Ugrás a tartalomhoz

Erdészeti rovartan

Tóth József (2014)

Agroinform Kiadó

18. fejezet - Rend: Plecoptera – Álkérészek

18. fejezet - Rend: Plecoptera – Álkérészek

Az álkérészek túlnyomórészt hegyi patakok és más folyóvizek lakói. Lárvális életüket a gyors sodrú vízben töltik, oxigénigényük igen magas. Bojtos kopoltyúik a torszelvényeken találhatók. Ragadozó életmódot folytatnak, előszeretettel fogyasztják a hasonló élettérben élő, köveken tartózkodó kérészlárvákat. Két vékony, fonalas fartoldalékot (cercus) viselnek, lábaik hosszúak és a végtagízek hosszú szőrrojtokkal fedettek.

Fejlődésük a szitakötőkhöz (Odonata) és kérészekhez (Emphemeroptera) hasonló átváltozás. Nyugalmi állapot nélkül alakulnak át szárazföldi, ivarérett rovarokká. A nagyobb fajok viszonylag erősebben kitinizált lárvabőrei (exuviumai) – a szitakötőkéhez hasonlóan – hoszszabb ideig megmaradnak az átváltozáshoz használt aljzaton. (Leginkább hidak pillérein találkozunk velük.)

Az imágók két pár szárnya nagyjából egyforma hosszúságú, de a hátsó szárnyak jól láthatóan szélesebbek. Nyugalomban a potroh hátoldalán, egymás fölé redőzve viselik. Az álkérészek röpülés tekintetében messze elmaradnak még a kérészek mögött is, teljesen hiányzik belőlük azok könnyedsége, ugyanakkor erőteljesnek sem mondható, kitartónak még kevésbé. Viszont a másik két csoporttal szemben ügyesen mozognak, futkároznak a patakparton, köveken, ágakon, fatörzseken. Hegyvidékeken, hegyi patakok környékén, nyirkos erdőkben fordulnak elő leggyakrabban.

Erdészeti jelentőségük elhanyagolható, szemünk elé is többnyire csak kifejezett keresés után kerülnek. Magyarországon mintegy 120 faj előfordulásával lehet számolni.

Leggyakoribbak a Nemouridae családba tartozó, apró termetű fajok, melyekről többnyire csak a megfogásuk esetén derül ki, hogy valójában álkérészek. Az imágók fartoldaléka redukálódott, színük többnyire füstös.

Ismertebbek a hegyvidéki patakok környékén előbukkanó, nagyobb termetű, 4–5 cm-es szárnyfesztávolságú, látványos Perla fajok. Szárnyuk átlátszó vagy enyhén füstös, sötéten erezett. Néhány jellegzetes faj:

Burmeister álkérész

Perla burmeisteriana Claassen (17–26 mm)

Hatalmas álkérész

Perla marginata Panzer (16–26 mm)

Közönséges álkérész

Nemoura cinerea Retzius (6–7 mm)

Kép

Hatalmas álkérész (Perla marginata) hímje. (Steimann, 1968)