Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)
Akadémiai Kiadó Zrt.
Nyelvünk újmagyar korának kezdetét az 1772-es évszámmal szoktuk megjelölni (a felvilágosodás hazai megindulásának jelképes határvonalával megegyezően; Bessenyei György Ágis tragédiája című műve megjelenésének emlékére). A jelen fejezet ennek a napjainkig tartó hosszú időszaknak csak egy részét tárgyalja: a kor elejének meghatározó jelentőség ű mozgalmát, a nyelvújítást. A fejezet a téma jellegéből fakadóan kevésbé adatközpontú, mint a megelőzőek, hiszen amikor a nyelv spontán fejlődésénél erőteljesebb szerephez jut a nyelv fejlesztése, tudatos alakítása, akkor fontos szólni az elvekről, vitákról, módszerekről is.
„Te pedig oh, Fébosz! ezen alkalommal éles szabású szemedet és arculatodnak kemény és való vonásait a vidámság enyhítvén, s a Mondákságnak mosoly szádat elfutotta bugygó cseppjeiből néhányat lihegő ajkimra bájolván - engedd: hogy beszédem tiszta és bökkenős hangja, nem valamely hínáros heverőhez, hanem a csiklándlágyságot nyaló, vadonc locsmoj tajtékot mammoló tiszta folyam löllyedékjéhez hasonlítson!”
„Képjáték vagy álommúlám? a korán egy édes hajnal pólyáit bontja, a komor setét felhőit szélyt űzi és a boncolt humorványok közül fejti ki a piros világosságot. Úgy van, most születik a nap a terhes éj pongyola méhéből - milyen fehérség látszik aláereszkedő felhő csomójába hempelyegni? Ez az örömgyerek a szépelődők táborából választva - né! mint bontja széjt magáról tüzes fátyolleplét!”
A fentebb idézett két részlet, a szófacsarásokkal ékesített homályos értelmű fohász és a suta megfogalmazású, émelyítő látomás a Mondolat és a Felelet a Mondolatra című gúnyiratfüzérekben - a nyelvújítási vitairodalom két legtöbbet emlegetett, de csak ritkán idézett művében - olvasható. A nyelvújítási harc tetőpontját nem nyelvészeti-stilisztikai tudós művek, hanem ez a két pamflet jelenti. Mire megszülettek, már sok minden lezajlott a nyelvújítás terén, megjelenésük után pedig újabb lendületet vesz az újító mozgalom.
[CH14-B3] 1960. A magyar irodalmi írásbeliség a felvilágosodás korának első szakaszában. Budapest, Akadémiai Kiadó.
[CH14-B4] 1982. Kazinczy Ferenc és kora a magyar nyelvtudomány történetében. (Nyelvtudományi Értekezések, 113. sz.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 5–48.
[CH14-B5] 1990. Egység vagy különbözőség? In: Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korszakában. Budapest, Akadémiai Kiadó, 11–103.
[CH14-B6] 1967. A magyar szótárirodalom a felvilágosodás korában és a reformkorban. Budapest, Akadémiai Kiadó.
[CH14-B7] 1991. Eszmetörténeti és irodalomszemléleti kérdések a nyelvújítás hátterében. In: Jankovics József—Kósa László—Nyerges Judir—Wolfram Seidler (szerk.): A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. Kapcsolatok és kölcsönhatások a 19. és a 20. század fordulóján. Budapest—Wien, Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, 190–194.