A jog és más társadalmi normák lényeges különbsége, hogy egy adott társadalomban csak egy jogrendszer létezik, míg más társadalmi normák többnyire a társadalom különböző osztályai, rétegei, etnikai vagy vallási csoportjai, szubkultúrái stb. szerint differenciáltak, ez alól csak bizonyos szervezeti normák (államigazgatás, a hadsereg normái) jelentenek kivételt.

A jog más társadalmi normákkal kölcsönhatásban érvényesül. Ha különböző társadalmi normák – mindenekelőtt az erkölcs – a joggal azonos magatartásokat írnak elő vagy tiltanak meg, akkor jelentős mértékben elősegítik a jog érvényesülését. A jog így támaszkodik az egyéb társadalmi normákra, esetenként azok előírásait közvetlenül jogi rangra emeli vagy azoknak jogi jelentőséget tulajdonít, például a jó erkölcsre, a társadalmi együttélés szabályaira vagy a foglalkozási szabályokra való utalással. Ezzel viszont a jog erősíti az adott társadalmi normák érvényesülését.

Ugyanakkor a jog érvényesülését gátolhatja, ha előírásai ellentétbe kerülnek más társadalmi normáknak, mindenekelőtt az erkölcsnek az előírásaival (mint például a följelentési kötelezettség esetén). A társadalmi normák ezért bizonyos vonatkozásokban korlátját is képezik a hatékony jogi szabályozásnak.

A joggal való kölcsönhatás, a jog alakulására és érvényesülésére gyakorolt hatás szempontjából az erkölcsi, a politikai és az államigazgatási normáknak, valamint a szakmai-technikai előírásoknak a jelentőségét kell kiemelnünk.