Ugrás a tartalomhoz

Erdészeti rovartan

Tóth József (2014)

Agroinform Kiadó

30. fejezet - Rend: RAPHIDIOPTERA - Tevenyakú fátyolkák

30. fejezet - Rend: RAPHIDIOPTERA - Tevenyakú fátyolkák

A tevenyakú fátyolkák nevüket onnan kapták, hogy előtoruk jellegzetesen erősen megnyúlt és henger alakú, amelyet nyugalmi állapotban ferdén felfelé tartanak. Fejük lapos, kissé kiszélesedő a csőszerű előtorhoz képest. Két pár hálózatos erezetű szárnyuk többnyire átlátszó, az elülső szárnyak hossza 6–19 mm. Az imágók testének alapszíne sötétbarna vagy fekete, amelyet a toron és a potrohon világosabb sárgás és kékes színű foltmintázatok tarkítanak. A fejtetőn található három pontszem megléte vagy hiánya a hazánkban előforduló két családjuk, a Raphidiidae és Inocelliidae elkülönítésére szolgál. Az imágók határozásában a genitáliákon kívül a szárnyerezet alakulása, a szárnyjegy színezete és osztottsága, egyes foltok megléte vagy hiánya egyaránt fontos lehet. A nőstények általában valamivel nagyobbak a hímeknél és 5–7 mm hosszú tojócsövet viselnek.

Lárváik kifejlett állapotban 12–16 mm hoszszúak, megnyúlt testük hát-hasi irányban lapított, előtoruk az imágóékhoz hasonlóan megnyújtott. Testszínük sárgás vagy sötétbarna.

A jellemző élőhelyeik erdők, erdőszéli bozótosok, cserjés, ligetes területek, patakparti magaskórós társulások. Az imágók többnyire nappal aktívak és rendszerint áprilistól július végéig rajzanak. A nőstények tojásaikat 10–50-es csomókban fakéreg repedésekbe, korhadékokba, avarba rakják le, ahol a lárvák két évig fejlődnek. Az imágók és a lárvák is ragadozók, levéltetvekkel, pajzstetvekkel, kis hernyókkal és egyéb apró testű, puha rovarral táplálkoznak. Megfigyelték, hogy egyes tevenyakú fajok lárvái a járatokba behatolva szúbogarakat ragadoznak. Európában a kimutatott fajaik száma 70 körül van, amelyből eddig hazánkban 13 faj került elő. Részletes taxonómiai, biogeográfiai, ökológiai ismereteket a renddel kapcsolatosan Aspöck és mtsi (1991) foglalták össze. Magyar nyelven Szentkirályi (1989a) mutatta be a csoport növényvédelmi jelentőségét. Erdővédelmi szempontból 4–5 tömegesebben előforduló, a Raphidiidae családba tartozó faj lehet jelentős.

Család: tevenyakúak (színes 231.,232.)

Fam: Raphidiidae

Sárgalábú tevenyakú

Dichrostigma flavipes Stein

A hazai erdők egyik leggyakoribb közönséges tevenyakú fátyolkája. Sötétbarna testét oldalról hamvas-kék és krém-sárga foltok tarkítják. Az elülső szárnyak hossza 8–15 mm. Meleg erdőkben, erdőszéleken bozótosokban, csalánosokban májustól júliusig gyakori. Lárvái avarban, korhadékban ragadoznak.