és mellékhatásokra koncentrál – bár természetesen kitér a gyógyszerek klinikai felhasználásának lehetőségeire is.


Tartalom

Előszó
Előszó a második kiadáshoz
A könyv szerzői
1. I. Általános gyógyszertan
1. A gyógyszertan tárgya és fejlődésének rövid áttekintése
A gyógyszertan és tudományágai
A gyógyszeres terápia kialakulása
Kísérletes farmakológia
Új terápiás lehetőségek
A farmakológia Magyarországon
2. A farmakodinámia alapjai
A hatóanyag-effektusok mennyiségi szempontjai: egy ligand, illetve ligandkölcsönhatások
Hatóanyagok célpontjául szolgáló makromolekulák
3. A gyógyszerek sorsa a szervezetben. Farmakokinetika
A gyógyszerek felszívódása
4. A szervezet és a gyógyszerek kölcsönhatásait módosító tényezők
Belső tényezők
Külső tényezők
5. Bevezetés a farmakogenomikába
A genomika korszaka
Farmakogenomika – az orvosi genomika egyik sikertörténete
A farmakogenomika fő területei
A farmakogenomika általános és speciális eszközrendszere
Gyakorlati példák a farmakogenetika és -genomika területéről
Populációgenetikai vonatkozások
Költség–hatékonyság és a farmakogenomika
Összefoglalás
2. II. A vegetatív idegrendszer gyógyszertana
6. Bevezetés a vegetatív idegrendszer működésébe
A szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer
A kémiai ingerületátvitel általános jellemzői
7. Kolinerg transzmisszió és a transzmissziót fokozó szerek: direkt és indirekt kolinomimetikumok
Acetilkolin (ACh)
Kolinomimetikumok
8. Kolinerg transzmissziót gátló szerek
Muszkarinreceptor-antagonisták
9. Adrenerg neurotranszmisszió és a transzmissziót fokozó szerek: szimpatomimetikumok
A katekolaminok bioszintézise, raktározása és metabolizmusa
Adrenerg receptorok (adrenoceptorok)
A szimpatikus tónus gyógyszeres befolyásolásának lehetőségei
Szimpatomimetikumok (α- és β-receptor-agonisták)
10. Adrenerg transzmissziót gátló szerek: szimpatolitikumok
α-szimpatolitikumok (α-receptor-antagonisták)
β-szimpatolitikumok (β-receptor-antagonisták)
Az idegingerület következtében felszabaduló noradrenalin mennyiségének csökkentésével ható szimpatikusbénítók
11. Non-adrenerg, non-kolinerg transzmisszió. Az adenozin és a nitrogén-monoxid szerepe a transzmisszióban
Nukleotidok és nukleozidok
3. III. A szív, az érrendszer és a vese gyógyszertana
12. Antihipertenzív szerek
Az antihipertenzív szerek felosztása
A szimpatikus rendszert gátló szerek
A renin–angiotenzin rendszer aktivitásának gátlói
Kalciumcsatorna-gátlók
A hypertonia kezelése
13. Ischaemiás szívbetegségben ható szerek
Az ischaemiás szívbetegségben alkalmazott gyógyszerek
β-adrenerg receptor blokkolók
ACE-gátlók
Anyagcsere-modulátorok
Új irányok az ischaemiás szívbetegség gyógyszeres kezelésében
14. Perifériás és cerebralis keringésfokozók. A vascularis és egyéb primer fejfájástípusok gyógyszerei
Perifériás és cerebralis keringésfokozók
15. Szívelégtelenségben ható szerek
A szívelégtelenség és gyógyszeres kezelésének célpontjai
Gyógyszercsoportok a szívelégtelenség kezelésére
Kardiotonikus, pozitív inotrop hatású szerek
Nem pozitív inotrop sajátságú, különböző hatástani csoportba tartozó szerek
Újabb irányzatok a szív-elégtelenség gyógyszereinek kifejlesztésére
16. Antihiperlipidémiás szerek
Az atherosclerosis megelőzésének lehetőségei
Dyslipidaemiák
Lipidszintcsökkentő szerek
Egyéb lehetőségek az antihiper-lipidémiás terápiában
17. Antiaritmiás szerek
A szívizom elektrofiziológiája és a szívritmuszavarok kialakulásának mechanizmusai
Az antiaritmiás szerek arrhythmogen (proaritmiás) hatása
18. A veseműködésre ható szerek
Diuretikumok
Antidiuretikumok
4. IV. A légzőrendszert befolyásoló gyógyszerek
19. Az asthma bronchiale gyógyszertana
Az asthma bronchiale patogenezise
Az asthma gyógyszerei
20. Köhögéscsillapítók, köptetők
Köhögéscsillapítók
Perifériás támadásponton ható köhögéscsillapítók
Köptetők (expectoransok)
Surfactantanyagok
5. V. A sima- és harántcsíkolt izmok működésére ható szerek
21. A simaizmok működésére ható szerek
Simaizom-összehúzódást, illetve -elernyedést kiváltó szerek
22. A harántcsíkolt izmok működésére ható szerek: centrális támadáspontú izomrelaxánsok
A centrális támadáspontú izomrelaxánsok fogalma, indikációs területei és alapvető hatásmechanizmusai
Csak spasticitasban hatékony szerek
23. A harántcsíkolt izmok működésére ható szerek: perifériás támadáspontú izomrelaxánsok
A neuromuscularis szinapszis
A neuromuscularis transzmisszió bénítói
Depolarizáló izomrelaxánsok
A neuromuscularis bénítók klinikai alkalmazása
A szarkoplazmatikus kalcium-felszabadulás gátlása
6. VI. A központi idegrendszer gyógyszertana
24. Bevezetés a pszichotrop szerek farmakológiájába
A központi idegrendszer transzmitterei
25. Nyugtatók, altatók és szorongáscsökkentő szerek. Alkohol
Szorongásoldók, nyugtatók, altatók (anxiolitikumok, szedatohipnotikumok)
Alkohol
26. Antiepileptikumok
Az epilepszia jellemzői és fajtái
Az antiepileptikumok csoportosítása
27. Általános érzéstelenítők
Az általános érzéstelenítők csoportosítása
A narkózis stádiumai
Narkotikumok
28. Helyi érzéstelenítők
Kémia. Hatás–szerkezet összefüggések
Farmakodinámia
Farmakokinetika
A helyi érzéstelenítők klinikai alkalmazása
29. A neurodegeneratív betegségek gyógyszertana
Az idegrendszeri károsodás mechanizmusai
Neurodegeneratív kórképek
30. Antipszichotikus hatású vegyületek (neuroleptikumok)
A schizophrenia patomechanizmusa
Az antipszichotikumok hatásmechanizmusa
31. Antidepresszív és antimániás vegyületek
A depresszió patogenezise
Az antidepresszív vegyületek csoportjai
32. Opioidagonisták és opioidantagonisták
A fájdalom
A fájdalomcsillapító gyógyszerek felosztása
Az opioidreceptorokon ható legfontosabb természetes, félszintetikus és szintetikus vegyületek
Tiszta opioidantagonisták
Perspektívák a fájdalomcsillapításban
33. Kábítószer-abúzus. Élvezeti szerek
A kábítószer-abúzus általános kérdései
Opioidok
Központi idegrendszeri depresszánsok
Szimpatomimetikus pszichomotoros stimulánsok
A nikotin és a dohányzás
Pszichedelikumok (hallucinogének, pszichotomimetikumok)
Egyéb drogok, „prescribing” szerek
34. A táplálékfelvétel szabályozása
Az energiaháztartás szabályozása
A táplálékfelvétel gyógyszeres befolyásolása. Étvágycsökkentők (fogyasztószerek, anorexigének)
7. VII. a vérképzés és a véralvadás gyógyszertana
35. A vérképzésre ható szerek
Anaemiákban használt gyógyszerek
36. A véralvadást befolyásoló szerek
A haemostasis alapmechanizmusai
Thrombocytagátlók (thrombocytaaggregáció-gátlók)
Antikoagulánsok
Vérzéscsillapítók
8. VIII. Vitaminok
37. Vitaminokról általában. Zsíroldékony vitaminok
A-vitamin és egyéb retinoidok
E-vitamin (α-tocopherol)
38. Vízoldékony vitaminok
B-vitamin-komplex
C-vitamin (acidum ascorbicum•)
Rutosid•
Tioktánsav (thioctic acid•)
9. IX. Az emésztőrendszer gyógyszertana
39. A gyomor- és nyombélfekély gyógyszerei
A gyomorsav-szekréció mechanizmusa és a gyomorvédelemben szerepet játszó tényezők
40. Az emésztés farmakológiája, a máj- és epeműködésre ható szerek
A gyomorsav-elválasztás fokozása, illetve hiányának pótlása
Az emésztőenzimek pótlása
A máj- és epeműködésre ható szerek
41. Hashajtók és hasmenést gátló szerek
Hashajtók
42. Hánytatók, hányáscsillapítók és prokinetikus szerek
Hánytatók és hányáscsillapítók
43. A gyulladásos bélbetegségekben alkalmazott gyógyszerek
5-aminoszalicilsav
10. X. A gyulladás farmakológiája és a helyi hormonok
44. Nem szteroid gyulladásgátlók, nem opioid fájdalomcsillapítók, antireumatikumok és köszvényellenes szerek
A gyulladás mediátorai
Nem szelektív ciklooxigenáz-gátlók
Rheumatoid arthritisben alkalmazott vegyületek
45. Helyi hormonok (autakoidok)
Hisztamin
Lipid eredetű lokális hormonok
11. XI. Az endokrin rendszer gyógyszertana
46. Az adenohypophysis hormonjai és a termelésüket reguláló hypothalamicus hormonok
Növekedési hormon (growth hormone, GH)
47. Pajzsmirigyhormonok és antitireoid anyagok
Tiroxin, trijódtironin
A hyperthyreosis gyógyszeres kezelése
48. Mellékvesekéreg-hormonok és antagonistáik
Mellékvesekéreg-hormonok
49. Az ivarszervek gyógyszertana és a szexuális aktivitást befolyásoló szerek
Az ivarszervek gyógyszertana
50. A szénhidrát-anyagcsere gyógyszertana
Vércukorszintet csökkentő vegyületek
51. A kalcium- és csontanyagcserére ható gyógyszerek
Kalcium
A csontanyagcsere legfontosabb hormonális szabályozói
A csontanyagcserére ható hormonszerű szintetikus vegyületek
A csontanyagcserére ható nem hormonális vegyületek
12. XII. Antimikrobás kemoterápia
52. Az antimikrobás terápia alapelvei
53. Baktériumellenes szerek
Béta-laktám antibiotikumok
54. Vírusellenes szerek
Herpes simplex vírus (HSV) és varicella-zoster vírus (VZV) elleni szerek
Hepatitis B, hepatitis C (HBV, HCV) ellenes gyógyszerek
55. Gombaellenes szerek
A gombás fertőzések kezelése
Gombaellenes szerek
56. Fertőtlenítők
A leggyakrabban használt fertőtlenítőszer-csoportok
13. XIII. Paraziták okozta fertőzések terápiája
57. Protozoonellenes szerek
Amoebiasis
Giardiasis
Trichomoniasis
Leishmaniasis
Malária
Trypanosomiasis
58. Féreg- és rovarellenes szerek
Féregűző és féregölő szerek (antihelmintikumok)
14. XIV. Az immunrendszert befolyásoló szerek
Az immunrendszert befolyásoló szerek
59. Immunszuppresszió
Immunszuppresszív gyógyszerek
60. Immunmodulátorok
Természetes eredetű immunmodulátorok
15. XV. A DAGANATOS MEGBETEGEDÉSEK GYÓGYSZEREI
61. A daganatterápia irányelvei és a kemoprevenció
Kemoprevenció
62. Citotoxikus gyógyszerek
Antimetabolitok
63. A sejtproliferáció szabályozását módosító gyógyszerek
Hormonok
Citosztatikumok
64. Antimetasztatikus hatóanyagok és a neovascularisatiót gátló vegyületek
Antimetasztatikus hatóanyagok
65. A daganatos betegek életminőségét javító gyógyszerek
16. XVI. Méregtan
66. Általános méregtan
Fogalmak és elvek
A mérgező hatáshoz vezető mechanizmusok
A mérgező hatás megnyilvánulását befolyásoló tényezők
A toxikológia gyakorlata
67. Részletes méregtan: Fémek okozta mérgezések
A fémek mérgező hatásának és méregtelenítésének mechanizmusai
68. Részletes méregtan: Nemfémes elemek és egyéb toxikus szerek okozta mérgezések
Egyes nemfémes elemek okozta mérgezések
Marószermérgezések
Mérgezések radioaktív izotópokkal és a kémiai sugárvédők
Szerves ipari mérgek
Peszticidek, növényvédő szerek
17. XVII.Gyógyszerrendelés
69. Gyógyszerek rendelése
A recept
Magisztrális gyógyszerrendelés
70. A gyógyszerek rendelését és kiadását szabályozó legfontosabb jogi előírások
Magisztrális gyógyszerkészítéshez felhasználható fontosabb hatóanyagok és vivőanyagok
A. Függelék
A különböző farmakonok csoportosítása támadáspontjuk szerint
Képletek
A forgalomban levő gyógyszerkészítmények nemzetközi szabadnév (INN) szerinti tárgymutatója
Rövidítések jegyzéke*

A táblázatok listája

1.1. 2.1. táblázat A Schild-plot paramétereinek számítása a 2.11a ábra adataiból
1.2. 2.2. táblázat Receptor-nagycsaládok (super family)
1.3. 2.3. táblázat G-protein-mediált jeltovábbítási utak
1.4. 2.4. táblázat A feszültségfüggő nátriumcsatornák ligandkötő helyei
1.5. 2.5. táblázat A kalciumcsatornák felosztása, lokalizációja és funkciói
1.6. 2.6. táblázat A káliumcsatornák felosztása
1.7. 2.7. táblázat A káliumcsatornák moduláló β-alegységei
1.8. 3.1. táblázat A gyógyszerbejuttatás lehetőségei
1.9. 3.2. táblázat A gyomor ürülését befolyásoló tényezők
1.10. 3.3. táblázat A szövetek vérellátá a felnőttben
1.11. 3.4. táblázat Az I. fázisú metabolikus reakciók típusai
1.12. 3.5. táblázat A konjugáció típusai
1.13. 4.1. táblázat Gyógyszer okozta nem kívánt tünetek,
1.14. 5.1. táblázat Gyógyszerek genetikailag megváltozott reakcióképessége
2.1. 6.1. táblázat Néhány példa a paraszimpatikus és a szimpatikus beidegzés egymással ellentétes hatásaira
2.2. 7.1. táblázat Muszkarinszerű receptorok beosztása és ligandjaik
2.3. 7.2. táblázat Nikotinszerű receptorok beosztása, alegység-összetételük és ligandjaik
2.4. 7.3. táblázat Az autonóm idegrendszer legfontosabb acetilkolin-érzékeny receptorainak szignáltranszdukciós és másodlagos hírvivő mechanizmusai
2.5. 7.4. táblázat Klinikailag használt kolinészterek és természetes alkaloidok acetilkolin-receptorokon kifejtett hatásai
2.6. 8.1. táblázat Ganglionbénító vegyületek klinikai hatásai
2.7. 9.1. táblázat Szimpatikus ingeranyagok hatásai az α1-, α2-, β1-, β2- és β3-receptorokon
2.8. 9.2. táblázat Néhány α- és β-receptoron direkt hatású agonista és néhány indirekt (noradrenalint felszabadító) szimpatomimetikum receptorszelektivitása
2.9. 9.3. táblázat Néhány noradrenalinérzékeny receptor legfontosabb jellemzője
2.10. 9.4. táblázat Néhány katekolaminszármazék
2.11. 9.5. táblázat Néhány egyszerű fenil-etil-amin-származék
2.12. 9.6. táblázat Néhány monoxi-fenil-alkil-amin-származék
2.13. 9.7. táblázat Néhány szimpatomimetikum farmakokinetikája és klinikai alkalmazása
2.14. 9.8. táblázat Szelektív α1- és α2-receptor-agonisták
2.15. 10.1. táblázat Néhány β-receptor-gátló vegyület jellemző farmakológiai tulajdonságai
2.16. 10.2. táblázat β-receptor-gátlók klinikai alkalmazásai
2.17. 10.3. táblázat Néhány α- és β-receptor-antagonista receptorszelektivitása
2.18. 10.4. táblázat A noradrenalin felszabadulását befolyásoló szerek
3.1. 12.1. táblázat β-adrenerg-receptor-antagonisták farmakológiai és kinetikai tulajdonságai
3.2. 12.3. táblázat A leggyakoribb ACE-gátlók jellemző tulajdonságai
3.3. 12.4. táblázat Angiotenzin II-receptor-antagonisták legfontosabb farmakokinetikai jellemzői és adagolása
3.4. 12.5. táblázat A Ca-csatorna-gátlók legfontosabb tulajdonságai
3.5. 14.1. táblázat A migrén kezelésére alkalmas gyógyszerek (Silberstein, 2004, alapján)
3.6. 14.2. táblázat A migrén profilaxisa (SILBERSTEIN, 2004, alapján)
3.7. 14.3. táblázat A migrén profilaxisa (SILBERSTEIN, 2004, alapján)
3.8. 15.1. táblázat A szívelégtelenség kezelésére használt gyógyszercsoportok
3.9. 15.2. táblázat Kalciumérzékenyítő és egyéb nem glikozid szerkezetű pozitív inotrop szerek összehasonlítása
3.10. 16.1. táblázat Primer hyperlipoproteinaemiák és gyógyszeres kezelésük
3.11. 17.1. táblázat Az antiaritmiás gyógyszerek hatásmechanizmus szerinti osztályozása VAUGHAN WILLIAMS után
3.12. 18.1. táblázat A vizelet mennyiségének és ionösszetételének változása különböző típusú diuretikumok hatására (weiner és mudge után, módosítva)
3.13. 18.2. táblázat Tiazidvázas és tiazidszerû diuretikumok szerkezete és farmakokinetikai tulajdonságai
3.14. 18.3. táblázat Természetes és szintetikus vazopresszinanalógok
4.1. 19.1. táblázat Közepes hatástartamú β2-receptor-agonisták (hatástartam: > 3–6 óra; maximális hatás: 30 perc)
4.2. 19.2. táblázat Tartós hatású β2-receptor-agonisták (hatástartam: > 12 óra)
4.3. 19.3. táblázat Az inhalációs glukokortikoidok szerkezete és napi dózisai
5.1. 21.1. táblázat Simaizmok elernyesztésére használt gyógyszerek
5.2. 23.1. táblázat A neuromuscularis bénító gyógyszerek gyakorlati szempontból fontos tulajdonságainak összehasonlítása
5.3.
6.1. 24.1. táblázat GABA- és glicinreceptorok
6.2. 24.2. táblázat Glutamátreceptorok
6.3. 24.3. táblázat DA-receptorok
6.4. 24.4. táblázat 5-HT-receptorok
6.5. 24.5. táblázat A központi idegrendszerre ható szerotonerg szerek és klinikai alkalmazásuk
6.6. 27.1. táblázat Néhány inhalációs anesztetikum fizikokémiai tulajdonságai
6.7. 27.2. táblázat A MAC-értékeket befolyásoló tényezôk
6.8. 28.1. táblázat A legfontosabb helyi érzéstelenítôk szerkezete és néhány tulajdonsága
6.9. 28.2. táblázat Különböző idegrostok helyi érzéstelenítők iránti érzékenysége
6.10. 28.3. táblázat A legfontosabb helyi érzéstelenítési formák jellemzői
6.11. 28.4. táblázat A helyi érzéstelenítők gyakorlati alkalmazásának szempontjai
6.12. 29.1. táblázat Az Alzheimer-kór farmakoterápiás lehetőségei (elméleti és gyakorlati)
6.13. 29.2. táblázat Dopaminagonisták
6.14. 30.1. táblázat Néhány antipszichotikum összehasonlítása a legjellegzetesebb mellékhatások vonatkozásában
6.15. 31.1. táblázat A monoaminoxidáz enzim specifikus szubsztrátjai és szelektív gátlószerei
6.16. 31.2. táblázat Az antidepresszív hatású szerek mellékhatásainak összefoglalása és az akut túladagolás tünetei
6.17. 32.1. táblázat Egyes opioidok szelektivitása a különböző opioidreceptorokhoz
6.18. 32.2. táblázat A legfontosabb természetes és félszintetikus (fenantrénvázas) morphinszármazékok
6.19. 32.3. táblázat A fő opioidreceptor-típusok által közvetített farmakológiai hatások
6.20. 32.4. táblázat Az opioidok egyes hatásaihoz kialakuló tolerancia mértékének összehasonlítása
6.21. 32.5. táblázat Opioid fájdalomcsillapítók és antagonistáik összefoglaló táblázata
6.22. 33.1. táblázat Drogszedéssel közvetlenül kapcsolatba hozható halálesetek Magyarországon 1997–2007 között
6.23. 33.2. táblázat A kábítószerek* felosztása hatásmechanizmusuk szerint
6.24. 33.3. táblázat A jelenleg legelterjedtebb abúzusszerek farmakológiai osztályozása
6.25. 33.4. táblázat A WHO kontrollja alá eső pszichotrop szerek csoportosítása (Schedule of Controlled Substances)
6.26. 33.5. táblázat A kábítószerek Magyarországon az 1979. évi 5. törvényerejű rendelet 23. § alapján meghatározott „csekély”, illetve „jelentős” mennyiségei
6.27. 33.6. táblázat Opiátok és centrális depresszánsok okozta elvonási tünetegyüttes összehasonlítása
9.1. 39.1. táblázat Hisztamin H2-receptor-blokkolók összehasonlítása
9.2. 39.2. táblázat Protonpumpagátlók összehasonlítása
9.3. 39.3. táblázat Az egyes antacidok főbb jellemzői
9.4. 41.1. táblázat Néhány obstipatiót okozó gyógyszer
9.5. 41.2. táblázat Különböző hatásmechanizmusú hashajtók hatásának latenciaideje
9.6. 41.3. táblázat Hasmenést okozó gyógyszerek
9.7. 42.1. táblázat Hányáscsillapító gyógyszerek felosztása
9.8. 42.2. táblázat A prokinetikus vegyületek osztályozása
10.1. 44.1. táblázat NSAID-k felosztása COX-1-, COX-2-gátló hatásuk alapján
10.2. 44.2. táblázat Nem szteroid gyulladásgátlók prosztaglandinszintézis-gátlás következtében létrejövő mellékhatásai
10.3. 44.3. táblázat Nem szelektív COX-gátló és a szelektív COX-2-gátló mellékhatásainak összehasonlítása
10.4. 44.4. táblázat Nem szteroid gyulladásgátlók, lázcsökkentők és nem opioid fájdalomcsillapítók kémiai szerkezet szerinti felosztása
10.5. 44.5. táblázat Néhány gyakrabban használt NSAID és nem opioid analgetikum összehasonlítása
10.6. 45.1. táblázat A hisztaminreceptorok négy típusának jellegzetességei
11.1. 46.1. táblázat Az adenohypophysis-hormonok főbb jellemzői és szabályozása
11.2. 48.1. táblázat Természetes és szintetikus kortikoszteroidok relatív hatékonysága
11.3. 49.1. táblázat A SERM típusú vegyületek hatásai
11.4. 49.2. táblázat A félszintetikus és szintetikus gesztagének hatásai
11.5. 51.1. táblázat A csontanyagcserét befolyásoló gyógyszerek összefoglaló táblázata
12.1. 52.1. táblázat Az antimikrobás szerek legfontosabb hatásmódjai
12.2. 52.2. táblázat Antibiotikum-csoportok
12.3. 52.3. táblázat A fő antibiotikum-csoportok antimikrobás spektruma
12.4. 52.4. táblázat Antibiotikumok csoportosítása hatásspektrumuk szélessége szerint
12.5. 53.1. táblázat A penicillinszármazékok felosztása
12.6. 53.2. táblázat A penicillinszármazékok antibakteriális spektruma
12.7. 53.3. táblázat Penicillinszármazékok néhány kinetikai jellemzője és dozírozása
12.8. 53.4. táblázat A cefalosporinszármazékok felosztása
12.9. 53.5. táblázat A cefalosporinok antimikrobás spektruma
12.10. 53.6. táblázat A cefalosporinszármazékok néhány kinetikai jellemzôje és dozírozása
12.11. 53.7. táblázat Klinikai használatban lévő aminoglikozidok
12.12. 53.8. táblázat Az aminoglikozidok antimikrobás spektruma
12.13. 53.9. táblázat Javaslat a gentamicin, a tobramycin és a netilmicin adagolására
12.14. 53.10. táblázat Aminoglikozid maximum és minimum szérumkoncentráció-határok (CC) napi egyszeri, illetve osztott dozírozás esetén
12.15. 53.11. táblázat A makrolidok felosztása
12.16. 53.12. táblázat Makrolidszármazékok néhány kinetikai jellemzője és dozírozása
12.17. 53.13. táblázat A kilonolok és fluorokinolonok antimikrobás spektruma
12.18. 53.14. táblázat Fluorokinolonszármazékok néhány kinetikai jellemzője és dozírozása
12.19. 53.15. táblázat A kinolonok és fluorokinolonok tulajdonságai és klinikai alkalmazásuk
12.20. 54.1. táblázat Antiretrovirális gyógyszerek
12.21. 54.2. táblázat A nukleozid analóg reverz transzkriptáz gátlók fő melléhatásai
12.22. 55.1. táblázat A legfontosabb szisztémásan alkalmazható antimikotikus hatóanyagcsoportok
12.23. 55.2. táblázat A gomba sejtmembránjára és sejtfalára ható szisztémás antimikotikumok
12.24. 55.3. táblázat Az amphotericin B és lipidekkel kombinált készítményei
12.25. 55.4. táblázat Kombinált kezelési sémák – katasztrófakeverékek
12.26. 55.5. táblázat Onychomykosisban alkalmazható per os kezelés
12.27. 55.6. táblázat A körmön át penetráló kezelés hatásos formái – a körömlakk és az okkluzív kenőcs (transungual drug delivery systems, TUDDS)
12.28. 56.1. táblázat Néhány fontosabb fertôtlenítô antimikrobás aktivitása
13.1. 57.1. táblázat Az amoebiasis kezelési stratégiája
13.2. 57.2. táblázat A giardiasis kezelési stratégiája
13.3. 57.3. táblázat Anti maláriás gyógyszerek Gyógyszer
13.4. 57.4. táblázat Az antimaláriás készítmények mellékhatásai és adásuk kontraindikációja
13.5. 57.5. táblázat Az afrikai trypanosomiasis kezelési stratégiája
13.6. 58.1. táblázat Kezelési stratégia helminthiasisban
15.1. 62.1. táblázat Az antimetabolitok főbb csoportjai
15.2. 62.2. táblázat Az alkilező daganatgátló gyógyszerek legfontosabb farmakológiai tulajdonságai
15.3. 62.3. táblázat Daganatgátló platinavegyületek farmakológiai tulajdonságai
15.4. 62.4. táblázat A tumorellenes antibiotikumok farmakológiai tulajdonságai
15.5. 62.5. táblázat Topoizomeráz I gátlók farmakológiai tulajdonságai
15.6.
15.7. 62.7. táblázat A Vinca-alkaloidok farmakológiai jellemzői
15.8. 63.1. táblázat Hormonszármazékok farmakológiai tulajdonságai
15.9. 63.2. táblázat Aromatázgátlók farmakológiai tulajdonságai
15.10. 63.3. táblázat LH-RH-származékok farmakológiai tulajdonságai
15.11. 63.4. táblázat Antiandrogének farmakológiai tulajdonságai
15.12. 63.5. táblázat Egyéb hormonszármazékok farmakológiai tulajdonságai
15.13. 63.6. táblázat Konjugált monoklonális ellenanyagok farmakológiai tulajdonságai
15.14. 64.1. táblázat A biszfoszfonátok farmakológiai tulajdonságai
15.15. 65.1. táblázat Citoprotektív gyógyszerek farmakológiai tulajdonságai
16.1. 66.1. táblázat Elektrofil metabolitok és az általuk okozott toxikus károsodás
16.2. 66.2. táblázat Antidotumok
16.3. 68.1. táblázat A methemoglobinképző vegyületek csoportosítása az oxidáció mechanizmusa szerint
16.4. 68.2. táblázat ω-fluorkarbonsavak (F[CH2]n–COOH) toxicitása
16.5. 68.3. táblázat Néhány inszekticid hatású klórozott szénhidrogén toxicitása
16.6. 68.4. táblázat A kolin-észteráz-bénító alkilfoszfátok néhány fontosabb képviselője
16.7. 68.5. táblázat A gyomirtó hatású fenoxiacetát-származékok toxicitása
17.1.
A.1. Összefoglaló táblázat