Ugrás a tartalomhoz

Jogi alaptan

Szilágyi Péter (2014)

ELTE Eötvös Kiadó

Jogi alaptan

Jogi alaptan

Szilágyi, Péter

2014


Tartalom

1. I. TUDOMÁNYELMÉLETI ALAPVETÉS
1. A tudomány általános jellemzése
A tudományos gondolkodás előzményei és kialakulása
A mindennapi gondolkodás: a tudományos gondolkodás háttere és ellentéte
A tudományos gondolkodás sajátosságai
A tudomány társadalmi környezete: a mindennapi élet és a társadalmi gyakorlat
A tudomány belső szerkezete
A tudomány fejlődése
A tudományok osztályozása
2. A társadalomtudományok sajátosságai
A társadalomtudományok általános jellemzése
A társadalomtudományok érdekkötöttsége és értékmentessége
A társadalomtudományok rendszerezése
3. Az állam- és jogtudományok
Az állam- és jogtudományok tárgya
Az állam- és jogtudományok és a gyakorlat
Az állam- és jogtudományok rendszere
Az állam- és jogtudományok módszerei
4. A jog- és állambölcselet
A jog- és állambölcselet jellege és az elnevezés kérdése
A jog- és állambölcselet tárgya és fő irányzatai
Kulcsfogalmak
Irodalom
2. II. AZ ÁLLAM ÉS A JOG EREDETE
1. Az állam és a jog eredetéről általában
Tanulságok
2. Az ősi társadalmak szervezete
Őstársadalom, ősközösség, törzsi-nemzetségi társadalom, ázsiai termelési mód
A korai zsákmányoló társadalmak
Az egalitárius törzsi-nemzetségi társadalmak
3. Az ősi társadalmak differenciálódása. A hierarchikus nemzetségi társadalmak
4. Az állam és a jog kialakulásának ázsiai útja
Az „ázsiai út” terminusról
A kialakulás folyamata és szakaszai
A kialakulás általános jellemzői
Az ázsiai típusú állam és jog jellemzői
5. Az állam és a jog kialakulásának antik útja
Terminológiai kérdések és formációelméleti összefüggéseik
Történelmi előzmények, előföltételek
A katonai demokrácia
A kialakulás folyamata és dinamikája
Az antik állam és jog jellemzői
6. Az állam és a jog kialakulásának germán útja
A germán út
A történelmi előzmények
A kialakulás folyamata
A feudális állam és jog jellemzői
7. Az állam és a jog kialakulásának, valamint a prekapitalista állam- és jogtípusoknak a közös jellemzői
Kulcsfogalmak
Irodalom
3. III. A MODERN ÁLLAM, POLITIKA ÉS JOG KIALAKULÁSA
1. A kérdésről általában
2. A polgári társadalom és a politikai állam elválásának folyamata
A kiindulópont: a nyugat-európai feudalizmus
A szekularizáció és a reformáció szerepe az elválás folyamatában
A feudális kötöttségek bomlása és a tőkés termelési mód kialakulása
Az abszolút monarchia szerepe
A polgári forradalmak
3. A polgári társadalom és a politikai állam elválásának eredményei és következményei
4. A modern állam, politika és jog kialakulásának kapcsolata a tőkés fejlődéssel
Kulcsfogalmak
Irodalom
4. IV. AZ ÁLLAM SAJÁTOSSÁGAI
1. Az állam fogalma és sajátosságai mint tudományos probléma
2. Az állam mint történeti kategória
3. Az állam társadalmi szerepe
Az állam társadalmi szerepét kifejező kategóriákról általában
Az állam társadalmi szerepét kifejező kategóriák lényege
Az állam társadalmi rendeltetése
Az államcél
Az állami funkció
Az állam társadalmi szerepét kifejező kategóriák kapcsolata
Az állami funkciók fő csoportjai
Az állam funkcióinak történeti alakulása
4. Az állam mint a politikai berendezkedés központi intézménye
5. Az állam mint a néptől és a társadalomtól elkülönült és szuverenitással rendelkező közhatalom
6. Az állam mint a munkamegosztás külön ágát képező szervezet
Az állami szervek rendszere
Az államapparátus mint a munkamegosztás külön ága
7. Az állam mint társadalmi-gazdasági környezetével sajátos kölcsönhatásban működő rendszer
8. Az állam sajátosságai és az államok rendszerezése
9. A jogállam
Kulcsfogalmak
Irodalom
5. V. A JOG FOGALMA ÉS SAJÁTOSSÁGAI
1. Bevezető megjegyzések
2. A társadalmi normák sajátosságai
3. A jog fogalma
4. A jog további sajátosságai
5. A jog és az egyéb társadalmi normák
Kulcsfogalmak
Irodalom
6. VI. A JOGALKOTÁS ÉS A JOGFORRÁSOK
1. A problémakör jellege és helye a jogbölcseletben
2. Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogforrás
3. Jogképződés és jogalkotás. A jogképződés módjai
4. A jogalkalmazói jogképződés
5. A jogalkotás
6. A megismerési értelemben vett jogforrással összefüggő problémák
A jogforrások fajai
A jogforrási rendszer sajátosságai
Kulcsfogalmak
Irodalom
7. VII. A JOGI NORMA ÉS A JOGSZABÁLY
1. A jogi norma fogalma és szerkezete
2. A jogi norma érvényessége és hatálya
3. A jogi normák fajtái
4. A jogi normák kapcsolódása
5. A jogi normák megjelenése. A jogtétel és a jogszabály
6. A jogszabályok közzététele, a jogszabályok megismerésének eszközei
Kulcsfogalmak
Irodalom
8. VIII. A JOGÉRVÉNYESÜLÉS
1. A jogérvényesülésről általában
A jogérvényesülés fogalma
A jogérvényesülés folyamata és mozzanatai
A jogérvényesülés módjai
2. A jogkövetés
A jogkövetés fogalma
A jogkövetés jellemző vonásai
A jogkövetés objektív oldala
A jogkövetés szubjektív oldala
A jog motivációs hatása és a jogi szocializáció
3. A jogsértés
A jogsértések társadalomra veszélyessége
A jogsértés objektív oldala
A jogsértés szubjektív oldala
A jogsértések fajai
A jogsértések okai
A jogsértés társadalmi szerepe
4. A jogviszony sajátosságai
A jogviszony fogalma
A jogviszony alanyai
A jogviszony tárgya
A jogviszony tartalma
A jogi tények
Kulcsfogalmak
Irodalom
9. IX. A JOGALKALMAZÁS
1. A jogalkalmazás sajátosságai
2. A jogalkalmazás fajai és típusai
3. A jogalkalmazás szakaszai és műveletei
Kulcsfogalmak
Irodalom
10. X. A JOGRENDSZER ÉS A JOGRENDSZEREK CSOPORTOSÍTÁSA
1. A jogrendszer fogalma és sajátosságai
2. A jogrendszer tagozódásának alapja, a jogág meghatározása
3. A magyar jogrendszer egyes jogágai
4. A jogrendszerek csoportosítása
Kulcsfogalmak
Irodalom
11. ELTE JOGI KARI KÖNYVSOROZAT
ELTE Jogi Kari Jegyzetek ISSN 2060 5986
ELTE Jogi Kari Tankönyvek ISSN 2060 6494
ELTE Jogi Kari TudományISSN 2060 9361
Irodalom