Ugrás a tartalomhoz

Jogi alaptan

Szilágyi Péter (2014)

ELTE Eötvös Kiadó

7. Az állam és a jog kialakulásának, valamint a prekapitalista állam- és jogtípusoknak a közös jellemzői

7. Az állam és a jog kialakulásának, valamint a prekapitalista állam- és jogtípusoknak a közös jellemzői

a) A kialakulás mindhárom tipikus útján egyidejűleg, egymással kölcsönhatásban jött létre az állam és a jog.

b) Az állam és a jog kialakulására csak a földművelésre való áttérés és az állandó jellegű letelepedés után kerülhetett sor.

c) Az állam és a jog kialakulása hosszabb folyamat volt, azt több tényező összekapcsolódása, egymást fölerősítő kölcsönhatása tette lehetővé. E folyamat legfontosabb tényezői a következők voltak:

az intézményi szféra belső fejlődése, ami a vezetői tevékenység, majd a vezetői pozíciók elkülönülését, végül állandósulását eredményezte;

– a termelőtevékenység fejlődése és a terméktöbblet azzal járómegjelenése;

– a termelőtevékenység fejlődése következtében a munkamegosztás és az újraelosztás kibontakozása;

– az egyes közösségek közötti érintkezés, kölcsönhatás; különösen gyakran játszottak jelentős, a kialakulás folyamatát meggyorsító szerepet a közösségek közötti cserekapcsolatok, valamint a közösségek közötti érintkezés sajátos formája, a hódítás, illetve a hódító törekvésekkel szembeni védekezés;

– a természetes szaporodás, ami az új szükségletek termelésével és a közösségek közötti érintkezési viszonyok gyakoribbá és intenzívebbé válásával hatott a folyamatra;

– az előzőek következtében a tulajdonviszonyok átalakulása és a vagyoni különbségek kialakulása.

d) Az állam és a jog a társadalmi fejlődés során sajátos társadalmi szükségletként jött létre; kialakulásuk elmaradása a fejlődés adott fokán az újratermelési folyamat válságához, az adott közösség pusztulásához vezetett volna (illetőleg ahol kialakulásukra nem került sor, ott ez a pusztulás be is következett).

e) Az állam és a jog a társadalom hatékonyabb védelmét és integrációját biztosító megoldásként jött létre, ennek során azonban nemcsak a már fönnálló egyenlőtlenségeket stabilizálta, hanem azok további erősödését és új típusú egyenlőtlenségekkel való összekapcsolódását segítette elő; ezáltal nélkülözhetetlen föltétele és egyben a fejlődést gyorsító közreható tényezője volt az osztálytársadalmak kialakulásának, illetve megszilárdulásának. Az állam és a jog ily módon osztály jellegű társadalmi jelenséggé vált, ami további fejlődésüket nagymértékben meghatározta.

f) Az állam kialakulását mindhárom tipikus út esetében a néptől elkülönült hatalmi apparátus létrejötte, a népesség vérségi alapú szerveződésének területi alapú szerveződéssel való fölváltása és a többlettermék egy részének állami célokra való kisajátítása, vagyis az adóztatás jellemzi.

g) A prekapitalista (ázsiai, antik-rabszolgatartó, feudális) társadalmi-gazdasági formációkban az alapvető, a legfontosabb termelőtevékenység a földművelés, a mezőgazdaság, ezért a legfontosabb termelőeszköz a föld. Ennek, valamint az alacsony technikai fejlettségnek a következtében a prekapitalista termelési módokban a többlettermék elsajátításának általános formájává a gazdaságon kívüli kényszer, végső fokon a fizikai erőszak vált. Ebből következően a prekapitalista állam- és jogtípusokra szükségszerűen jellemző a gazdaság és a politika, a gazdasági és a politikai hatalom összeolvadása, a nyílt politikai és jogegyenlőtlenség.