Ugrás a tartalomhoz

Jogi alaptan

Szilágyi Péter (2014)

ELTE Eötvös Kiadó

6. fejezet - VI. A JOGALKOTÁS ÉS A JOGFORRÁSOK

6. fejezet - VI. A JOGALKOTÁS ÉS A JOGFORRÁSOK

1. A problémakör jellege és helye a jogbölcseletben

2. Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogforrás

3. Jogképződés és jogalkotás. A jogképződés módjai

4. A jogalkalmazói jogképződés

5. A jogalkotás

6. A megismerési értelemben vett jogforrással összefüggő problémák

1. A problémakör jellege és helye a jogbölcseletben

A fejezet címében jelzett kérdések alapvetően a jogbölcselet ún. genetikus problémái közé tartoznak, de annak bizonyos strukturális problémáit is érintik. A jogbölcselet genetikus problémái a társadalmi viszonyoktól a jogi normákig vezető társadalmi mozgásra, társadalmi-jogi folyamatra vonatkoznak, annak tanulmányozása során fogalmazódtak meg. Ezek négy nagy kérdéskört ölelnek föl.

a) Hogyan keletkezett történetileg a jog mint sajátos társadalmi jelenség? (Ezt a kérdést a II. fejezet tárgyalja.)

b) A jog alakulására, fejlődésére, az új jogszabályok kialakulására hogyan hatnak, abban milyen szerepet játszanak a különböző társadalmi viszonyok, jelenségek, így különösen a gazdasági, a politikai és az ideológiai viszonyok, az egyes társadalmi osztályok stb.? (Ezzel a témakörrel a jog- és állambölcselet című tárgyban foglalkozunk.)

c) Milyen konkrét módokon, formákban jönnek létre az egyes jogszabályok és annak milyen következményei vannak? Ez a jogalkotás, jogképződés és a jogforrások témaköre, a továbbiakban erről lesz szó. A téma ugyanakkor szorosan és elválaszthatatlanul öszszefügg bizonyos strukturális kérdésekkel is, hiszen az, hogy hogyan jön létre egy jogszabály, hogyan válik állami jellegűvé, milyen állami szerv hozza létre, egyben megszabja az adott jogszabálynak a jogrendszerben elfoglalt helyét is, vagyis a jogrendszer struktúrájának egyik sajátos dimenzióját alkotja. (A jog gyakorlati működése szempontjából ezek a következmények fontosabbak, mint magának a létrejövetelnek a formái.) Tekintettel arra, hogy a jogalkotásnak és a jogforrási rendszernek számos vonatkozását a tételes jog is szabályozza, ezt a kérdéskört nemcsak a jogbölcselet, hanem az alkotmány-jogtudomány is vizsgálja, illetőleg ennek a témakörnek vannak jogbölcseleti és alkotmányjogi vonatkozásai is. Ez a kérdéskör érinti az állam szervezeti fölépítésének és működésének kérdését is, azonban alapvetően nem államszervezeti-működési kérdés, hanem a jogi struktúra problémája.

d) Az egyes jogi normák kialakulásának a maga komplexitásában milyen általános tanulságai, sajátos problémái és törvényszerűségei vannak, illetőleg azok alapján a jogalkotásnak milyen szakmai követelményei állapíthatók meg? Ez a jogi szabályozás, a jogi visszatükrözés és visszatükröződés kérdésköre, amelynek a tárgyalására szintén a jog- és állambölcselet keretében kerül sor.

A jelen fejezetben tárgyalt kérdések részletesebb vizsgálata előtt az érthetőség végett szükséges néhány, egymással összefüggő alapfogalom definíciószerű rövid meghatározása, amit az is indokol, hogy ezen fogalmak vonatkozásában nem egységes a szakirodalomban használt terminológia.