Ugrás a tartalomhoz

Erdészeti rovartan

Tóth József (2014)

Agroinform Kiadó

34. fejezet - Rend: MECOPTERA - Csőrös rovarok (Skorpiófátyolkák)

34. fejezet - Rend: MECOPTERA - Csőrös rovarok (Skorpiófátyolkák)

A csőrös rovarok nevüket a fejpajzs csőrszerű nyúlványáról kapták. Szájszervük rágó-szívó, ragadozó életmódot folytatnak. A rendbe tartozó hazai fajok közé két pár szárnnyal rendelkező, röpképes – bár nem túl erőteljes, jó röptű – és másodlagosan szárnyatlan fajok egyaránt tartoznak. Testméretük változatos, a szárnyatlan fajok testhossza nem éri el az öt millimétert, a szárnyas fajok 10–20 mm testhosszal és 25–35 mm szárnyfesztávolsággal rendelkeznek. Többnyire erdős területek lakói.

Fejlődésük teljes átalakulás. Az avarba vagy növényzetre rakott petékből kikelő, hernyó jellegű lárvák ragadozók. Többszöri vedlést követően szövedékben bábozódnak. A teljes átalakulás után kikelő imágókkal, közülük is elsősorban a szűkebb értelemben vett skorpiófátyolkákkal gyakorta találkozhatunk erdőszéleken, tisztásokon, réteken.

A nem túl népes rovarrend (hazai fajaik száma nem több tíznél) gyakoribb fajai közül említést érdemel a redukált szárnyú, téli hónapokban és kora tavasszal mozgó, apró (2,7–3,3 mm) termetű Hótücsök (Borens hyemalis Linné).

Kép

Német skorpiólégy (Panorpa germanica) (Steimenn, 1967)

Jellegzetes csoportját alkotják a csőrös rovaroknak a skorpiófátyolkák (Panorpafajok). Több fajuk is gyakori, például a Közönséges skorpiólégy (Panorpa communis Linné)és a Német skorpiólégy (Panorpa germanica Linné).Szárnyaikat vízszintes síkban, háromszög alakban hátracsapva tartják nyugalomban, felzavarva rövidebb távolságra repülnek majd leülnek újra. A szárnyak átlátszóak, sötétebb foltokkal. Feltűnő, a skorpiókhoz hasonlatos nyúlványokat viselnek potrohuk végén a hímek, ám ezek teljességgel ártalmatlanok, jelentőségük a szaporodás folyamatában van.