Ugrás a tartalomhoz

Erdészeti rovartan

Tóth József (2014)

Agroinform Kiadó

1.8. A zsírtestek

1.8. A zsírtestek

A rovarok zsírtestei a legfeltűnőbbek a holometabol rovarok lárváinál, ahol a test tömegének 60–65%-át is elérhetik. Ez a tartalék fedezi a táplálék felvétele nélkül élő báb stádium energiaszükségletét és hatékony „start tőkét” biztosít az imágó élettevékenységéhez. Amíg a lárvák nem érnek el egy bizonyos zsírszintet, addig a bábulás is elmarad.

A zsírtestek általában laza szövetlapokból állnak, amit a basalmembrán határol. Embrionálisan a mezodermális eredetű szervekkel együtt a coelomazsák falából keletkeznek, annak feldarabolódásával.

A zsírtestet alkotó sejtek alakja a fiatal lárvákban még többé-kevésbé szögletes, melyben zárványok és vakuolák nincsenek. A lárvák fejlődésével egyidőben a sejtekben zsírvakuolák keletkeznek és glikogén (állati keményítő) halmozódik fel a sejtmag körüli szemcsés zónában. Idővel a sejthatárok is feloldódnak, a bábulás előtti stádiumban a sejt nagy granulái mellett a sejtmag hártyája is nehezen felismerhetővé válik.

A báb stádiumban a sejt tartalékanyagai a vérbe kerülnek, de a sejtek megmaradnak, csak néhány esetben pl. a legyeknél esnek szét teljesen a lárvakori zsírtestek. Ekkor az imágó új zsírtesteket képez a vérsejtekből (haemocyta-k), ami a két sejttípus közeli kapcsolatára utal. A zsírtest elsődleges funkciója a tápanyagok raktározása, melyeket a vérből vesz fel és „szükség szerint” újra a vérnek ad át. Összehasonlítva a gerincesek életműködését a rovarokéval, az anyagcserefolyamatokban a zsírtesteknek hasonló szerepük van az emlősök májához. Ezen túl a zsírtestekben telepednek meg a szimbionta szervezetek. A mycetocyta-nak nevezett, szimbiontákat tartalmazó zsírtestekben a levéltetveknél élesztőgombákhoz, a csótányoknál sugárgombákhoz tartozó mikroorganizmusok élnek, amelyek vitaminokat, esszenciális aminosavakat szintetizálnak. A csótányok zsírtesteiben ezen túl speciális urát sejtek vannak, melyekben ammónia tartalmú vegyületek (húgysavak) raktározódnak. Ebben az esetben a zsírtesteknek kiválasztó (exkréciós) funkciójuk is van. Ezek a vegyületek ugyanis a nitrogén anyagforgalom melléktermékei és a vérből kerülnek a zsírtestekbe.

A zsírtestek sokoldalú funkciói közé tartozik a szervezet méregtelenítése is. Az ipari területeken ismert melanisztikus formák a fenol vegyületek méregtelenítése és sötét pigmentek szintetizálása révén jönnek létre.

Bizonyos rovarok (Lampyris) fényt keltő képessége módosult zsírsejtekre vezethető viszsza. Ezekben a sejtekben az itt szintetizált, luciferinnek nevezett anyag a luciferáz enzim hatására oxidálódik, de hőtermelés helyett fény keletkezik a folyamatban.