Ugrás a tartalomhoz

Erdészeti rovartan

Tóth József (2014)

Agroinform Kiadó

35. fejezet - Rend: Siphonaptera (Syn: Aphaniptera, Suctoria) – Bolhák

35. fejezet - Rend: Siphonaptera (Syn: Aphaniptera, Suctoria) – Bolhák

A bolhák melegvérűeken élősködő, vérszívó, temporális ektoparaziták. Általában kicsi (2–4 mm), erős, sima kutikulájú fajok. A legnagyobb hazai (közép-európai) faj az óriás vagy vakond bolha (Hystrichopsylla talpaeCurtis) A nőstény itt 5,5 mm lehet. Életmódjuk és látszólagosan eltérő testfelépítésük ellenére feltételezhetően a Mecoptera rend közeli rokonai.

Testük feltűnően keskeny, oldalról összenyomott. A fej ortognath, szájszervük szúró-szívó. A mandibula hiányzik, de a két lacinia (=állkapocs belső karéja) egy epipharyngiális (= a nyelőcső felső részéből származó) szúrósertét zár közre, mely a vér felszívását is végzi. A szúrósertéket az ajaktapogatókból (palpus labialis) képzett 4–14 ízű hüvely burkolja. Az állkapcsi tapogató (palpus maxillaris) hosszú, 4 ízű. A csáp nagyon rövid, bunkós, egy mélyedésbe fektethető. A fej két oldalán lévő „gödör” a fejtetőn át egy hasítékkal (caput fractum) összekötött. A szemek hiányoznak vagy csak mint egy pár ocella látható. A prothorax kicsi, mozgékony, rajta gyakran egy fésűszerű kutikula képlet (ctenidium) látható, ami jó határozó bélyeg. Több fajnál hasonló „pofafésű” van a fej oldalán.

A meso- és metathorax a potrohhal összeolvadt. A szárny mindig hiányzik. A lábak ugrólábak, a coxa feltűnően nagy, a femur és a tilia kicsi a tarsus 5 ízű, a karmok erőteljesek. A potroh 10 szelvényű, az utolsón egy érzőszőröket hordozó terület, a „pygidiális lapocska” található. A cerci hiányzik (hímek), nőstényeknél lehet.

Kép

Bolhák (Syphonaptera): Emberbolha (Pulex irritans) és Kutyabolha (Ctenocephalides canis) feje és szájszerve (Jacobs, 1988)

Fejlődésük euholometabolia, a lárvák erősen sertézettek. Szájszervük rágó, szemük csökevényes, bizonyos Nematocera (Diptera) lárvákra hasonlítanak. Általában 3 lárvastádium után bábozódnak egy, az ajakmirigy váladékából szőtt gubóban. A báb szabadbáb (pupaexarata libera). A kopulációra közvetlenül a bábból való kibúvás vagy a vérszívás után (előtt) a gazdaszervezeten kerül sor. A nagyszámú petét a nőstény egyenként az aljzatra (fészek, odu, alvóhely) szórja, ahol a kikelő lárvák üledékkel és a vérszívás közben bőven ürítő (= cseppenként vért ürítő és az aljzatra hulló) imágók ürülékével táplálkoznak. Az imágók főleg madarakon és emlősökön élősködnek, általában polyphag táplálkozásúak, de a szaporodáshoz határozott (többé-kevésbé fajspecifikus) gazdaállatra (fészekre) van szükségük. A hímek általában csak a vérszívás időtartamára maradnak a gazdán (= fészekbolhák), míg a nőstények és egyes fajok, pl. denevérbolha, tartósan a gazdaszervezeten marad (= testbolhák). Különös a helyzete a sarkiróka bolhának, melynek teljes életmenete a gazdaállat bundájában zajlik.

Gazdasági jelentőségük a betegségek, járványok terjesztése révén kiemelkedő. Az embernél a pestist a nálunk ma nem élő pestisbolha (Xenopsylla cheopis Rothschild), a pestis baktériummal (Pasteurella pestis) terjeszti. A kutyabolha és a macskabolha a Dipylidium carinum nevű galandféreg köztes gazdái. A lárva a táplálékával galandféreg petéket vesz fel és a bolhában kifejlődött lárvától (finne) fertőződnek a kutyák, miközben fogukkal szétharapják a bolhát. A mintegy 70 közép-európai fajt 6 családban foglalják össze. A hazai Siphonaptera faunát SZABÓ (1977) tanulmányozta részletesen. Gyakoribb fajok a következők:

EmberbolhaPulex irritans Linné

Ctenidium sem a fejen, sem az előháton nincs. A potroh 2–7 hátlemezén csak 1 sertesor található. Az emberen kívűl főleg rókán, borzon és a sertésen él.

Az előzőhöz hasonlóak, de a potroh tergitjein legalább 2 szelvényen, 2 sertesor van a rókán élő Ceratopsylla glubiceps Taschenberg és a borzon élő C. trichosa Koch fajnál. A következő fajok jellemzője, hogy a előháton és gyakran a fej is ctenidiumot hord.

A csípők belső oldalán, a hátsó lábakon töviseket találunk az üregi nyulon élő Spilopsyllus cuniculi Dale és a kutyán, valamint a macskán élő kutyabolha (Ctenocephalides canis Curtis) és macskabolha (Ct. felis Bouché) fajokon. Ebbe a csoportba tartozik a sünbolha (Archaepsylla erinacei Bouché) is.

Nincsenek tövisek a csípők belső oldalán pl. a patkósorrú denevéreken élősködő Nycteridopsylla és Rhinolosylla fajoknál, valamint az összes többi, ezután következő fajnál. Ezek csoportosítása a metathorax hátsó szegélyén található vagy hiányzó tövisek alapján történik.

A főleg kisemlősökön (cickányokon, pockokon) található a PalaeopsyllasoricisDale, a Typhloceras popeiWagner és a Doratopsylla dasycnemaRothschild. Ezeknél vannak kutikulatövisek a tor hátulsó szegélyén. Nincsenek ilyen tövisek az egereken, pockokon élősködő Leptopsylla és Peromyscopsylla fajoknál és a madarakon, részben rágcsálókon élő Ceratophyllus, Paraceras és Nosopsyllus fajoknál.