Főoldal > TAMOP 4.2.5 Pályázat könyvei

Molekuláris sejtbiológia

Szeberényi József, Dialóg Campus Kiadó - Nordex Kft. (2014)

Dialóg Campus Kiadó - Nordex Kft.

Beágyazás
Wnt-jelátvitel

Wnt-jelátvitel

A Wnt-géneket muslicában, majd emlősökben is azonosították. A Hedgehog-ligandhoz hasonlóan a Wnt-fehérjék is szekretált növekedési faktorok, fiziológiás szerepük az egyedfejlődés folyamatainak szabályozása. A Wnt-receptorok aktivációja a mikrofilamentumokat az övdezmoszómákhoz kötő β-katenin-fehérje (l. 41. fejezet) szolubilis formájának stabilizálása: a jelpálya serkentésekor a β-katenin felszabadul egy multiprotein komplexből, bejut a sejtmagba és célgének indukciójában vesz részt (47.5. ábra). A jelátviteli út több fehérjéjének (Wnt, β-katenin és a fehérjekomplex egyik komponense, az APC-fehérje) abnormális expressziója daganatképződéshez vezethet (l. 56. fejezet).

47.5. ábra - 47.5. ábra: A Wnt jelátviteli út

47.5. ábra: A Wnt jelátviteli út

Molekuláris sejtbiológia
Molekuláris sejtbiológia
Előszó a harmadik kiadáshoz
1. A prokariota és eukariota sejt felépítése
Sejtes szerveződés
Genetikai apparátus
Sejtalkotók
Citoszkeleton, sejtosztódás
Az eukariota sejtek kialakulása: az endoszimbiózis-elmélet
Vírusok
2. Nukleinsavak
A nukleinsavak általános jellemzői
A dezoxiribonukleinsav (DNS)
A ribonukleinsav (RNS)
3. Fehérjék
Aminosavak
A fehérjeszerkezet szintjei
Enzimek
4. Szénhidrátok és lipidek
Szénhidrátok
Lipidek
5. Morfológiai vizsgáló módszerek I.: Fénymikroszkópia
A közönséges fénymikroszkóp
Különleges mikroszkópok
Fénymikroszkópos vizsgálatok élő sejtekben
6. Morfológiai vizsgálómódszerek II.: Elektronmikroszkópia
Transzmissziós elektronmikroszkóp
Pásztázó elektronmikroszkóp
7. molekulák nyomon követése a sejtben
Radioaktív izotópok alkalmazása a sejtbiológiában
Nem radioaktív jelölés
8. Szeparációs módszerek
Centrifugálás
Kromatográfia
Elektroforézis
9. A génszerkezet vizsgálómódszerei I.: DNS-szakaszok in vivo és in vitro
amplifikációja
Restrikciós endonukleázok
DNS-fragmentumok klónozása
Genomtárak konstrukciója
Polimeráz láncreakció
10. A génszerkezet vizsgálómódszerei II.: A DNS szekvencia-analizisének
lehetőségei
Molekuláris hibridizáció
Restrikciós térképezés
Southern blot
Szekvencia-meghatározás
Szekvencia-meghatározás hibridizációval
Humán genomprogram
11. A génexpresszió vizsgálómódszerei I.: Idegen gének expressziója
A génexpresszió vizsgálatának lehetőségei
cDNS-klónozás
Géntranszfer szövettenyészeti sejtekbe
Transzgénikus élőlények
12. A génexpresszió vizsgálómódszerei II.: Az endogén génműködés gátlása
Célzott génroncsolás
Antisense technika. Ribozimek. RNS interferencia
A fehérjefunkció gátlása
13. A génexpresszió vizsgálómódszerei III.: Specifikus géntermékek azonosítása
cDNS-tár készítése
Northern blot
Immunológiai módszerek
Funkcionális genomika
14. A sejtmag felépítése
A sejtmag elektronmikroszkópos szerkezete
A maghártya
A kromatinállomány
Magmátrix
15. Az eukariota genom organizációja
A genomorganizáció vizsgálata DNS-renaturációs kísérletekkel
Szatellit-DNS
Szétszórtan ismétlődő szekvenciák
Tandem ismétlődésű gének
Géncsaládok
Egyedi szekvenciák
Mobilis genetikai elemek
16. A kromatin szerveződése
A kromatin morfológiai szerveződése
A kromatin kémiai összetétele
17. A sejtciklus I.: Interfázis és sejtosztódás
A sejtciklus fázisai
Sejttenyészetek szinkronizálása
A fázisok hosszának meghatározása
18. A sejtciklus II.: Szabályozás
Vizsgálómódszerek
Különböző fázisú sejtek fúziója
Ciklin/Cdk komplexek: a sejtciklus endogén regulátorai
Ellenőrzőpontok a sejtciklus szabályozásában
19. A sejtosztódás
Interfázis: felkészülés a sejtosztódásra
A mitózis szakaszai
A meiózis
20. DNS-replikáció I.: A DNS-megkettőződés általános jellemzői
A replikáció vizsgálómódszerei
A DNS-replikáció szemikonzervatív
A DNS-replikáció templát- és primerfüggő
A DNS replikációja kétirányú
A DNS-replikáció szemidiszkontinuus
21. DNS-replikáció II.: A DNS-szintézis mechanizmusa
A replikáció mechanizmusa E. coli sejtekben
Az eukariota replikáció speciális jellemzői
22. A DNS lánchibáinak kijavítása
DNS-károsodás
DNS-károsodások direkt kiküszöbölése
Excíziós repair
Kettős láncú DNS-törések kijavítása
23. Transzkripció I.: Az RNS-szintézis és -érés általános jellemzői
A transzkripció vizsgálómódszerei
Transzkripció és RNS-érés prokariotákban
Az eukariota transzkripció általános jellemzői
24. Transzkripció II.: Riboszóma-biogenezis eukariotákban
A nukleolusz
Riboszóma-biogenezis a nukleoluszban
25. Transzkripció III.: Pre-mRNS-szintézis, cap-képződés és poliadeniláció
A pre-mRNS-szintézis iniciációja
Elongáció
Az 5’-cap képződése
Termináció és poliadeniláció
26. Transzkripció IV.: Pre-mRNS splicing eukariotákban
A splicing jelentősége adenovírus mRNS-ek képződésében
A splicing mechanizmusa
A splicing rendellenességei
RNS-editing
27. Transzláció I.: mRNS-ek, tRNS-ek, riboszómák szerepe a fehérjeszintézisben
A fehérjeszintézis templátja az mRNS
A tRNS-ek adapterszerepe
A riboszóma szerepe a transzlációban
A transzláció vizsgálómódszerei
28. Transzláció II.: A genetikai kód
A kódszótár felállítása
A genetikai kód jellemzői
29. TRANSZLÁCIÓ III.: A fehérjeszintézis mechanizmusa
Transzláció prokariotákban
Az eukariota transzláció sajátosságai
A transzláció általános jellemzői
A fehérjeszintézis gátlószerei
30. A génműködés szabályozása I.: A prokariota operon modell
A génreguláció résztvevői
Lebontó anyagcsereutak operonjai
Bioszintetikus anyagcsereutak operonjai
31. A génműködés szabályozása II.: A génreguláció mechanizmusai eukariotákban
A génreguláció szerepe az egyedfejlődésben
A génexpresszió szabályozásának szintjei eukariotákban
32. A génműködés szabályozása III.: Transzkripciós faktorok
Aktivátorok és represszorok
Transzkripciós faktorcsaládok
A szteroid-receptor szupercsalád: ligand-aktivált transzkripciós faktorok
Transzkripciós faktor betegségek
33. Vezikuláris transzport I.: Fehérjék és lipidek szintézise az endoplazmatikus
retikulumban
Fehérjeszintézis a durva felszínű endoplazmatikus retikulumon
Membránlipidek szintézise a sima felszínű endoplazmatikus retikulumban
34. Vezikuláris transzport II.: A szekréciós út. Fehérje-glikoziláció és
-szortírozás
A szekréciós út
Fehérje-glikoziláció
35. Vezikuláris transzport III.: Az endocitotikus út
Az endocitotikus út
A vezikuláris transzport mechanizmusa
36. A sejt védekezési mechanizmusai
Xenobiotikumok átalakítása
A lizoszómák szerepe
Peroxiszómák
Szabad gyökök képződése és semlegesítése
37. Mitokondrium I.: Felépítés és működés
A mitokondriumok általános jellemzői
A mitokondriumok szerkezeti elemei
Energia-metabolizmus a mitokondriumban
38. Mitokondrium II.: A mitokondriális DNS és betegségei
Az endoszimbiózis teória
A humán mitokondriális genetikai apparátus jellemzői
Mitokondriális fehérjeimport
Mitokondriális betegségek
39. Citoszkeleton I.: Mikrofilamentumok
A mikrofilamentum-rendszer
40. Citoszkeleton II.: Intermedier filamentumok és mikrotubulusok
Intermedier filamentumok
Mikrotubulusok
41. sejtmembrán I.: A lipoprotein membrán szerkezete. Sejt–sejt kapcsolatok
A sejthártya szerkezete
A sejtek kapcsolódásai
42. Sejtmembrán II.: Transzport a sejthártyán keresztül
Passzív transzport folyamatok
Aktív transzport folyamatok
43. Sejtmembrán III.: A sejthártya és az extracelluláris mátrix kapcsolata
Kollagének
Glikózaminoglikánok és proteoglikánok
Multiadhezív fehérjék
Integrinek
44. Szignáltranszdukció I.: Jelátviteli molekulák és receptoraik
A jelátvitel fázisai
A kémiai jelátvitel fajtái
A receptorfehérjék lokalizációja
45. Szignáltranszdukció II.: Heterotrimer G-proteinek által közvetített
jelátvitel
Heterotrimer G-proteinek
A cAMP-út
Az inozitol-foszfolipid út
46. Szignáltranszdukció III.: Jelátvitel tirozin-proteinkináz receptorokról
Növekedési faktorok és receptoraik
A növekedési faktor receptorokról kiinduló jelpályák
47. Szignáltranszdukció IV.: citokinek és egyéb mitogének jelátvitele
Citokin-jelátvitel
A TGF-β-út
Hedgehog-jelátvitel
Wnt-jelátvitel
Notch-jelátvitel
48. Szignáltranszdukció V.: Stressz- és integrin-jelátvitel
Stresszhatások jelátvitele
Integrin-jelátvitel
49. Szignáltranszdukció VI.: Általános következtetések és gyakorlati vonatkozások
A jelátviteli folyamatok általános jellemzői
Klinikai vonatkozások
50. Az egyedfejlődés celluláris és molekuláris alapjai
Az emlősök korai egyedfejlődése
Az egyedfejlődés alapvető celluláris folyamatai
Szignáltranszdukció és embrionális fejlődés
Homeotikus szelektor génkomplexek szerepe
Az egyedfejlődés veleszületett zavarai
51. Programozott sejthalál
Nekrózis és apoptózis
Az apoptózis fiziológiás szerepe
Az apoptózis legfontosabb regulátorai
Apoptózis utak
Az apoptózis betegségei
52. Daganatbiológia I.: A tumorsejt általános jellemzői
A daganatok osztályozása
A tumorsejt morfológiája
A tumorsejt funkcionális jellemzői
53. Daganatbiológia II.: Onkogén DNS-vírusok
Onkogén vírusok
Onkogén DNS-vírusok
54. Daganatbiológia III.: Onkogén RNS-vírusok
A retrovírusok fertőzési ciklusa
Erős és gyenge onkogenitású retrovírusok
Retrovirális onkogének
A retrovirális onkogének eredete
Humán retrovírusok
55. Daganatbiológia IV.: Celluláris onkogének
Onkogének keresése transzfekciós kísérletekkel
Az onkogén-aktiváció mechanizmusai
Celluláris onkogének, a daganatterápia célpontjai
56. Daganatbiológia V.: Tumor szuppresszor gének
A tumor szuppresszor gének létének kimutatása sejtfúziós kísérletekkel
Az első humán tumor szuppresszor gén klónozása
Tumor szuppresszor gének és szerepük az emberi daganatképződésben
Mutátor gének
57. Daganatbiológia VI.: A karcinogenezis többlépéses mechanizmusa
Experimentális karcinogenezis: a daganatok klonális evolúciója
A karcinogenezis klinikai stádiumai
Onkogén-kooperáció
Colon carcinoma: a többlépéses karcinogenezis modellje
A daganatképződés elméletei
58. Molekuláris medicina I.: Molekuláris diagnosztika
Genomszintű diagnosztikai módszerek
A génszintű diagnózis módszerei
Példák a molekuláris diagnosztika alkalmazására
59. Molekuláris medicina II.: Génterápia
Oligonukleotid terápia
Valódi génterápia