Ugrás a tartalomhoz

Erdővédelemtan

Dr. Varga Ferenc

Szaktudás Kiadó Ház

10. fejezet -

10. fejezet -

9. Irodalomjegyzék és ajánlott szakirodalom

Agócs J. (1975): Gyomnövényismeret. Sopron. Kézirat. Egyetemi jegyzet.

Alleyne M.–Beckage N. E. (1997): Parasitism-induced effects on host growth and metabolic efficiency in tobacco hornworm larvae parasitized by Cotesia congregata. J. Insect Physiol. 43 (4): 407–124.

Arn Η.–Tóth M.–Priesner E. (1994): List of sex pheromones of Lepidoptera and related attractants.

Bajcsy L. (szerk.) (1976): A mezőgazdasági repülés technológiája. MÉM Repülőgépes Szolgálat, Budapest.

Bakke A., Froyen P. and Skattebol L. (1977): Field response to a new pheromone compound isolated from Ips typographus. Naturwissenschaften 64: 98.

Balázs F.–Dimitrievics Gy.–Lovró I.–Tündik F. (1986): A növényvédelem gépesítésének fejlődési irányai. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Balázs F.–Dimitrievics Gy. (1979): A növényvédelem gépei (2. átdolgozott kiadás). Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Balázs F.–Dimitrievics Gy.–Ruttkai P. (1980): A növényvédő gépek üzemeltetése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Bálizs L.–Hada R. (1979): Mindenkit hazavárnak. Munkavédelem a mezőgazdaságban. 2. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Beckage N. E. ed. (1997): Parasites and pathogens. Effects on host hormones and behavior. Chapman and Hall, N.Y.

Bencze L.–Hauer L.–Szederjei Á. (1962): Vadkárelhárítási útmutató; Országos Erdészeti Főigazgatóság, 1–64.

Benedek P.–Surján J.–Fésűs I. (1974): Növényvédelmi előrejelzés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Berryman, A. A. ed. (1988): Dynamics of forest insect populations Patterns, Causes, Implications. Plenum Press, New York and London

Bognár S. (1994): A magyar növényvédelem története a legrégebbi időktől napjainkig (1030–1980) Mosonmagyaróvár.

Bogenschütz, H. (1974): Tortricidae. In: Schwenke (ed.): Die Forstschädlinge Europas. Paul Parey, Berlin.

Bombosch S. (1990): Wie stark vermindern Pheromonfallen die Population des Buchdruckers? AFZ45: 354–355.

Brasier, C. M.–Cooke, D. E. L.–Duncan, J. M. (1999): Origin of a new Phylophthora pathogen through interspecific hybridization. Proc. Natl. Acad. Sci. USA, Vol. 96. pp. 5878–5883, May 1999.

Brasier, C. M. (1991): Ophiostoma novo-uhni sp. nov. causative agent of current Dutch elm disease pandemics. Mycopathologia 115, pp. 151–161.

Bund K. (1905): A vadkárok értékének megállapítása. Erdészeti Lapok, 1092–1115 p.

Butenandt (1959): Zeitschrift für Naturforschung 14b: 283.

Butin, H. (1996): Die Krakheiten dér Wald- und Parkbaume. Diagnose–Biologie–Bekämpfung. 2. Auflage. Georg Thieme Verlag Stuttgart. New York.

Cardé R. T.–Roeloffs W. L.–Harrison R. G. (1978): Science, 199: 555–556.

Crawley M. J. ed. (1992): Natural enemies. Blackwell, Oxford.

Csóka Gy. (1995): Lepkehernyók. AGROINFORM Kiadó, Budapest.

Csóka Gy. (1997): Gubacsok – Plánt galls. AGROINFORM Kiadó, Budapest.

Csóka Gy.–Frank T.–Dobrosi D.–Kovács T.–Traser Gy. (2000): Az elpusztult, korhadó fa szerepe az erdei biodiverzitás fenntartásában. In: Frank T. ed.: Természet–Erdő–Gazdálkodás. MMTE Eger.

Dey P. M.–J. B. Harborne. Eds. (1997): Plant Biochemistry, Academic Press, New York.

Dimitrievics Gy.–Gyürk I.–László A. (2000): Növényvédő gépek. In. Szendrő P. szerk. Mezőgazdasági gépszerkezettan. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 177–220. p.

Dimitrievics Gy.–Gyürk I.–László A. (2000): Növényvédő gépek. In. Szendrő P. (szerk.) Mezőgazdasági gépszekezettan. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 177–220. p.

Dimitrievics Gy. (2000): Permetező szórófejek és fúvókák. Mezőgazdasági Technika, 6: 17–18., 23–24.

Eckloff W.–Ziegler W. (1991): Über den Wert toter Bäume in der Waldlebensgemeinschaft. Forstarchiv 62: 105–107.

Faragó S.–Nahlik A. (1997): A vadállomány szabályozása. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 90–178.

Feeny P. P. (1976): Plánt apparency and Chemical defence. Rec. Adv. Phytochem. 10: 1–40.

Fehér D.–Magócsy-Dietz S. (1935): Erdészeti növénytan. Máhr Kiadó, Sopron.

Fekete L. (1877): Az erdővédelem körvonalai. Selmec Téglás K. (1893): Erdővédelemtan. Selmec.

Francke W.–Bartels J.–Meyer H.–Schröder F.–Kohnle U.–Baader E.–Vité J. P. (1995): Semiochemicals front bark beetles: new results, remarks and reflections. Journal of Chemical Ecology 21: 1043–1063.

Führer E. (1993): Bokenkäfer-Kalamitäten im Lichte forstwirtschaftlichen Nachhaltigkeitsprinzips. In.: Dimensionen dér Nachhaltigkeit. XX. Tagung Fachgruppe Wald–u. Holzwiss., Univ. BOKU/Wien: 62–69.

Führer E.–Hausmann B.–Wiener L. (1991): Borkenkäferbefall (Col., Scolytidae) und Terpenmuster dér Fichtenrinde (Picea abies Karst.) an Fangbaumen. JAE 112: 113–123.

Göndör T.–Harangozó L. (1982): Lehetőségek favédelmi permetezőgépek üzemeltetésének fejlesztésére. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Gyarmati B.–Igmándy Z.–Pagony H. (1975): Faanyagvédelem. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest

Gyökös S.–Horváth B.–Kiss J. (1992): Vegyszerkenő gépek erdészeti alkalmazásának lehetőségei. Erdészeti Lapok, CXXVII. 6:173–175.

Győrfi J. (1954): Az Ips typographus magyarországi károsítása 1946–1952-ben. ERTI Évk. 164–182.

Győrfi J. (1957): Erdészeti rovartan. Akadémiai Kiadó, Budapest

Győrfi J. (1961): A Pinus-fajok hajtásbetegsége. Az Erdő 10. (4) pp. 166–168.

Győrfi J. (1963): Erdővédelemtan. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Gyürk I. (1980): A csávázógép-fejlesztés szempontjai. Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 2: 63–68.

Halász G.–Márkus L. (1989): Ökonomische Bewertung der aus Immissionen stammenden Waldschäden in Ungarn. IUFRO Symposium: Bewertung von Waldschäden 101–106 p.

Hangyál T.-né (1973): Erdeifenyő és feketefenyő csíracsemeték dőléses betegségei. Doktori disszertáció. Mátrafüred, pp. 124.

Hansen K.–Schneider D.–Boppré M. (1983): Chiral pheromone and reproductive isolation between the gypsy and nun moth. Naturwissenschaften 70: 466–467.

Haracsi L. (1943) Erdővédelem. In Erdészeti Zsebnaptár az 1943. évre. I. kötet. Budapest.

Haracsi L. (1950): Erdővédelemtan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest (Technikumi tankönyv)

Haracsi L. (1956): Erdővédelem. In Erdészeti Kézikönyv. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Haracsi L. (1969): Erdészeti növénykórtan. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Haracsi L. (1969): Erdészeti növénykórtan. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Hartley D.; H. Kidd. Eds. [1983]: The Agrochemical Handbook–The Royal Soc.of Chem. Notthingam

Horváth Β.–Káldy J. (1975): Erdővédelmi géptan. Egyetemi jegyzet, Sopron.

Horváth B.–Varga M. (1999): Erdészeti és faipari gépek munkavédelmi megfelelőség tanúsításának tapasztalatai. MTA Agrár-Műszaki Bizottság Kutatási és Fejlesztési Tanácskozásának kiadványa, Gödöllő. Nr. 23. 2. kötet. 286–288.

Horváth B. (1980): A NOVOR-1005 típusú permetezőgép módosított szórókerettel. Mezőgazdasági Technika. 8:40.

Horváth B. (1981): Erdészeti gépek üzemeltetése I. Egyetemi jegyzet, Sopron.

Horváth B. (1982): Az erdővédelem gépesítése. In. Kondor A. (szerk.): Erdővédelmi technológia. Szaktechnikusi jegyzet, Sopron. 1–56. p.

Horváth B. (1983): Az erdészeti szaporítóanyag-termesztés gépesítésének fejlesztése. Kandidátusi értekezés, Sopron.

Horváth B. (1987): Növényvédelmi géptan. Egyetemi jegyzet, Sopron.

Horváth B. (1999): Az erdészeti gépesítés helyzete és fejlesztési tendenciái I., II. Erdészeti Lapok, CXXXIV. 2:38–39., 3:68–69.

Hunyadi Κ.–Béres I.–Kazinczy G. (2000): Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

Hunyadi K. (1974): Vegyszeres gyomirtás I. Általános rész. Keszthely. Kézirat. Egyetemi jegyzet.

Igmándy Z.–Pagony H. (1988): A feketefenyő pusztulását okozó diplodiás hajtásbetegség fellépése hazánkban. Növényvédelem, 24 (7) pp. 307–308.

Igmándy Z. (1965): Az akác fontosabb betegségei és károsítói valamint a védekezés módja. (In Kereszetesi B. (szerk.): Akáctermesztés Magyarországon.) Akadémiai Kiadó Budapest, pp. 576–601.

Igmándy Z. (1975): Erdővédelemtan I–II. Erdészeti, Növényvédelmi Szakmérnöki Tagozat jegyzete, Sopron.

Igmándy Z. (1977): Erdővédelemtan II. Egyetemi jegyzet, EFE Sopron.

Igmándy Z.–Pagony H.–Szontagh P.–Varga F. (1984): Beszámoló a kocsánytalan tölgyeseinkben fellépett pusztulásról. 1978–1983. Az Erdő. 33. 8.: 334–341. p.

Igmándy Z. (1991): A magyar erdők taplógombái. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Imely I.–László A.–Svincsók L. (1983): A növényvédelem gépesítése. Egyetemi jegyzet, Keszthely.

Jermy T. és Balázs K. (1990): A növényvédelmi állattan kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest

KÁLDY J..–Varga Sz. (1995): Siska nádtippan (Calamagrostis epigeios). Agrofórum VI. 8: 26–29. pp.

Káldy J. (1979): Munkavédelem az erdőgazdaságban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Káldy J. (1979): Munkavédelem az erdőgazdaságban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Katz K. (1999): Vetőmagcsávázó gépek. In. Láng Z. (szerk.): A zöldség-, dísznövény- és szaporítóanyag-termesztés berendezései és gépei. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 98–100. p.

Kimmins, J. P. (1987): Forest Ecology. MacMillan Publishing, New York.

Koltay A. (1994): A feketefenyő hajtáspusztulása Magyarországon. Erdészeti Lapok 129. pp. 364–365.

Koltay A. (2000): A feketefenyő hajtásain előforduló új kórokozók vizsgálata. Doktori (PhD) értekezés. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron.

Kovács L. (1978): Permetezés- és szórástechnika. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Kovács L. (1978): Permetezés- és szórástechnika. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Kovács L. (1982): A permetezés és műtrágyázás technikája a házikertben. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Kőhalmy T., (1990): Vadgazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 17–254.

Kőhalmy T.–Náhlik A.–Walterné Illés V. (1995): Nagyvadállományunk szerepe az erdők egészségi állapotának kialakulásában; MTA Erdészeti Bizottsága, Budapest.

Krieg A. und Franz J. M. (1989): Lehrbuch dér biologischen Schädlingsbekämpfung. Paul Parey, Berlin.

Lakatos F. (1997a): Feromonos szúcsapdák alkalmazhatósága az erdészeti gyakorlatban. Növényvédelem. ΧΧΧΙΙΙ, 4: 165–172.

Lakatos F. (1997b): Lucfenyveseinkben fellépett szúkárosítás jellemzői és a jelenlegi állapot. Az ezredforduló erdő-, vad- és fagazdasága. MTA Agrártudományok Osztálya, Erdészeti Bizottság. Tudományos ülések összefoglalója. 87–88. p.

Lakatos F. és Czimber K. (1997): The use of GPS and ARCVIEW in the bark beetle management of Hungary. Proceedings of the Resource Technology Symposium: 294–297.

László A. (1999): A növényvédelem gépei. In. Láng Z. (szerk.): A zöldség-, dísznövény- és szaporítóanyag-termesztés berendezései és gépei. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 140–160. p.

László A. (2000): Növényvédelem gépei. In. Szendrő P. (szerk.) Mezőgazdasági géptan (harmadikjavított kiadás). Mezőgazda Kiadó, Budapest, 228–246. p.

Lehoczky M. (szerk.) (1980): Mezőgazdasági gépkatalógus I. II. Agrotröszt, Budapest.

Leisse, B. (1992): Holzschutzmittel im Einsatz, Bauerverlag GmbH. Wiesbaden, Berlin

Lengyel Gy. (1964): A feketefenyő-pusztulás kérdése. Az Erdő 13. (3) pp. 126–131.

Leskó K. (1995): Az ormánsági kocsányos tölgyesek és a mecseki bükkösök egészségi állapota. Az erdők egészségi állapotának változása. A Budapesten 1995. március 2-án megrendezett konferencia anyagai. MTA Erdészeti Bizottsága, pp. 181–187.

Loch J.–Nosticzius Á. (1992): Agrokémia és növényvédelmi kémia. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Márkus L. (1981): Az erdővédelem ökonómiai alapjai. Erdészeti Kutatások, 217–224 p.

Márkus L. (1987): Az erdőkárok ökonómiai vizsgálatának hazai problémái. Erdészeti és Faipari Egyetem. Tudományos Közlemények, 1–2 sz. 37–44 p.

Márkus L. (1987): Ökonomische Probleme dér Waldschäden, Österreichisches Forschungscentrum Seibersdorf. Nr. 35/87. 97–101 p.

Márkus L. (1988): Erdő- és Faanyagvédelem. Egyetemi előadások kézirata, 105 p.

Márkus L. (1997): Az erdőkárok értékbecslése, in Márkus L.–Mészáros K.: Erdőérték-számítás, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 206–241 p.

Márkus L. (1999): Erdőérték-számítás 184–200 p. in Pápai G.: Erdőgazdák új könyve, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.

Máthé F. (1992): Növényvédőszer kémia. Szakmérnöki jegyzet PAE. Keszthely.

Matolcsi Gy.–Nádasy M.–Andriska V. (1998): Pesticid Chemistry–Akadémiai Kiadó, Budapest.

Mattson W. J.–Lawrence R. K.–Haack R. A.–Herms D. A.–Charles P. J. (1988): Defensive strategies of woody plants against different insect feeding guilds in relation to plant ecological strategies and intimacy of association with insects. In: Mattson W. J., Levieux J., and Bemard–Dagan C.: Mechanisms of Woody Piant Defenses Against Insects, Springer Verlag N.Y., 3–37.

Mátyás Cs. (szerk.) (1996): Erdészeti Ökológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Mészáros Z. (1968): Magyarországi lepkekártevők életformacsoportjai és az egyes életformák fajainak előrejelzése fénycsapdákkal. Növényvédelem 4: 145–158.

Moser E. (1983): A vegyi védelem javítása a permetsugár elektrosztatikus feltöltéseivel. Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 5: 161–165.

Nagy Z.–Szabó I.–Bakonyi J.–Varga F.–Érsek T. (2000): A mézgás éger fitoftorás betegsége Magyarországon. Növényvédelem, 36 (11): 573–580.

Náhlik A. (1994–1995): A vadkár mérséklésének lehetősége az erdősítés ápolások helyes ütemezésével és kivitelezésével; EFE Tudományos Közlemények p. 93–113.

Niemeyer H. (1995): Zur Wirkung von Verbenon auf den Buchdrucker, Ips typographus L. Anz. Für Schádlkd. 68: 182–186.

Niklas F. (1974): Lamellicomia. In: Schwenke (ed.): Die Forstschädlinge Europas. Paul Parey, Berlin.

Nowinszky L. (2000): Fénycsapdázás. Savaria University Press, Szombathely.

Nüsslein, F. (1988): Das praktische Handbuch dér Jagdkunde, BLV Verlagsgesellschaft GmbH; München

Ocskó Z. (1990): Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok 1999. I.; 17–437.

Pagony H. (1979): Gubacsatka károsítása akáchajtásokon. Az Erdő, 28, 7 : 311–312.

Pagony H.–Szendreiné K. E.–Hegedűs P. (1983): A gyökérrontó tapló (Fomes annosus Cooke) okozta erdeifenyő pusztulás homoktalajainkon. Növényvédelem 19 (12) pp. 529–535.

Pagony H. (1975): Erdővédelmi technológia. Erdészeti Növényvédelmi Szakmérnöki Tagozat jegyzete, Sopron

Pagony H. (1978): A fenyők jelentősebb betegségei, károsítói és az ellenük való védekezés. (In: Keresztesi B., Solymos R. (szerk.): A fenyők termesztése és a fenyőfagazdálkodás) Akadémiai Kiadó, Budapest pp. 278–329.

Pagony H. (1987): Mentsük meg erdei- és feketefenyveseinket a korai pusztulástól. Az Erdő 36 (10) pp. 439–444.

Pagony H. (1998): Az óriás terülőgomba (P. gigantea Fr.) egyes törzseinek korhasztó tevékenysége luc- és erdeifenyő faanyagán. Alkalmazásuk lucosokban a gyökérrontó tapló (H. annosum (Fr./Bref.) fékentartására. Erdészeti Kutatások 88. pp. 335–345.

Pechtol I. (1973): Az erdővédelem fejlődésének kérdései. Az Erdő 359–366 p.

Polgár A. L. (szerk.) (1999): A biológiai növényvédelem helyzete Magyarországon. Budapest, 1999.

Radócz L.–Szabó L.–Varga M. (1997): A szelídgesztenyekór (Cryphonectria parasitica (Murr./Barr) elleni biológiai védekezés hazai eredményei. Növényvédelem 33 (1) pp. 3–10.

Rauh J. (1993): Faunistisch-ökologische Bewertung von Naturwaldreservaten anhand representativer Tiergruppen Naturwaldreservate/Schriftenr. Bayer. Staatsmin. ELF 2: 199 pp.

Reisch J. (1974): Waldschutz und Umwelt. Springer, Berlin.

Runkle J. R. (1985): Disturbance regimes in temperate forests. In: Picket & White: The ecology of natural disturbance and path dynamics. Academic Press, Inc.: 17–34.

Ruttkai P. (1982): A permetezőgépek területteljesítményének és munkaminőségének optimalizálása. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Schimitschek E. (1953): Forstentomologische Studien im Urwald Rothwald. ZAE 34: 178–215, 513–542, 35: 1–54.

Schindler, U. (1974): Adelognathi. In: Schwenke (ed.): Die Forstschädlinge Europas. Paul Parey, Berlin.

Schmidt–Vogt H. (1977): Die Fichte. Paul Parey, Berlin

Schopf A.–Nussbaumer C.–Rembold H.–Hammock B. D. (1996): Influence of the braconid Glyptapanteles liparidis on the juvenile hormone titer of its larval host, the gypsy moth, Lymantria dispar. Arch. Insect Biochem. Physiol. 31: 337–351.

SchütteF. (1957): Untersuchungen über die Populationsdynamik des Eichenwicklers (Tortrix viridana) Teil I. JAE 40 (1): 1–36, Teil II. JAE 40 (3): 285–331.

SchütteF. (1958): Warum werden Eichen unterschiedlich vöm Eichenwickler befressen? AFZ 13 (45): 658–661.

Schwenke, W. (1974): Panolis. In: Schwenke (ed.): Die Forstschädlinge Europas. Paul Parey, Berlin

Schwenke, W. (1981): Leitfaden des Forstzoologie und des Forstschutzes gégén Tiere. Paul Parey, Berlin.

Schwerdfeger, F. (1981): Waldkrankheiten. Paul Parey, Berlin

Schwerdtfeger F. (1941): Prognose und Bekämpfung forstliche Grossschadlinge. Berlin

Schwerdtfeger F. (1949): Kampf dem Kiefernspinner. Neumann-Neudamm

Silverstein R. M.–Rodin J. O.–Wood D. L. (1966): Sex attractants in írass produced by male Ips confusus in ponderosa pine. Science: 154: 509–510.

Solymosi P. (1999): Tapasztalatok a herbicidrezisztenciáról az évezred végén. Növényvédelem 35(10): 485–496. pp.

Stauffer Ch.–Lakatos F.–Hewitt, G. (1997): The phylogenetic relationships of seven European Ips (Scolytidae: Ipine) species. Insect Molecular Biology 6 (3): 233–240.

Szabadi G. (szerk.) (2000): Növényvédő szerek I., Termésnövelő anyagok I.–FVM, Növényvédelmi és Agrár-környezetgazd. Főo., Budapest.

Szabó I. (1991): Mikológiái vizsgálatok a feketefenyő (Pinus nigra Am.) 1991. évi hajtáspusztulásával kapcsolatban. Növényvédelem 27 (10) pp. 438–444.

Szabó I. (1993): A bükkpusztulásról. 39. Növényvédelmi Tudományos Napok kiadványa, Budapest, 1993. febr. 23–24. p. 123.

Szabó I. (1997): A Dothistroma septospora (Dorog.) Morelet fellépése feketefenyő ültetvényekben. Erdészeti Lapok 132 (2) p. 44.

Szabó I. (2000): Az akác (Robinia pseudoacacia L.) ágelhalásában és rákosodásában szerepet játszó gombák. Növényvédelem 36 (6) pp. 305–312.

Szabó I.–Nagy Z.–Bakonyi J.–Érsek T. (2000): First Report of Phytophtora and collar Rot of Alder in Hungary. Plant Disease, 84 (11): 1251.

Szántó M. (1995): Gyűrűs Armillaria fajok a hazai erdőkben. Az erdők egészségi állapotának változása. A Budapesten 1995. március 2-án megrendezett konferencia anyagai. MTA Erdészeti Bizottsága. pp. 165–170.

Szántó M. (2000): A nemesnyárakon megbetegedést okozó Melampsora-fajok. Szakdolgozat, Sopron. 35 + 17 pp.

Szász Á.–Varga L. (1998): Mezőgazdasági repülés. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Szendrő P. (szerk.) (2000a): Mezőgazdasági géptan (harmadik, javított kiadás). Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Szendrő P. (szerk.) (2000b): Mezőgazdasági gépszerkezettan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Szontagh P. (1990): A nyárak és füzek növényvédelme. Az állami gazdaságok Erdőgazdálkodási és fafeldolgozási Szakbizottságának kiadványa, Budapest.

Szontagh P.–Tóth J. (1988): Erdővédelmi útmutató. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Szuczki, B.–Majczakowa, W.–Krzyzanowcki, J. (1978): Vigyázzunk egészségünkre! Vegyszerek használata a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Szulcsán G. (1997): A betűzőszú táplálékspecifikussága. Diplomaterv, Sopron.

Thomas J., Miller R., Anderson R. and Carter B. (1979): Plant communitiesand successional stages. In: Thomas J. ed.: Wildlife habitats in managed forests. USDA Forest Service, Agric. Handbook 553: 22–39.

Tóth Á.–Szentey L. (1996): A hamvas szeder. Agrofórum VII. 1:64–66. pp.

Tóth J. (1983): A magyarországi erdei- és feketefenyvesek (Pinus silvestris L., P. nigra Am.) egészségi állapota. Növényvédelem 19 (4) pp. 165–169.

Tóth J. (1997): Behurcolt és új erdészeti kártevők Magyarországon Erdészeti Lapok CXXXII. 327–328.

Tóth J. (szerk.) (1999): Erdészeti rovartan. AGROINFORM Kiadó, Budapest.

Turba J. (1976): Porlasztók. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

Vadas J. (1896): A selmeczbányai M. Kir. Erdőakadémia története és ismertetője. Pátria, Budapest.

Vajna L. (1998): Specifikus és komplex etiológiájú betegségek. (In Érsek T.–Gáborjányi R. (szerk.): Növénykórokozó mikroorganizmusok) Egyetemi tankönyv. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Varga F. (1980): A tölgypusztulás Magyarországon. Erdészeti és Faipari Tudományos Közleményei. 2:11–17. p.

Varga F.–PalotáS K. (1982): A gyapjaspille (Lymantria dispar L.) kiváltotta kárláncolatok hatása kocsányos tölgyesekben. Erdészeti és Faipari Egyetem Tudományos Közleményei. 1: 57–65. p.

Varga F. (1984): Kocsányos tölgyeseink egészségi állapota. Erdészeti és Faipari Egyetem Tudományos Közleményei. 1–2: 61–69. p.

Varga F. (1987): Erkrankung und Absterben der Bäume in dér Stieleichenbeständen Ungarns. Öster- reichische Forstzeitung 98. (3.) 57–58.

Varga F. (1993): The Role of Biotic and Abiotic Factors on Oak Decline in Hungary. In: „Recent Advances in Studies on Oak Decline”. Selva di Fasano (Brindisi) Italy, 229–234. p.

Varga F. (1993): Epidemiologie und Ursachen Eichenerkrankungen in Ungarn. In.: „Zustand und Gefährdung der Laubwälder”. Bayerische Akademie dér Wissenschaften, München, 85–90. p.

Varga F. (2000): A faanyag védelme; in Molnár S. (szerk.) Faipari kézikönyv 1. – Faipari Tud. Alapítvány, Sopron.

Varga F. (2000): A mézgás éger fitoftorás betegségének megjelenése Magyarországon. A 46. Növényvédelmi Tudományos Napok kiadványa. Budapest, 2000. február 22–23. p. 126.

Varga Sz.–Partali Z. (1999): A gyomirtó szer megválasztásának szempontjai az erdőgazdálkodásban. Erdészeti Lapok CXXXIV.9: 281. pp.

Varga Sz.–Szidonya I. (2001): Környezetkímélő technológiák az erdészeti gyomnövény korlátozásban. Alföldi erdőkért kutatónap előadásai. Sopron–Kecskemét. Megjelenés alatt.

Varga Sz. (1996): A Rubus fajok erdészeti jelentősége és a védekezés lehetőségei. Agrofórum VII. 1:67. pp.

Varga Sz. (2000): Gyomirtás az erdészetben. In: Hunyadi Κ.–Béres L.–Kazinczy G. (2000): Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia. Mezőgazda Kiadó. Budapest. 567–581. pp.

Vidóczi H.–Varga M.–Szabó I.–Radócz L. (2000): A szelídgesztenye kéregrák elleni biológiai védekezés lehetőségei a Soproni Hegyvidéken. Növényvédelem 36 (2) pp. 53–59.

Walterné Illés V. (1990): A vadkár; Venatus Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft., Budapest.

Walz G. (szerk.) (1979): Munkavédelem a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban, a faiparban és az élelmiszeriparban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Wellenstein G., Schwenke W. (1974): Lymantria. In: Schwenke (ed.): Die Forstschadlinge Europas. Paul Parey, Berlin.