Ugrás a tartalomhoz

Erdészeti rovartan

Tóth József (2014)

Agroinform Kiadó

23. fejezet - Rend: Psocoptera – Portetvek

23. fejezet - Rend: Psocoptera – Portetvek

Kicsi, vagy nagyon kicsi (1–5 mm) állatok. Elnevezésük az előfordulási helyükre, kevésbé a „tetűszerű” kinézésükre utal. Ortognath fejállásuk sajátossága az erőteljesen előre domborodó fejpajzs (postclypeus). Rágó szájszervük „egyedi alkotású”, amennyiben az erőteljes mandibula mellett az állkapocs belső karéja (lacina) vésőszerű és a fej egy epidermisz mélyedésébe (zsákba) visszahúzódott. Ez a „szerkezet” és a „lapátszerű” galea (külső karéj) lehetővé teszi a mandibulának az algák, zuzmók, gombafonalak „lekaparását” és felvételét az aljzatról.

A csáp hosszú, fonalszerű, 13–50 ízű. Az összetett szemek és a 3 ocella ritkán hiányzik, szárnyatlan fajoknál hiányozhat. A prothorax változó, sokszor egy különleges, előrenyúló mesothorax kinövés teljesen eltakarja. A szárny, ha van, jellegzetesen redukált, „Y” alakban elágazó erekkel, membránszerű.

A neala hiányzik. Az első szárnyon a nodusnál egy „tartó horog” van. Ez a nyugalmi helyzetben háztetőszerűen a potrohra fektetett szárnyakat összefogja. Lábaik járólábak, ritkán a hátsó pár ugróláb. A tarsus 2–3 ízű, a lárváknál mindig 2 ízű. A potroh 9 szelvényből áll, a cercus hiányzik.

Idegrendszerük koncentrált, minden potrohganglion összeolvadt a metathorax ganglionnal. A Malpighi-edények száma 4.

A nemek találkozása a táplálkozó, szaporodóhelyeken történik. A spermatophora átadását a hím udvarlási szertartása előzi meg. Sajátos módon hívja fel a nőstény „figyelmét” a Trogiumpulsatorium hímje, miközben potrohát ütemesen az aljzathoz „csapkodja”. A jellegzetes, halk nesz az emberi fül számára is hallható (= latin név: pulsatorium). A petéket egyenként vagy kis csoportokban (6–8), gyakran szövedékkel vagy ürülékkel „álcázva” helyezik az aljzatra. Áttelelés általában pete alakban. Szaporodásukban a parthenogenezis is előfordulhat. Fejlődésük parametabolia. Az imágóhoz hasonló lárvák 5–6 vedlés után érik el az adult állapotot. A szárnykezdemény már a második lárvastádiumtól kezdve látható (=exopterygota).

Melegkedvelő, főleg száraz habitatokhoz kötődő csoport. A szabadban madárfészkekben, fakéreg zuzmó bevonatában, sziklafalakon és az avarban találhatók. Több fajuk domicol, melyek károsak lehetnek a raktározott élelmiszerek, herbáriumok, rovargyűjtemények megrágásával. Elterjedésük főleg a meleg régiókban jelentős, de nálunk is kb. 100 faj előfordulása várható, a most ismert 50 fajjal szemben. Rendszerük 3 alrendet foglal össze.

1. alrend: Trogiomorpha

Az ajaktapogató 2 ízű, a prothorax felülről látható, a csáp 22–50, a tarsus 3 ízű. Trogiidae család: A szárny redukálódott, gyakran házakban élnek, pl. Trogium pulsatorium Linné. A középső potrohszelvényeken háromszög alakú sötét foltokból 1–1-sor húzódik. A csáp 27–29 ízű.

Madárfészkekben (mezei veréb, feketerigó, vörös vércse, tövisszúró gébics) gyakori a Lepinotus reticulatusEnderlein nevű faj.