Ugrás a tartalomhoz

A magyar büntetés-végrehajtási jog

Vókó György, Dialóg Campus Kiadó - Nordex Kft. (2014)

Dialóg Campus Kiadó - Nordex Kft.

X. fejezet: A járulékos büntetés- végrehajtási feladatok

X. fejezet: A járulékos büntetés- végrehajtási feladatok

A jogerős ítélet a büntetés, intézkedés mellett egyéb, büntető jogszabályok által előírt rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek közvetlenül és érzékenyen érintik az elítéltet, visszatartó hatásuk van. Ezért fontos büntetőjogi érdekek fűződnek a végrehajtásukhoz. Külön jogszabályok például a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a rendőrség feladataként határozzák meg a szabálysértési elzárás, az idegenrendészeti őrizet, a külföldiek kijelölt szálláshelyen tartózkodására vonatkozó szabályokat, a kitoloncolás végrehajtását. Fontos bűnmegelőzési érdek fűződik ahhoz, hogy az illetékes szervek tudomást szerezzenek a büntető határozatokról, de ugyanakkor azt is biztosítani kell, hogy az elítélés ne jelentsen az elítélt számára egy egész életre szóló megbélyegzést.

1. Vagyoni jellegű igazságügyi követelés, hátrány

A vagyoni jellegű joghátrány fogalmát jogszabály nem határozza meg, de erre következtetni lehet a mindennapi gyakorlatból. Ennek alapján vagyoni jellegű joghátránynak – azaz igazságügyi követelésnek – kell tekinteni

  • az állam javára bűnügyi költség megfizetésére kötelezést,[498]

  • a védő, szakértő, tanúk költségekben marasztalását,[499]

  • a rendbírságot, valamint a pénzbírságot, a szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezményt,[500]

  • az elővezetés és a rendőri kísérés végrehajtásával felmerült költségeket,[501]

  • a biztosítékot.[502]

Ezekről a bíróság egységes értesítést állít ki, amit megküld a törvényszéki gazdasági hivatalnak. A gazdasági hivatal az egységes értesítés, illetve határozat alapján az államot illető követelést előírja.

2. A bűnügyi és a büntetés-végrehajtási nyilvántartás

A bűnügyi nyilvántartást a Belügyminisztérium külön rendeletben feljogosított szerve vezeti; a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Bűnügyi Nyilvántartó Hatósága (továbbiakban: Központi Hivatal). A Központi Hivatal két alapvető funkciót tölt be: nyilvántartja a jogszabályokban előírt esetekben az elítélteket és információt – tájékoztatást – ad a jogszabályokban engedett esetekben és körben ezekről a személyekről, illetve az ezekkel szemben hozott büntetőjogi határozatokról. A mentesítés és a bűnügyi nyilvántartás egymással összefüggenek. A mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos jogkövetkezményekre, amelyeket az újabb bűncselekmény miatti felelősségre vonás esetére a törvény az elítéléshez fűz. A mentesítés ténye nem jelenti a mentesítés tárgyát képező elítélések nyilvántartásának megszűnését. A bűnügyi nyilvántartás tárgya a bűntettesek, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek, a büntetőeljárás hatálya alatt állók, a kényszerintézkedés hatálya alatt állók, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek, a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok (daktiloszkópiai, DNS-profil nyilvántartás).[503]

A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza az azonosításukhoz szükséges személyi adatokat, az első- és másodfokú bíróság megnevezését, ítéletének számát és keltét, az ítélet jogerőre emelkedésének napját, a megszüntető végzést, a nyomozást megtagadó, illetőleg megszüntető vádemelés elhalasztásáról szóló határozat számát és keltét, a hatóság megnevezését, az elítélés alapját képező bűncselekmény megnevezését, törvény szerinti minősítését, a bűncselekmény elkövetésének pontos időpontját, a kiszabott büntetések, valamint az intézkedések nemét és mértékét, az ítélet egyéb rendelkezéseit.

Az ujj- és tenyérnyomatvételt, valamint a fényképezést a rendőrségnél alkalmazott bűnügyi technikus, a DNS–minta-vételt a rendőrorvos vagy a rendőrség nyomozó hatóságának a DNS–minta-vétel végzésére oktatásban részesült tagja végzi külön munkadíj felszámolása nélkül. Az ujj- és tenyérnyomatokat, az arcfényképet, illetve a DNS-mintát haladéktalanul meg kell küldeni a megkereső ügyészséghez, amely gondoskodik a bűnügyi nyilvántartás részére történő továbbításról. Az ujj- és tenyérnyomatvétel, a fényképezés, valamint a DNS–minta-vétel céljából történő megjelenés iránt – a szabadlábon lévő terhelt idézésével, illetve a fogva tartásban lévő terhelt előállításának elrendelésével – az ügyészség intézkedik. A fogvatartott terheltet – fő szabály szerint – a rendőrség állítja elő.

A büntetés-végrehajtási intézetben lévő elítéltet azonban a fogva tartást végrehajtó büntetés-végrehajtási szerv állítja elő, ha az ujj- és tenyérnyomatvétel, a fényképezés, illetőleg a DNS–minta-vétel az ügyészség hatáskörébe tartozó, a szabadságvesztés büntetés megkezdését követően indult büntetőeljárásban válik szükségessé.

A rendőrségnek az ügyészség megkeresésére elvégzett ujj- és tenyérnyomatvétellel, fényképezéssel, valamint DNS–minta-vétellel kapcsolatos költségei megtérítésének szabályait a legfőbb ügyésszel egyetértésben kiadott 60/2007. (XII. 23.) IRM rendelet tartalmazza.

2.1. táblázat - Mentesítési táblázat

Büntetési nemek Mentesítési határidők Selejtezési határidők
felnőtt korú fiatalkorú szándékos gondatlan  
Elzárás jogerő napjánjogerő napjánM + 5 évM + 3 év
Közérdekű munkajogerő napjánjogerő napjánM + 5 évM + 3 év
Pénzbüntetésjogerő napjánjogerő napjánM + 5 évM + 3 év
Foglalkozástól eltiltásjogerő napjánjogerő napjánM + 5 évM + 5 év
Járművezetéstől eltiltásjogerő napjánjogerő napjánM + 5 évM + 5 év
Kitiltás, kiutasításjogerő napjánjogerő napjánM + 5 évM + 5 év
Közügyektől eltiltásjogerő napjánjogerő napjánM + 5 évM + 3 év
Felfüggesztett szabadságvesztéspróbaidő leteltejogerő napjánM + 8 évM + 5 év
Gond. véts. miatti szabv.letöltés napjánletöltés napjánM + 5 évM + 8 év
Szabv. szánd. bcs. 1 évigletöltés + 3 évletöltés napjánM + 10 évM + 8 év
Szabv. szánd. bcs. 1–5 év közöttletöltés + 5 évletöltés + 3 évM + 10 év 
Szabv. szánd. bcs. miatt, 5 év felettletöltés + 10 év M + 12 év 
Életfogytig tartó szabadságvesztésElhalálozást követő 12 évig 
Összbüntetés eseténleghosszabb alapítéletleghosszabb alapítéletM + megfelelő selejtezés 
Bírói mentesítésvégzés jogerőre emelkedésének napjánjogerő napjánM + 15 év 
Próbára bocsátás  próbaidő elteltétől 3 év 
Javítóintézeti nevelés  vh. befejezése + 3 év 
Eljárási közkegyelem  közkegyelem dátuma + 3 év 
Megrovás  határozat kelte + 3 év 
Kényszergyógykezelés  vh. befejezése + 3 év 
Elkobzás  határozat kelte + 3 év 
Vagyonelkobzás  határozat kelte + 3 év 
Elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételevégzés jogerőre emelkedésének napján határozat kelte + 3 év 
Vádemelés elhalasztása  tartam eltelte + 3 év 
Körözés, elfogatóparancs  visszavonásig 
Jóvátételi munka alkalmazása esetén  elvégzés igazolásától számított 3 év 


A bűntettesek nyilvántartásának időtartamát – ami alapvetően fontos kérdés – a 2009. évi XLVII. törvény 16. §-a határozza meg; 12, 10, 8, 5 és 3 éves, úgynevezett eseti nyilvántartási időtartamot ír elő.

A büntetés-végrehajtási adatok közül többek között tartalmazza a foganatba vétel, a félbeszakítás, a szabadon bocsátás, a feltételes szabadságra bocsátás napjait.

A bűnügyi nyilvántartás részére adatszolgáltatási kötelezettsége van a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, valamint a büntetés-végrehajtás szerveinek. Azt, hogy milyen adatokra nézve áll fenn ez a kötelezettségük, a 2009. évi XLVII. törvény V. fejezete tartalmazza.

A Központi Hivatal által végzett nyilvántartó tevékenység mellett a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága is végez egy szűkebb körű, a tevékenységével kapcsolatos nélkülözhetetlen nyilvántartási tevékenységet. Kiterjed a büntetés-végrehajtási intézetbe befogadott elítéltekre, előzetesen letartóztatottakra, kényszergyógykezeltekre, ideiglenes kényszergyógykezeltekre, elzárást és szabálysértési elzárást töltőkre.

Az adatokról, iratokról teljes körű tájékoztatást kap az igazságügyi és rendészeti miniszter, a bíróság, az ügyészség, a rendőrség és az egyéb nyomozó hatóságok, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága.

Az adatszolgáltatásra irányuló kérelemnek az adatkérés indokát, jogszabályi alapját, illetve az adatszolgáltatáshoz fűződő érdek igazolását kell tartalmaznia.

Nem hozható a fogvatartott tudomására a fogva tartás biztonságát érintő azon adat, mely olyan intézkedéssel kapcsolatban keletkezett, amelyet a fogvatartott törvényi rendelkezés következtében köteles eltűrni. A fogvatartott szabadulásakor a szolgálati vagy államtitkok kivételével – kérésére – ezeket az adatokat is megismerheti.

A fogvatartottról felvett adatokat a végrehajtás befejezésétől vagy a végrehajthatóság megszűnésétől számított 25 évig megőrzik.

A fogvatartott szabadulásakor a kapcsolattartó adatait a kapcsolattartók nyilvántartásából törölni kell.

Az esetek jelentős részében a mentesítés beálltától kell számítani a törvényben meghatározott nyilvántartási időt, amit tükröz az alábbi mentesítési és ún. selejtezési határidőket tartalmazó táblázat. Azért nevezik így, mivel ennek az időnek az elteltével az esetet a nyilvántartásból ki kell venni, az iratokat pedig meg kell semmisíteni.

A bűnüldöző szervek számára az elkövető mindaddig büntetett előéletű, amíg előző elítélése vagy elítéléseinek nyilvántartása meg nem szűnt [2012. évi C. törvény 98. § (3) bekezdés].

3. A szabálysértési elzárás végrehajtása

A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény szabályozása szerint az elzárás legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama 60 nap. Szabálysértési elzárást csak bíróság szabhat ki. Be kell számítani a tartamába a szabálysértési őrizet teljes idejét, valamint a szabálysértési elzárás alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt négy órát meghaladó tartamú előállítás tartamát. Minden megkezdett órát egy óra tartamúnak kell tekinteni.

„Nincs helye szabálysértési elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy

  1. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg ellátásban részesülő személy,

  2. a várakozó negyedik hónapját érintő, tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy fogyatékos személy, illetve aki folyamatos ápolást, felügyeletet, illetve kiszolgálást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.”[504]

A szabálysértési elzárás büntetést nem lehet végrehajtani, ha az alaphatározat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt. Nem számít ebbe a halasztásra engedélyezett időtartam.

Az elévülést félbeszakítja a végrehajtás érdekében tett intézkedés. A félbeszakítás napjának az elévülés határideje újrakezdődik. A határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak.

A Bv. tvr.-nek az elzárás végrehajtásáról szóló XI. fejezete helyébe egy új fejezetet léptet a 2012. évi CCXXIII. törvény 83. §-a. Eszerint az elzárás, valamint a szabálysértési elzárás és a pénzbírság, a helyszíni bírság, illetve közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás (a Btk. 46. §-a szerinti elzárás kivételével e fejezetben a továbbiakban együtt: szabálysértési elzárás) a bíróság jogerős határozata alapján hajtható végre.

Az elzárást és a szabálysértési elzárást a külön jogszabályban kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre. Ha az elzárásra ítélt és a szabálysértési elzárással sújtott elkövető külön gondoskodást igénylő mentális vagy fizikai állapota ezt indokolttá teszi, az elzárás és a szabálysértési elzárás sajátos büntetés-végrehajtási intézetben is végrehajtható.

Az elzárásra ítéltet és a szabálysértési elzárást töltő elkövetőt – eltérő rendelkezés hiányában – ugyanazon jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. Eltérő rendelkezés híján az elzárás végrehajtására a szabadságvesztés fogház fokozatára irányadó szabályokat kell alkalmazni, és az elítéltet, illetve az elkövetőt megfelelően megilletik az elítélt részére biztosított jogosultságok.

Az elzárásra ítéltek és a szabálysértési elzárást töltő elkövetők együtt helyezhetők el. Az elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtása során el kell különíteni

  1. az elzárásra ítélteket és a szabálysértési elzárást töltő elkövetőket a szabadságvesztésre ítéltektől, valamint az előzetesen letartóztatottaktól, azonban a szabadságvesztésre ítéltekkel együtt dolgozhatnak,

  2. a férfiakat a nőktől,

  3. a fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól.

Az elzárás, illetve szabálysértési elzárás végrehajtása alatt a katonákat a fentieken túlmenően a többi elzárásra ítélttől és szabálysértési elzárást töltő elkövetőtől, továbbá a különböző állománycsoportú katonákat egymástól el kell különíteni.

Az elzárást, illetve szabálysértési elzárást kiszabó határozat jogerőre emelkedésekor szabadságvesztést vagy javítóintézeti nevelést töltő vagy más ügyben előzetes letartóztatásban levő elítélten, illetve elkövetőn az elzárást, illetve a szabálysértési elzárást a szabadságvesztés kitöltését, a javítóintézetből történő elbocsátás vagy az előzetes letartóztatás megszüntetését követően kell végrehajtani.

Az elzárást, illetve a szabálysértési elzárás végrehajtásának az elévülését félbeszakítja, ha az elítélttel vagy az elkövetővel szemben szabadságvesztést, javítóintézeti nevelést vagy előzetes letartóztatást vesznek foganatba. Ezeknek a körülményeknek a megszűnéséig az elévülés nyugszik.

A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka az elítélt vagy védője, illetve az elkövető és képviselője kérelmére fontos okból, különösen az elítélt, illetve az elkövető személyi és családi körülményeire, egészségi állapotára tekintettel az elzárás, illetve a szabálysértési elzárás félbeszakítását legfeljebb harminc napig terjedő időtartamra engedélyezheti.

Ha az elkövető kórházi gyógykezelése szükséges és az a büntetés-végrehajtás keretei között nem megoldható, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a gyógykezelés tartamára az elzárás, illetve a szabálysértési elzárás végrehajtását félbeszakítja.

A félbeszakítás tartama az elzárás és a szabálysértési elzárás tartamába nem számít be. A félbeszakítás alatt az elzárás és a szabálysértési elzárás elévülése nyugszik.

A félbeszakítási kérelmet elutasító határozat ellen az elítélt és a védője, illetve az elkövető és képviselője, fiatalkorú esetén továbbá a törvényes képviselő a határozat közlésétől számított három napon belül panaszt jelenthet be.

Az elítélt, illetve az elkövető köteles

  1. az elzárást, illetve szabálysértési elzárást a büntetés-végrehajtási szervek által meghatározott helyen tölteni,

  2. az elzárás, illetve a szabálysértési elzárás végrehajtásának rendjét megtartani, a kapott utasításokat teljesíteni,

  3. a büntetés-végrehajtási intézet tisztán tartását és ellátását szolgáló munkában díjazás nélkül, alkalomszerűen részt venni,

  4. a tartására fordított összeget megfizetni.

  5. a végrehajtás alatt okozott kárt megtéríteni (Bv. tvr. 34. §),

  6. tankötelezettség esetén az általános iskolai tanulmányokat folytatni.

Az elítélt, illetve az elkövető

  1. a saját ruháját viselheti,

  2. hozzátartozóival, valamint az általa és a büntetés-végrehajtási intézet által jóváhagyott személyekkel levelezhet,

  3. hetente legalább három alkalommal tíz perc időtartamban távbeszélő használatára jogosult, ez ellenőrizhető, az ellenőrzés lehetőségéről az elítéltet, illetve az elkövetőt tájékoztatni kell,

  4. havonta legalább két alkalommal fogadhat látogatót,

  5. heti négy óra kimaradásra mehet, a kimaradás tartama az elzárásba beszámít,

  6. a külön jogszabályban meghatározott összeget a személyes szükségleteire használhatja fel,

  7. csomagot hetente kaphat,

  8. a büntetés-végrehajtási intézetben a rendelkezésre álló sport- és közművelődési lehetőségeket igénybe veheti,

  9. naponta legalább egy óra szabad levegőn tartózkodásra jogosult,

  10. panasz, kérelem és jognyilatkozat előterjesztésére jogosult.

Ha az elítélt ellen újabb büntetőeljárás, illetve az elkövető ellen büntetőeljárás indul vagy van folyamatban, részére kimaradás nem engedélyezhető.

Ha az elzárás, illetve szabálysértési elzárás tartama a húsz napot meghaladja, az elítélt, illetve az elkövető kérelmet nyújthat be a kimaradás összevontan történő kiadása érdekében. Összevontan legfeljebb huszonnégy óra kimaradás engedélyezhető.

Az elítélt, illetve az elkövető szökés vagy engedély nélküli eltávozása esetén, továbbá ha az elítélt, illetve az elkövető engedéllyel távozott, de jogellenesen nem tért vissza, az elzárás, illetve szabálysértési elzárás végrehajtása alatt további kimaradásra nem mehet. Az intézet parancsnoka erről határozatot hoz. Ha egy éven belül újabb elzárást, szabálysértési elzárást vesznek foganatba, az intézet parancsnoka e körülményekre figyelemmel az újabb büntetés tekintetében a kimaradást határozattal megtiltja.

Az elítélt, illetve az elkövető részére biztosítani kell, hogy – ha ezzel élni akar – a választójogát gyakorolhassa. Az elítélt, illetve az elkövető a fogva tartás helyén, a választási eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint jogosult szavazni, az elítélt, illetve az elkövető személyazonosságát a fogva tartó büntetés-végrehajtási intézet nyilvántartása alapján kell megállapítani. A büntetés-végrehajtási intézet köteles az elítélt, illetve az elkövető választójogának gyakorlását, szükség esetén az elítélt, illetve az elkövető részére félbeszakítást kell engedélyezni, amelynek tartama legfeljebb három nap.

Az elítélt, illetve az elkövető a Bv. tvr. 36. § (5) bekezdés c) pontjának megfelelően jogosult nyilatkozatot tenni a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerinti műsorszámban vagy sajtótermékben, illetve az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat útján történő közzététellel. A nyilatkozattétel korlátozására és engedélyezésére a Bv. tvr. 36/C–E. §-ok rendelkezései az irányadók.

Az elítélt, illetve az elkövető részt vehet a munkáltatásban, amiért részére a szabadságvesztésre ítéltekkel azonos mértékű munkadíj jár, és munkavédelemre jogosult. Mindkét kategória külső munkában vehet részt. Munkáltatására a Bv. tvr. 44. § (2)–(5) bekezdése és a Bv. tvr. 45. § (1)–(3) bekezdése irányadó.

Az elzárást és a szabálysértési elzárást foganatosító büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a Bv. tvr. 37/A. § (1) bekezdésében meghatározott okok fennállásának az idejére – legfeljebb öt napig – az elzárásra ítéltek és a szabálysértési elzárást töltő elítéltek meghatározott csoportjára nézve elrendelheti a (2) bekezdés b)–e) és g)–i) pontjaiban, a (3) és (6) bekezdésben, továbbá a 22/A. § (1) bekezdésében foglalt jogok gyakorlásának teljes vagy részleges felfüggesztését. Az országos parancsnok az intézkedés időtartamát további öt nappal meghosszabbíthatja. A 37/A. § (2)–(3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

Az elítélt, illetve az elkövető következő jutalmakban részesíthető:

  1. dicséret,

  2. a személyes szükségletekre fordítható összeg növelése,

  3. pénzjutalom,

  4. rendkívüli kimaradás, ami az elzárás tartamába beszámít.

Az elítélttel, illetve az elkövetővel szemben alkalmazható fenyítések:

  1. feddés,

  2. a személyes szükségletekre fordítható összeg legfeljebb ötven százalékkal történő csökkentése,

  3. a kimaradás legfeljebb három alkalommal történő megvonása,

  4. öt napig terjedő magánelzárás, amelynek során engedélyezhető, hogy az elítélt, illetve az elkövető dolgozzon.

A büntetés-végrehajtási intézet magánelzárást kiszabó határozata ellen az elítélt, illetve az elkövető a büntetés-végrehajtási bíróhoz fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a határozat közlésekor nyomban be kell jelenteni; a fellebbezésnek a magánelzárás végrehajtására halasztó hatálya van.

A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka az elzárást hivatalból vagy az elítélt kérelmére félbeszakítja, ha az elítélt

  1. a tizenkettedik hetet meghaladóan várandós, a gyermek egy éves koráig, feltéve, hogy gyermekét a saját háztartásában gondozza,

  2. gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesül, annak hátralévő idejére, de legfeljebb egy évre.

A büntetés végrehajtását haladéktalanul folytatni kell, ha

  1. a gyermek nem az elítélt gondozásában van,

  2. a gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozási segély folyósítását egy év eltelte előtt megszüntetik.

Az elzárás vagy annak hátralévő része nem hajtható végre, ha az ítélet jogerőre emelkedése után az elítélt

  1. megszületett gyermekének gondozásáról egy éven át saját háztartásában gondoskodott,

  2. legalább egy évig gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült.

Az elzárás vagy annak hátralévő része nem hajtható végre, ha az elítélt a határozat jogerőre emelkedését követően öt évet vagy azt meghaladó időt töltött szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban, illetve két évet töltött javítóintézetben.

Katona elzárását a külön jogszabályban kijelölt katonai fogdaként kialakított és elkülönített részlegen kell végrehajtani.

A szabálysértési elzárás végrehajtásának elévülését félbeszakítja, ha az elkövetővel szemben elzárást (Btk. 46. §) vesznek foganatba. Ennek a körülménynek a megszűnéséig az elévülés nyugszik.

A szabálysértési elzárás nem hajtható végre akkor sem, ha

  1. az elkövető a szabálysértési elzárást kiszabó határozat jogerőre emelkedését követően egy évet meghaladó időt töltött szabadságvesztésben, elzárásban, javítóintézeti nevelésben vagy előzetes letartóztatásban,

  2. a szabálysértési elzárás kiszabását kizáró körülmény következett be,

  3. a Szabs. tv. 24. §-ában meghatározott elévülés bekövetkezett.”

Ha ugyanabban az eljárásban több elzárással sújtható szabálysértés miatt történik a felelősségre vonás, az elzárás 90 napig is terjedhet.



[498] Vö. a 9/2002. (IV. 9.) IM számú rendelet 84–85/A. §-aival.

[499] Vö. a 9/2002. (IV. 9.) IM számú rendelet 86. és 90. §-aival.

[500] Vö. a 9/2002. (IV. 9.) IM számú rendelet 89. és 91. §-aival.

[501] Vö. a 9/2002. (IV. 9.) IM számú rendelet 91. § (4) bekezdésével.

[502] Vö. a 9/2002. (IV. 9.) IM számú rendelet 87–88/A. §-aival.

[503] Vö. a 2009. évi XLVII. törvénnyel.

[504] 2012. évi II. törvény 10. §