Ugrás a tartalomhoz

Jogi alaptan

Szilágyi Péter (2014)

ELTE Eötvös Kiadó

4. fejezet - IV. AZ ÁLLAM SAJÁTOSSÁGAI

4. fejezet - IV. AZ ÁLLAM SAJÁTOSSÁGAI

1. Az állam fogalma és sajátosságai mint tudományos probléma

2. Az állam mint történeti kategória

3. Az állam társadalmi szerepe

4. Az állam mint a politikai berendezkedés központi intézménye

5. Az állam mint a néptől és a társadalomtól elkülönült és szuverenitással rendelkező közhatalom

6. Az állam mint a munkamegosztás külön ágát képező szervezet

7. Az állam mint társadalmi-gazdasági környezetével sajátos kölcsönhatásban működő rendszer

8. Az állam sajátosságai és az államok rendszerezése

9. A jogállam

1. Az állam fogalma és sajátosságai mint tudományos probléma

Mint már volt róla szó, a fogalmak a jelenségek egyes viszonyait, tulajdonságait ragadják meg; a sokak által kedvelt metaforikus kifejezéssel élve a tudomány fogalmakba sűríti a valóságot. Az állam sajátosságai kapcsán tehát az állam fogalmáról van szó – és megfordítva.

Az állam fogalmának a meghatározása alapvetően két fő szempontból jelentős. A legtöbb (sőt áttételesen, közvetve minden) állammeghatározásnak van bizonyos legitimációs és normatív szerepe, amennyiben igazol vagy bírál egyes állami berendezéseket, másfelől pedig – mint minden tudományos fogalommeghatározásnak – az az elméleti funkciója, hogy egyértelművé tegye, adott esetben miről van szó, határolja el a fogalom tárgyát más hasonló jelenségektől és ezáltal segítse annak jobb megértését. Mi itt a kérdést csupán a másodiknak említett összefüggés vonatkozásában tekintjük át. Az államfogalom legitimációs szerepe ugyanis szorosan összefügg a különböző állambölcseleti fölfogásokkal, így annak tárgyalására a jog- és állambölcselet keretében kerül sor.

A tudományelméleti fejezetben különbséget tettünk a definíció és a meghatározás között. A definícióban az elhatárolásra, a meghatározásban a megértetésre kerül a hangsúly. Noha világos és egyértelmű elhatárolásuk a gyakorlatban sokszor igen nehéz, annyit mindenképpen megállapíthatunk, hogy különösen olyan jelenségek esetében, mint az állam, amelyre vonatkozóan a politikai-jogi gondolkodás történetében számtalan meghatározás született, a meghatározások mindig vitatottabbak, szűkebb körben találnak elfogadásra, mint a definíciók. Ezért a jogi alaptan mint alapozó tárgy esetében először egy rövid definíciót kellene adnunk, amelyet ha nem is minden fölfogás képviselői, de a tudomány művelőinek viszonylag széles köre elfogad. Az állam esetében azonban erre nincs esély (a jog esetében sokkal inkább), aminek több oka is van, így mindenekelőtt az állam már említett történetisége, összetettsége, az állam kérdéseinek politikai jelentősége, az államfogalom esetleges legitimációs szerepe, valamint az elméleti tradíciók különbözősége.

A definíciónak legalább három jelenségtől kell elhatárolnia az államot:

a) az államot megelőző törzsi-nemzetségi társadalmaktól, illetőleg azok szerveződésétől – ebben a vonatkozásban viszonylag kielégítő a helyzet: a területi szerveződés, a népesség egészétől elkülönült közhatalmi szervezet, valamint a többlettermék egy részének az állam céljaira adó formájában való elvonása elégséges kritériumot szolgáltat;

b) az állammal egyidejűleg létező és ahhoz valamiben hasonlító más szervezetektől – például családtól (házközösségtől), egyháztól, párttól vagy egy „védelmi” maffiától – való elhatárolásra az előző kritériumok már nem elégségesek – megfelelő elhatárolási kritériumnak tűnik azonban a szuverén főhatalom, valamint a fizikai kényszer legitim alkalmazása monopóliumának a kritériuma; azonban ezen kritériumok sajátos történetiségük, viszonylag késői teljes kibontakozásuk miatt számos esetben nem egészen egyértelműek, lényegében csak a modern állam esetében alkalmazhatóak;

c) a „kvázi” államoktól, a „bábállamoktól”, a puszta rezsimektől való elhatárolásra általában két szempont jön szóba: a függetlenség és valamilyen sajátos legitimációs szempont (például demokratikus választás – népi forradalom); a függetlenség azonban mindig relatív és történetileg változó (a hűbéri függéstől napjaink globális gazdasági függőségéig), a második pedig eltérő értékszempontok, ideológiai szempontok függvénye.

Az állam tekintetében tehát hiányzik az általánosan elfogadott, vitathatatlan és egyértelmű definíció. Ezért nem az állam zárt, „kerek” definícióját vagy meghatározását adjuk a továbbiakban, hanem az állam sajátosságait vázoljuk föl, hangsúlyozva, hogy azok a történelmi fejlődés különböző szakaszaiban nem ugyanolyan formában nyilvánulnak meg, továbbá hogy általános érvényességüket, minden államra jellemző voltukat az egyes fölfogások különbözőképpen értékelik.

Hangsúlyoznunk kell továbbá, hogy a fogalom a valóságot fejezi ki és nem az eszményit, ezért az állam sajátosságai közé nem tartoznak valamely elképzelt ideális (vagy idealizált) állam tulajdonságai. Hasonlóképpen nem tekintjük az állam sajátosságainak létföltételeit, mint a népesség és a terület; hiszen minden más szervezet is meghatározott emberekből áll és területileg meghatározható helyen létezik, legalábbis abban az értelemben, hogy valamilyen területhez kapcsolódik. Ezért nem tartjuk kielégítőnek az ún. formális vagy háromelemes államfogalmat, amely szerint az állam saját területtel, népességgel és főhatalommal rendelkező, azzal jellemezhető szövetség vagy szervezet, mivel a problémák ezeknek az elemeknek, mindenekelőtt a főhatalomnak a kibontásánál kezdődnek. Az államra nem az önmagában vett terület és népesség, hanem a főhatalomnak azokhoz való sajátos viszonya a jellemző.

Ami az államnak a különböző történelmi korokban eltérő mértékben megnyilvánuló sajátosságait illeti, Max Weber már korábban is idézett megállapításával értünk egyet, amely szerint az állam fogalmát annak modern típusával összhangban ajánlatos definiálni (Weber 1987, 79.).

Ezeknek a kérdéseknek az előrebocsátása után az állam következő sajátosságait emeljük ki:

a) az állam történeti kategória;

b) az állam léte objektív társadalmi szükséglet, amit az állam társadalmi rendeltetése fejez ki;

c) az állam társadalmi rendeltetését funkcióin keresztül valósítja meg;

d) az állam a társadalom politikai berendezkedésének központi, a fizikai erőszakkal való kényszerítés legitim alkalmazásának a monopóliumával és a kényszerítés formalizált, speciális eszközeivel rendelkező intézménye;

e) az állam néptől és társadalomtól elkülönült, szuverenitással rendelkező közhatalom;

f) az állam a munkamegosztás külön ágát képező szervezet;

g) az állam sajátos kölcsönhatásban van társadalmi-gazdasági környezetével.