Ugrás a tartalomhoz

Erdészeti rovartan

Tóth József (2014)

Agroinform Kiadó

4.5. A TÁPNÖVÉNYT MANIPULÁLÓ HERBIVOR ROVAROK

4.5. A TÁPNÖVÉNYT MANIPULÁLÓ HERBIVOR ROVAROK

A herbivor rovarok számos módon képesek tápnövényüket manipulálni annak érdekében, hogy a tápnövény, illetve a környezet kínálta lehetőségeket optimálisan hasznosítsák, illetve ezek negatív hatásait minimalizálják.

Korábban már említettük, hogy számos rovarfaj sodratokat készít, ezáltal egyrészt búvóhelyet nyer, másrészt pedig a táplálék minőségét is képes befolyásolni. Ugyancsak említettük, hogy egyes rovarfajok miként manipulálják tápnövényüket, hogy annak védekezését gyengítsék.

A tápnövény manipulálásának legkifinomultabb módját a gubacsokozó rovarok végzik. Ezek képesek tápnövényüket rendellenes növekedésre késztetni, melynek eredményeképpen a növény egy speciális képződményt, a gubacsot hozza létre. A gubacs a rovar számára egyrészt tápanyagforrás, melyben képes a tápanyagok szintjét a maga számára optimális szinten tartani (Hartley & Lawton 1992), másrészt pedig búvóhely, mely megvédi a kiszáradástól, a hőmérséklet szélsőségeitől, (Fernandes & Price 1991), valamint a természetes ellenségektől is (Askew 1961, Cornell 1983, Price & Pschorn–Walcher 1988). A tölgyeken fejlődő, gubacsdarazsak által okozott gubacsok tannin-tartalma igen magas (ezeket a múlt században a bőrcserzéshez nélkülözhetetlen csersav kinyerése céljából kiterjedten gyűjtötték). Ez a magas csersavtartalom számottevő védettséget biztosít a gubacsokozó rovarra patogén kórokozókkal (gombák, vírusok, baktériumok) szemben (Taper & Case 1987).

A tölgyek hím virágzatán gubacsot képező fajok képesek az egyébként igen rövid életű virág élettartamát számottevően meghosszabbítani. A Quercus cerris-en élő Andricus aestivalis a hím virágokat a szokásos 2–3 héten túl még akár 6–8 hétig is életben tarthatja, hogy biztosítsa ezzel saját kifejlődésének feltételeit (Csóka 1997).