Ugrás a tartalomhoz

Radiológia

Lóránd, Fráter (2010)

Medicina Könyvkiadó Zrt.

Intravascularis beavatkozások

Intravascularis beavatkozások

Az erek belsejében, bőrön keresztül történő behatolással végzett beavatkozások célja a keringés helyreállítása vagy éppen megszüntetése, esetleg gyógyszerek irányított adagolása. A ténykedéshez szükséges eszközöket Seldinger-technikával, katéteren át juttatjuk be az erekbe (109. ábra). Az intervenciót a kezelendő elváltozás helyének megállapítása és a hozzá vezető út feltérképezése végett angiográfia előzi meg. Ugyancsak kontraszttöltéssel ellenőrizzük a beavatkozás eredményességét is.

Keringéshelyreállító módszerek

A mozgáshiány, helytelen táplálkozás, dohányzás és alkoholfogyasztás következtében a fejlett országokban igen gyakoriak az érfalbetegségek. Az erek szűkületének vagy elzáródásának kezelésére, az így kialakított járat fenntartására, esetleg különböző érterületek között új összeköttetés nyitására számos lehetőséggel rendelkezünk.

Szűkületek kezelése

Percutan transluminalis angioplastica

A PTA indikációja az érszűkület elhelyezkedésétől, súlyosságától, kiterjedésétől, egy vagy több szakaszt érintő voltától függ (1041. ábra). Jobb eredményt várhatunk a tágítástól 3 cm-nél rövidebb, körkörös, nem túl meszes szűkületek esetében, mint a 7 cm-nél hosszabb, excentrikus, durván meszes folyamatokéban. Az értágítás szükségességét a végtagok közül az alsón krónikus ischaemia, életvitelt akadályozó lábikragörcs, claudicatio, nyugalmi fájdalom, kifekélyesedés, gangraena jelzi. Felső végtagon a tágítást a terhelésre jelentkező ischaemia mellett az idegrendszeri tüneteket okozó „subclavian steal” indokolja. A tágítás javallatát vesében hypertoniát fenntartó vagy veseelégtelenséghez vezető, súlyos a. renalis szűkület, fibromuscularis hyperplasia, esetleg vese-átültetést követő anastomosis beszűkülés képezi. Minden más területen – elsősorban a carotisokon – a haemodynamikailag jelentős szűkületet kell megszüntetni. Mi sem bizonyítja jobban ezeknek a beavatkozásoknak a kevéssé megterhelő voltát, mint az, hogy percutan coronaria intervenció elvégzésére kifejezetten súlyos, életet veszélyeztető helyzetekben: akut koszorúér elégtelenségben vagy cardiogén shock-ban kerül sor. Egyensúlyban lévő koszorúér-betegségben a megfelelő gyógyszeres kezelést kiegészítő PCI hoszú távon ugyan nem befolyásolja a beteg kilátásait, de hathatósan javítja az életminőséget.

1041. ábra. A ballontágítás technikája. A szűkült érszakaszt vezetődróttal áthidaljuk (a), majd a ballont a szűkületbe vezetjük (b), amit ezután nagy nyomáson, folyadékkal töltünk fel (c). A ballon eltávolítása után a plaque a falba préselődve enged utat a keringésnek (d).

A tágítást általában ballonkatéterrel végezzük. Kettős járatú – egy központi és egy, külön a ballonhoz vezető csatornával rendelkező – katéter ballonját a szűkült érszakaszba vezetjük. A coronariák vagy carotisok tágítására olyan katéterek használatosak, melyek a ballon előtt és mögött oldalnyílásokkal rendelkeznek, így a katéter belső csatornáján át, telt ballon mellett is biztosítani lehet a folyamatos véráramlást. A ballont kontrasztanyaggal részlegesen feltöltve, átvilágítás alatt úgy igazítjuk, hogy a szűkület által okozott benyomat annak közepére essék. Ekkor több – átlagosan 4-8 – atmoszféra folyadéknyomással mindaddig feltöltve tartjuk, amíg a szűkület a ballon méretére nem tágul (1042. ábra). A feszítéssel a rugalmas media-rostokat szét kell szakítani ahhoz, hogy meg lehessen előzni a kezelt érszakasz újbóli beszűkülését. Ha eközben a beteg nem jelez fájdalmat, akkor a tágítás rendszerint nem is volt eredményes; a nagyon erős, nem szűnő fájdalom ezzel szemben rupturát valószínűsít. A tágítással persze kisebb-nagyobb intima-sérüléseket, esetleg az atheroma és az intima berepedését vagy akár dissectiót is okozhatunk. Ezek mind szöveti thrombogén faktorok felszabadulásához, helyi vérrögképződéshez vezetnek, amit heparin befecskendezésével lehet kivédeni. A beavatkozás eredményességét angiogramon ellenőrizzük (1043. ábra), s ha szükséges, megismételjük vagy az érfalak kitámasztása céljából, stent behelyezésével egészítjük ki. A vénák ballonkatéteres tágítása többnyire nem ad tartós eredményt, mivel faluk vékonyabb, a bennük uralkodó nyomás alacsony, így könnyen összeesnek.

1042. a. ábra. PTCA. Percutan transluminalis coronaria angioplastica során a bal koszorúér hosszú szűkületét (nyíl) (a) egy vékony vezetődrót segítségével felvezetett tágító ballon segítségével szüntetik meg (b).

1042. b. ábra .

1043. a. ábra. Ballontágítás. A bal a. renalis hosszú szakaszra terjedő szűkülete (nyíl) miatt a vese vérellátása szegényes (a). Tágítást követően az átáramlás akadálytalan (b).

1043. b. ábra .

A PTA szövődményei közül az intima dissectio, thrombosis, perifériás embolisatio a gyakoribbak, ezek azonban többnyire menet közben megoldhatók vagy a ténykedés tartamára behelyezett szűrőkkel kivédhetők. Ér rupturája ritkán, főleg krónikus szteroid adagolást követően, kollagén betegségekben fordul elő.

Ballon-dilatatio után öt évvel az aortoiliacalis szakasz még 70%-ban átjárható, de a femoropoplitealis területen az eredmények már szerényebbek. A legrosszabb kilátások a tibialis szakaszon várhatók, hiszen ennek megbetegedése többnyire diabeteshez társul és a tágítás célja rendszerint csupán a végtag megmentése – két év után azonban a keringés még így is az esetek felében megtartott. A vese artéria tágítása fibromuscularis hyperplasiában szinte mindig sikeres, atherosclerotikus szűkületben 70% körüli az eredmény. Amennyiben a szűkület krónikus veseelégtelenséget tart fenn, minden második esetben még a vesefunkció javulására is számítani lehet.

A hagyományos ballon angioplastica eredményeinek javítására számos próbálkozás történt. A belvilágot szűkítő érfal felrakódás eltávolítására forgó gömb vagy hengeres végű vágóeszközök mellett fagyasztást, lézeres elpárologtatást is bevetettek. Ezek az eljárások költségesebbek, használatuk ritkán indokolt, a kedvező eredmények bizonyítása még várat magára.

Elzáródások kezelése

Thrombolysis

Az akut artériás thromboembolia klasszikus tünetei: nyugalmi fájdalom, hiányzó pulzus, sápadt, hideg végtag, esetleg érzészavar, sőt bénulás. A perifériás érelzáródás végtag elvesztéssel, súlyos vérmérgezéssel fenyegető állapot. Kifejezett motoros és szenzoros kieséssel járó ischaemiában azonnali műtét indokolt, mert a keringés helyreállításának késlekedése amputatióhoz vezet. Thrombolysissel 3–72 óra alatt tudjuk visszanyerni az érszakasz átjárhatóságát, ezért csak olyankor választjuk, ha a végtag keringési zavara nem olyan súlyos fokú, hogy a kezelés alatt károsodás alakuljon ki. A haemodialysishez szükséges Cimino-fistula vagy arteriovenosus graft csak kevés helyre ültethető be, de könnyen elzáródik, ezért átjárhatóságukat a lehető legtovább meg kell őrizni – erre a katéteres thrombolysis különösen alkalmas.

Szelektív artériás thrombolysis alkalmazásával az intravénás bolusban vagy gyors infúzióban szükségesnél lényegesen kevesebb hatóanyag beadása is elegendő. A viszonylag rövid lebomlási idő következtében az általános keringésbe csak csekély mennyiségű hatóanyag kerül, ami csökkenti a vérzéses kockázatot. Az angiográfiás katétert a thrombusba vezetjük, hogy minél nagyobb felületen érintkezzék a thrombolytikus anyag a véralvadékkal (1044. ábra). Még hatásosabb, ha a vérrögoldó anyagot rövid, de nagynyomású lökések formájában, „pulse spray” technikával mintegy az alvadékba préseljük és ezzel egyúttal fel is daraboljuk azt.

1044. a. ábra. Szelektív thrombolysis. A jobb a. brachialist thromboembolus zárja el, kollaterális keringés alig látszik (a). Az elzáródás közelébe vezetett vékony katéteren (nyíl) keresztül (b) folytatott 24 órás, alacsony dózisú thrombolysis teljes recanalisatiót eredményezett (c).

1044. b. ábra .

1044. c. ábra.

Mivel a thrombolysis nem gátolja meg újabb vérrögök képződését, a thrombosis kivédésére „illesztett” heparin-kezelést kell alkalmazni. Ilyen módon bypass graft akut vagy subakut elzáródása, mélyvénás thrombosis is megoldható. A közel 85-90%-ban eredményes vérrögoldás után keresni kell a mögöttes okot: rendszerint szűkületet okozó vagy kifekélyesedett atheromát, ami ugyancsak kezelhető katéteres úton.

Mivel az eljárás szövődménye elsősorban vérzés lehet, gastrointestinalis vagy cerebrovascularis vérzésben, súlyos coagulopathiában, érdús agydaganat mellett vagy valamilyen nagyobb sebészeti beavatkozást közvetlenül követően a beavatkozás ellenjavallt. A vérzés leggyakrabban a punctio helyén lép fel. Fenyegető méretű hasi, retroperitonealis vagy mellűri haematomával ritkán, intracranialis vérömlennyel csak kivételesen kell számolni. Időben észlelt vérzést szükség esetén plazma vagy teljes vér transfusióval lehet csillapítani. A katéter körüli thrombus képződés, lesodródás és perifériás embolisatio gyakorisága a többi katéteres technikáéval megegyező.

Vénás thrombolysis mind az alsó, mind a felső végtagon szükségessé válhat. Az alsó végtag mélyvénás thrombosisa a v. iliaca communis ellenoldalra kereszteződése miatt bal oldalon gyakoribb, és a végtag fájdalmas duzzanatát okozza. A v. femoralisból, v. iliaca communisból elszabaduló véralvadék pulmonalis embóliával fenyeget. Felső végtagon a centrális vénás kanül alvadék-felrakódásai mellett a daganatos v. cava superior szűkület, ritkábban a thoracic outlet-szindróma vagy testépítőkben a v. axillaris és v. subclavia izomkötegek közé szorulása okozhat bealvadást. A szisztémás kezelés megelőzi ugyan a további alvadékok keletkezését, de nem oldja fel a már kialakult vérrögöt, ezért ilyen esetekben is szelektív, katéteres thrombolysis bevezetésére van szükség. Ezzel nem csupán a gyógyulást tudjuk meggyorsítani, de a későbbi hegesedés kivédésével megőrizhető a vénás billentyűk funkciója is.

Thrombectomia

Amennyiben az erek – főként artériák – elzáródását friss vagy még nem szervült thrombus okozza, az ér átjárhatósága helyreállításának egyik lehetséges módja a thrombus részletekben vagy egészben történő eltávolítása. Ez történhet az ér sebészi feltárásával, Fogarty-katéter segítségével, de percutan intervenciós módszerekkel is. Az utóbbiak egyik csoportjában tölcséres végű katéteren át igyekszünk a thrombust egészben vagy nagyobb darabokban, egyszerűen kiszívni. A másik csoportban a vérrögöt megfelelő eszközzel előbb kis darabkákra aprítjuk, majd ezeket az apró részecskéket katéteren keresztül kiöblítjük.

Embolectomia

Az embolusok eltávolítása – a thromboembolusok kivételével – sebészi úton történik, egyrészt az ér megnyitásával, másrészt Fogarty-katéter segítségével. Zsír, olaj, levegő nemigen távolítható el az érrendszerből.

Míg az egyre szűkülő artériás rendszerben az embólus perifériásan akad el, addig az alsó végtag, kismedence vénás ágaiból elszabadult thrombus rendszerint valamelyik a. pulmonalis ágban vagy magában a főtörzsben okoz elzáródást. A nagyobb ágakba ékelődő vérrögök eltávolítása katéteres kiszívással, felaprítással vagy feloldással történik, ami a főágak eltömeszelődésében életmentő beavatkozás lehet.

Ismétlődő pulmonalis embolisatióban, ha az anticoaguláns kezelés hatástalan vagy kontraindikált, a v. femoralis vagy a v. jugularis interna felől esernyőszerűen kinyitható cava-filtert lehet felhelyezni a vesevénák beömlése alá (1045. ábra). Ezzel az újabb tüdőembóliák aránya 2–5% alá csökkenthető. Mivel a szűrőn fennakadó alvadékok tovább növekedve v. cava inferior eltömődést hozhatnak létre, a beültetés fiatalokban, vagy hosszú életkilátással rendelkezőkben nem ajánlható.

1045. a. ábra. Cava-filter beültetés. Az összecsukott szűrőt katéter segítségével (nyíl) juttatjuk a v. cava inferiorba (a). Kinyílt állapotban (b) a szűrő a falnak támaszkodva rögzül a lumenben.

1045. b. ábra .

Recanalisatiós módszerek

Ha egy megbetegedett érszakasz teljesen elzáródott, elsődleges tágításra már nincs lehetőség. Ilyenkor a keringés helyreállítása érdekében az elzáródást okozó atheromán vagy szervült thrombuson vezetődrótot fúrunk keresztül és erre fűzve egy viszonylag merev, kúpos végű katétert tolunk előre. Az így képezett járat már elég széles ahhoz, hogy a katétert ballonosra cserélve, a tágítás elvégezhető legyen. Friss thrombosisban ezt az eljárást nem lehet alkalmazni, mert embolisatiót válthatnánk ki vele.

Az átjárhatóságot bonyolultabb technikájú, forgó késes végű katéterekkel vagy üvegszáloptikás lézer-katéterek alkalmazásával is helyre lehet állítani, melyek szinte fúró módjára hatolnak át az elzáródást okozó szervült thrombuson vagy felrakódáson.

Lumen fenntartó kezelés

Stent implantatio

Feltalálója, egy brit fogorvos után stent nevet kapott eszközök olyan csőszerű felépítésű szövetbarát fémhálók, amelyek a beszűkült érszakasz előzetes tágítása után a fal kitámasztásával biztosítják az ér átjárhatóságát. Az érfalba ágyazódva nemcsak fenntartják a kívánatos helyzetet, hanem még csökkenteni is tudják az elégtelen tágítás után visszamaradt szűkületet. Intima dissectióban, restenosisban megoldást jelenthetnek, beültetésük a. iliaca vagy carotis interna szűkületben akár elsőként választandó beavatkozás is lehet (1046. ábra). Bármilyen eredetű bacteriaemia a kilökődés veszélye miatt a stent beültetések ellenjavallatát képezi.

1046. a. ábra. Ballontágítás és stent behelyezés. Súlyos vérellátási elégtelenséget okozó szűkület (nyíl) az a. carotis interna eredésénél (a). A tágítás és stent behelyezése után a keringés helyreállt (b).

1046. b. ábra .

A ballonnal tágítható stent egy ballonkatéterre illesztve juttatható be a szűkült érszakaszba és a ballon 4-8 atmoszférás nyomással, megfelelő méretre történő feltöltésekor nyerik el végleges formájukat. Az öntáguló stent csőszerű fémháló, amit a hozzá való hüvelyben vezetünk be az érintett érszakaszba. A hüvely visszahúzása után kiszabaduló stent saját rugalmasságánál fogva éri el gyárilag kialakított formáját. A biliaris rendszeren kívül olyan helyeken használjuk, ahol külső nyomásnak lehet kitéve: karon, lábon vagy nyakon. Az emlékező fém stent nikkel-titánium ötvözetből készül. Magas hőmérsékleten a kívánt méretre és alakra formázzák, majd lehűtve összenyomják és vezetőhüvelybe helyezik őket. Az érintett érszakaszba igazítva, a hüvelyből való kitolás után, testhőmérsékleten visszanyerik eredeti méretüket, kitágulnak (1047. ábra).

1047. ábra. Stent a térdhajlati artériában. Kb. 3 cm hosszúságú, rácsos szerkezetű fém stent tartja szabadon a lument (nyíl).

Az intervenció egyik legkomolyabb szövődménye a mögöttes embólia. Carotis stent esetében éppen az agy embólia, aminek a kivédésére voltaképpen alkalmazták.

Az előbbiektől eltérően, a stent graft nem szitaszerű, hanem vékony, az érpótlásokhoz hasonlatos, szövetbarát műanyag bevonattal ellátott, teljesen zárt falú cső, ami tumoros szűkületek mellett elsősorban aneurysmák vagy dissectiók, v. cava superior-szindróma, v. cava inferior szűkület, szerzett Budd–Chiari-szindróma nem sebészi kezelésére, áthidalására való. Átjárhatóságát a nem daganatos esetek bő kétharmadában négy éven túl is megtartja. Ha az érfal károsodását szükséges ellátni, mint az iliaca rendszer sérülésében vagy akár hasi aorta aneurysma áthidalására, szintén stent graft beültetéshez lehet folyamodni.

Mivel a stentek maguk is burjánzásra ingerlik az erek belhártyáját, a koszorúerek tágításának hosszú távú eredményét messzemenően javítja, ha az újraszűkülést gátló, gyógyszerkibocsátó stent kerül a tágított érszakaszba. Az intima felszaporodását ezekben sejtmérgek vagy immungátló szerek fékezik. Komoly reményeket fűznek az 1–2 év alatt felszívódó stentek alkalmazásához is.

Új összeköttetés létesítése

Transjugularis intrahepaticus portosystemás shunt (TIPS)

Alkoholos vagy fertőzéses eredetű máj cirrhosis, v. portae összenyomatás vagy elzáródás halálozása a következményes portalis hypertensio, valamint az előbb-utóbb kialakuló oesophagus varicositas és májelégtelenség miatt nagy. Mivel a máj átültetés lehetősége korlátozott, a műtéti portocavalis vagy splenorenalis shunt kialakítás pedig túlságosan nagy kockázattal jár, az ilyen betegek kilátásai rosszak. Akut, sclerotisatióval nem uralható varix vérzésben, kezelésre nem reagáló ascitesben az életminőség átmeneti javítása érdekében – feltéve, hogy mind a nagyobb portalis ágak, mind a vv. hepaticae fő ágai átjárhatók – radiológiai intervencióval portosystemás összeköttetést lehet létrehozni. A shunt közbeiktatásával a nagy nyomású vér nem a megrepedésre hajlamos, vékonyfalú nyelőcső varixokon keresztül, hanem kerülő úton át vezetődik el a porta-ágakból.

V. jugularis felől behatolva, a katétert a v. cava superior, jobb pitvar érintésével a v. hepaticába lehet vezetni. Ennek egyik ágából, a máj állományát átszúrva jutunk a v. portae valamelyik ágába. A szúrcsatorna ballontágítását követően átvezetett stent segítségével a kapuvénák vére közvetlenül a szisztémás vénás keringésbe kerül (1048. ábra). A beavatkozás kockázata a csillapíthatatlan hasűri vérzés eshetősége miatt nem csekély. Spontán bakteriális peritonitisben, hepatorenalis szindrómában vagy már kialakult hepatikus encephalopathiában a beavatkozásnak nincs jogosultsága: a technikailag sikeres shunt-képzés ellenére a súlyos alapbetegség következtében a betegek egy részét a beavatkozást követő egy hónapon belül elveszítjük.

1048. a. ábra. Transjugularis intrahepatikus portosystemás shunt (TIPS). A cardia és az oesophagus alsó harmada körül kanyarulatos vénás collateralisok vannak (nyílhegy). A v. jugularis – v. hepatica – májszövet – v. portae útvonalon katétert vezetnek le (a), majd a beillesztett stenten keresztül a v. portae felől a vér már a v. cava inferior felé kerüli el a májat (b).

1048. b. ábra .

Vasoocclusiv módszerek

Az erek belsejének szűkítésére, vagy éppen elzárására szolgáló beavatkozásokkal egy adott ér ellátási területén az átáramlás csökkentésére, sőt megszüntetésére, esetleg egy szervnek a keringésből való teljes kirekesztésére törekszünk. Egy másként nem uralható vérzésnek katéteres úton való megállításával nem csak a műtét válik halaszthatóvá vagy feleslegessé, de a beavatkozás gastrointestinalis vérzések, tüdővérzés, nehezen hozzáférhető traumás érsérülések, bizonyos szülészeti és nőgyógyászati vagy daganatos eredetű vérvesztések esetében életmentő lehet.

Intraarterialis vasopressin infusio

Az akut gastrointestinalis vérzés életet veszélyeztető sürgősségi állapot. Ha a vérzésforrás felkutatása oesophagogastroszkópiával vagy colonoszkópiával sikeres volt, a vérzés az eszközön keresztül, helyi vasopressin injekcióval vagy endoszkópos műtéttel megszüntethető. Amennyiben a lokalizáció eredménytelen volt, gyors adatgyűjtésű CT-vizsgálat, szelektív angiográfia, jelölt vörösvértestekkel végzett izotóp diagnosztika tudja megmutatni a vérzésforrást. Katéteres angiográfiával a pontos helymegállapítással egy ülésben a kezelést is meg lehet kezdeni.

Emésztéses fekélyből eredő gyomor-duodenum vérzés csillapítására, embolizáció helyett, az elhalásból eredő kockázatok elkerülése végett szívesebben választunk gyógyszeres kezelést. A szisztémás vasopressin infúzió eredményes lehet, hiszen szűkíti a zsigeri ereket és simaizom összehúzódást okoz, de komoly szövődményekkel – mint hypertensio, myocardialis infarctus, arrhythmia, bél elhalás, perifériás ischaemia – is számítani kell. Ha az infúzió eredménytelen és a beteg nincs műtétre alkalmas állapotban, a kezelés az a. mesenterica superior vagy inferior szelektív katéterezésével, az előzőleg kimutatott vérzésforrás közelébe vezetett artériás katéteren keresztül, kisebb adaggal és kevesebb szövődménnyel folytatható le.

Embolisatio

Meghatározott artériás érterületek átmeneti vagy végleges kirekesztése céljából a hozzájuk vezető érágakat katéteres úton el lehet zárni. Az embolisatio első helyen választandó kezelési mód nőgyógyászati és hólyag tumorok, a tápcsatorna és a tüdő vérzéseiben vérzéscsillapításra, a műtét alatti vérvesztés mérséklésével vagy egy daganat-massza előzetes megkisebbítésével az operabilitás lehetőségének biztosítása végett, arteriovenosus malformatiókban vagy iatrogén (gyakran vese biopsia után kialakult) arteriovenosus shunt-ben a kóros érösszeköttetés megszüntetésére, illetve szerv ablatio céljából hypersplenia vagy hypertoniát fenntartó zsugorvese esetén (1049. ábra). Az artériák művi elzárása nem jöhet szóba olyankor, amikor már maga az angiográfia is ellenjavallt, de az ép területek elhalásának veszélye miatt akkor sem szabad embolisatióba kezdeni, ha a katéter nem rögzül megnyugtatóan a célterületet ellátó artériában.

1049. a. ábra. Embolisatio. Mindkét a. uterina felől töltve, lúdtojásnyi myoma pathológiás érstruktúrája telődik fel (a). Polyvinylalkohol szemcsékkel történt elzárás után csak a méh ép erei telődtek, kóros érrajzolat már nem látszik (b).

1049. b. ábra .

Az erek elzárására különböző anyagokat használhatunk, attól függően, hogy milyen méretű eret szükséges kirekeszteni a keringésből, illetve, hogy az elzárást véglegesnek vagy időlegesnek szánjuk-e. Az érpályába juttatható kisebb-nagyobb részecskék, idegentestek közül a nagyobb artériás ágak sebészi lekötéssel egyenértékű, végleges elzárására a különböző fémspirálok a legalkalmasabbak. A katéteren keresztül kiegyenesítve feltolt spirálok odabent összekunkorodnak, de az ér eltömeszelését nem annyira a spirál maga, hanem a belé dolgozott piheszerű anyagra felrakódó thrombus végzi. Az agyi erek mechanikus elzárására főként a katéterről leválasztható occlusiós ballonokat, vékonyabb erekben pedig apró fémspirálokat használnak. Daganatokban, arteriovenosus malformációban a kóros képlet elpusztítása érdekében a kapillárisok elzárása a cél, erre leginkább szövetragasztó vagy tömény alkohol alkalmas.

Időleges eltömeszelés végett az elzárni kívánt artéria vagy arteriola méretéhez arányosított darabkákra aprított, szivacsos szerkezetű fibrint vagy más, hasonló anyagot lehet beadni. Ezek idővel felszívódnak, a mögöttes érterület az általuk kiváltott gyulladás, bealvadás és hegesedés következtében esik ki a keringésből, így később recanalisatio is bekövetkezhet.

Az embolisatio indikációja nem csupán daganatok, érfejlődési rendellenességek vérzésében, hanem artéria sérülésben is fennáll. Végleges elzárást olyankor választunk, amikor a sérült verőér ellátási területének keringésből történő kirekesztése nem vezet nagyobb terjedelmű elhaláshoz vagy súlyos funkciózavarhoz. Ilyen az a. lienalis vagy az a. iliaca interna sérülés (1050. ábra). Ha csak időleges elzárásra van szükség, azt occlusiós ballonkatéter felvezetésével is megoldhatjuk, ami feltöltött állapotban több órán keresztül, esetleg napokig is az érben maradhat. Felszívódó szivacsdarabkák alkalmazását követően az elzárt érszakasz néhány héten belül újból megnyílik. Traumás arteriovenosus shunt elzárása spirálok, leválasztható ballon stb. segítségével történhet.

1050. a. ábra. Érsérülés embolisatióval történő kezelése. Bal oldalon súlyos medencetörés jött létre (a), a törés következtében az a. iliaca interna egyik ága sérült, amit a kontrasztanyag kilépése (nyíl) mutat (b). Az a. iliaca interna embolizáló spirállal történt elzárása után a kontrasztkilépés, így a vérzés is megszűnt (c).

1050. b. ábra .

1050. c. ábra.

A valódi, saccularis aneurysmák megrepedésének veszélyét az értágulatnak embolisaló anyagokkal, különböző méretű spirálokkal vagy leválasztható ballonokkal való kitöltésével lehet hatásosan elhárítani. Az eljárás főként szűk nyakú aneurysmák esetében eléggé biztonságos, kivitelezése azonban az elsodródás veszélye miatt igen nagy gyakorlatot, pontosságot és megfelelő méretű elzáró anyagokat követel meg. A traumás ál-aneurysma az ér közvetlen szomszédságában elhelyezkedő vérömleny, amelynél az érfalon lévő sérülés tartósan nyitva marad s így a haematoma állandóan felfrissül, nem tud megalvadni. A sebészi megoldás helyett az a. lienalis ál-aneurysma megoldására is a lép artéria embolisatiója választható. Sclerotisatio

A vénás rendszer egyes ágainak szelektív elzárását – hegesítéssel, percutan sclerotisatióval – alsó végtag varicositasban viszonylag ritkán végezzük. Az oesophagus varix vérzés sclerotisatióját a gastroenterológusok általában endoszkópos úton hajtják végre, de fennálló portosystemás shunt esetében, kivételesen katéteres megközelítésből is meg lehet próbálkozni vele.

Intervenciós kezelésre alkalmasabb viszont a herezacskóban lévő plexus pampiniformis visszértágulata, a varicocele. Az odavezető v. spermatica interna katéteres elzárása spirállal, leválasztható ballonnal, tömény alkohollal stb. történhet (1051. ábra).

1051. a. ábra. Varicocele embolisatio. A bal v. renalis felől töltött v. spermatica interna kanyarulatos lefutása a scrotumban (a), elzáródás a drót spirálok alatt a vénában (b).

1051. b. ábra .

Ha kapilláris terület elzárása a cél, a szűk keresztmetszetre tekintettel folyékony anyagokat (szövetragasztókat, tömény alkoholt stb.) vagyunk kénytelenek igénybe venni. Az anyag idő előtti kimosódását az odavezető érágba helyezett occlusiós ballonnal akadályozzuk meg. Az ér az endothelium sérülése, thrombosis, szövetelhalás következtében záródik el, a folyamat fájdalmas. Ezt az eljárást használjuk arteriovenosus malformatiók megszüntetésére, magának az oda és elvezető ágak között elhelyezkedő fészeknek, ún. nidusnak az elzárására. A kapilláris vagy vénás szakaszon előforduló haemangiomák esetében, ha a tápláló artéria angiográfiával azonosítható, katéteren keresztül; ha nem, percutan végzünk sclerotisatiót.