A magyar nyelv|Digitális Tankönyvtár

Főoldal > TAMOP 4.2.5 Pályázat könyvei > Könyvek > Nyelv és irodalom > Nyelvtudomány

A magyar nyelv

Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)

Akadémiai Kiadó Zrt.

Beágyazás

31. fejezet - Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés

Sándor, Klára

Tartalom

31.1. Bevezetés

31.2. Nyelvtervezés

31.2.1. Nyelvtervezési folyamatok
31.2.2. A nyelvtervezési folyamatok megvalósítói
31.2.3. Nyelvtervezés és nyelvészet

31.3. Nyelvpolitika

31.3.1. A nyelvpolitika ideológiai háttere – alaptípusok
31.3.2. Nyelvpolitikai kihívások: az Európai Unió és az angol nyelvi globalizáció
31.3.3. „Civil nyelvpolitika”: a nyelvi tudatosság növelése

31.4. Nyelvművelés

31.4.1. Nyelvészet és nyelvművelés
31.4.2. A „nyelvhelyességi hibák” típusai
31.4.3. Nyelvi mítoszok
31.4.4. A nyelvi norma
31.4.5. Nyelvtervezés, nyelvi ismeretterjesztés – feladatok, lehetőségek

Irodalom

Bevezetés

A magyar kultúrában fölnőtt embereknek természetes, hogy nyelvhasználatuk alakítását nemcsak szüleik, társaik, beszélgetőpartnereik kívánalmaihoz próbálják igazítani, hanem a helyes beszéd követelményeinek is igyekeznek megfelelni, legalábbis bizonyos alkalmakkor – amikor idegenekkel vagy nagyobb nyilvánosság előtt beszélgetnek, és kedvező ítéletet szeretnének kialakítani magukról. Megszokták azt is, hogy a „helyes beszéd” követelményeit többnyire az iskolában tanulhatják meg, s később különböző nyelvművelő műsorok, írások segítségével tájékozódhatnak arról, mit használjanak és mit ne, ha „helyesen”, a „nyelvi normának” megfelelően akarnak beszélni. Ugyanakkor a nem nyelvészek keveset tudnak arról, hogy milyen elvek szerint minősítik a nyelvművelők jónak vagy rossznak, szépnek vagy csúnyának, választékosnak vagy pongyolának az egyes nyelvi formákat. Még kevesebbet tudhatnak arról, hogy a magyar nyelvterületen jól ismert nyelvművelésen kívül a nyelvhasználat befolyásolásához más fogalmak is kapcsolódhatnak: ilyen a nyelvtervezés, a nyelvpolitika, és ilyen a nyelvi emberi jogok védelme.

Az alábbiakban ezek közül a nyelvtervezésről, a nyelvpolitikáról és a nyelvművelésről lesz szó (a nyelvi jogokkal a 33. fejezet - Nyelv és jog. fejezet foglalkozik), valamint a nyelvművelés egyik alapfogalmáról, a nyelvi normáról. Az első három fogalom szorosan összefonódik: az általuk jelölt tevékenységek célja és tárgya sokszor átfedésben van, hiszen mindhárom tevékenység a nyelvhasználat befolyásolására irányul. A fogalomcsoport éppen ezen a közös vonáson keresztül kapcsolódik a nyelvi jogokhoz: ez utóbbi azt határozza meg vagy határolja körül, hogy a nyelvhasználatot befolyásolni szándékozó intézmények vagy személyek mit (lennének) kötelesek tenni, hogy a nyelvhasználók alapvető emberi jogainak nyelvvel kapcsolatos részeit is biztosítsák, illetve mit nem (lenne) szabad tenniük, hogy ezeket a jogokat ne sértsék meg. A nyelvi jogok tehát a nyelvhasználók – a nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés pedig a szabályozók oldaláról közelíti meg a nyelvhasználat befolyásolásának kérdéseit. Az utóbbi három fogalom között más átfedések is, de különbségek is vannak. Kapcsolatuk talán a nyelvtervezés felől megközelítve látszik legtisztábban: a nyelvpolitika lényegében az a nyelvi ideológia, amely a nyelvtervezési döntéseket meghatározza; a nyelvművelés pedig a nyelvtervezés egyik fajtája.

Irodalom

[CH31-B01] Aitchison,Jean 1978. Linguistics. Sevenoaks, Kent, Hodder & Stoughton.

[CH31-B02] Andersson,Lars-Gunnar 2001. Language cultivation in Sweden. In: Sándor (szerk.) 2001b.

[CH31-B03] Andersson,Lars-Gunnar – PeterTrudgill1990. Bad language. London, Penguin.

[CH31-B04] Bárczi,Géza 1974. Nyelvművelésünk. Budapest, Gondolat.

[CH31-B05] Bauer,Laurie – PeterTrudgill (szerk.) 1998. Language myths. London, Penguin.

[CH31-B06] BenkoLoránd 1999. A történeti nyelvtudomány feladatköréről mai nyelvünk állapota és változása ügyében. In: GlatzFerenc (szerk.) A magyar nyelv az informatika korában. Budapest, MTA, 35–48

[CH31-B07] Bloomfield,Leonard 1933. Language. New York, Holt, Rinehart & Winston.

[CH31-B08] Bolinger,Dwight 1980. Language: The loaded weapon. London, Longman.

[CH31-B09] Cobarrubias,Juan 1983a. Ethical issues in status planning. In: Cobarrubias – Fishman1983, 41–85.

[CH31-B10] Cobarrubias,Juan 1983b. Language planning: The state of the art. In: Cobarrubias – Fishman1983, 3–26.

[CH31-B11] Cobarrubias,Juan – JoshuaFishman (szerk.) 1983. Progress in language planning. International perspectives. Berlin–New York–Amsterdam, Mouton.

[CH31-B12] Cooper,R. L. 1989. Language planning and social change. Cambridge, Cambridge University Press.

[CH31-B13] Crystal,David 1998. A nyelv enciklopédiája. Budapest, Osiris Kiadó.

[CH31-B14] Crystal,David 2003. English as a global language. Cambridge, Cambridge University Press.

[CH31-B15] Daoust,Denise 1997. Language planning and language reform. In: F.Coulmas (szerk.) The handbook of sociolinguistics, Oxford: Blackwell, 436–452.

[CH31-B16] Daoust-Blais,Denise 1983. Corpus and status language planning in Quebec. In: Cobarrubias – Fishman1983, 207–234.

[CH31-B17] Das Gupta,Jyontitinda 1977. Language planning in India: authority and organization. In: J.Rubin et al. (szerk.) Language planning processes. Contributions to the sociology of language. The Hague, Mouton, 57–78.

[CH31-B18] DemeLászló 1953. A nemzeti nyelv rétegei a helyesség szemszögéből. In: LőrinczeLajos (szerk.) Nyelvművelésünk főbb kérdései. Budapest, Akadémiai Kiadó, 15–48.

[CH31-B19] DemeLászló 1998-1999. Anyanyelvi mozgalmaink és morális hozamuk. Magyar Nyelvőr122: 261–269, 390–399; 123: 1–8.

[CH31-B20] DemeLászló 1999. A magyar nyelvművelés állapota. Tudománypolitikai áttekintés, javaslatok. A) Bevezető. Magyar Nyelvőr123: 9–10.

[CH31-B21] De Swaan,Abram 2004. A nyelvek társadalma. a globális nyelvrendszer. Budapest, Typotex.

[CH31-B22] EoryVilma 1993. A nyelvművelés új feladatairól. Magyar Nyelvőr117: 453–155.

[CH31-B23] EoryVilma 1997. Nyelvészet és nyelvművelés Magyarországon. Nyelvünk és Kultúránk97: 70–74.

[CH31-B24] FábiánPál 1984. Nyelvművelésünk évszázadai. Budapest, Gondolat Kiadó.

[CH31-B25] Fairclough,Norman (szerk.) 1992. Critical language awareness. London-New York, Longman.

[CH31-B26] Fairclough,Norman 1995. Critical discourse analysis. Harlow, Longman.

[CH31-B27] Fairclough,Norman 2001. Language and power. 2. kiadás. Harlow, Longman.

[CH31-B28] Fishman,Joshua 1973. Language modernization and planning in comparison with other types of national modernization and planning. Language in Society2: 23–43

[CH31-B29] Fishman,Joshua 1983. Modeling rationales in corpus planning. In: Cobarrubias – Fishman1983, 197–118.

[CH31-B30] Fishman,Joshua 1996. Language revitalization. In: H.Goebl – P. H.Nelde – Z.Stary – W.Wölck (szerk.) Contact linguistics 1. Berlin–New York, Walter de Gruyter, 902–906.

[CH31-B31] Garvin,Paul 1973. Some comments on language planning. In: J.Rubin és R.Shuy (szerk.) Language planning: Current issues and research. Washington, Georgetown Univeristy Press, 24–73.

[CH31-B32] GomboczZoltán 1931. Nyelvhelyesség és nyelvtudomány. Magyar Nyelv27: 1–11.

[CH31-B33] GrétsyLászló 1993. Nemzetközpontú nyelvművelés. Magyar Nyelvőr117: 402–404.

[CH31-B34] Haugen,Einar 1959. Planning for a standard language in modern Norway. Anthropological Linguistics, 8–21.

[CH31-B35] Haugen,Einar 1966a. Dialect, language, nation. American Anthropologist68: 922–935.

[CH31-B36] Haugen,Einar 1966b. Linguistics and language planning. In: W.Bright (szerk.) Sociolinguistics. The Hague, Mouton, 50–71.

[CH31-B37] Haugen,Einar 1983. The implementation of corpus planning. In: Cobarrubias – Fishman1983, 269–289.

[CH31-B38] Haugen,Einar 1987. Language planning. In: U.Ammon – N.Dittmar – K. J.Mattheier (szerk.) Sociolinguistics, 626–637.

[CH31-B39] Heltainé NagyErzsébet 1993. A megértés változatai. (A kommunikációs szemléletű nyelvművelés lehetőségei a nyelvinorma-képzésben). Magyar Nyelvőr117: 420–423.

[CH31-B40] Jahr,Ernst Hâkon 2001. On the use of dialects in Norway. In: Sándor (szerk.) 2001b.

[CH31-B41] Jahr,Ernst Hâkon – KarolJanicki1995. The function of the standard variety: a contrastive study of Norwegian and Polish. International Journal of the Sociology of Language115: 125–145.

[CH31-B42] Jernudd,Björn 1971a. Notes on economic analysis for solving language problems. In: J.Rubin és B.Jernudd (szerk.) Can language be planned?, Honolulu, University Press of Hawaii, 263–276.

[CH31-B43] Jernudd,Björn 1971b. Review of ‘Language conflict and language planning: The case of Modern Norwegian’ by Einar Haugen. Language47: 490–193.

[CH31-B44] Jernudd,Björn 1983. Evaluation of language planning – What has the last decade accomplished? In: Cobarrubias – Fishman1983, 345–378.

[CH31-B45] Jernudd,Björn – Jyontitinda DasGupta1971. Towards a theory of language planning. In: J.Rubin – B.Jernudd (szerk.) Can language be planned?Honolulu, University Press of Hawaii, 195–215.

[CH31-B46] KálmánLászló 2004. A nyelvművelés mint áltudomány. http://members.chello.hu/lkalman/papers/ps/nyelvmuvelesMintAltudomany.pdf

[CH31-B47] KálmánLászló – NádasdyÁdám1999. Hárompercesek a nyelvről. Budapest, Osiris Kiadó.

[CH31-B48] KieferFerenc (szerk.) 2003. A magyar nyelv kézikönyve. Budapest, Akadémiai Kiadó.

[CH31-B49] Kloss,Heinz 1969. Research possibilities on group bilingualism: A report. Quebec, International Center for Research on Bilingualism.

[CH31-B50] KontraMiklós 1992. Bomlott gondolkodású magyarok?Új Szó1993. december 23., 4.

[CH31-B51] KontraMiklós 1993. Hogyan válasszunk le ötmillió magyart a nemzet testéről?Szivárvány14/40, 123–130.

[CH31-B52] KontraMiklós 1994. Milyen hatása van a mai magyar nyelvművelésnek?Magyar Nyelv90, 333–345.

[CH31-B53] KontraMiklós 1997. Szlovákiában szlovákul – Amerikában angolul. Valóság1997/5: 60–72.

[CH31-B54] KontraMiklós 1999. Angol nyelvi és kulturális imperializmus. In: Közérdekű nyelvészet. Budapest: Osiris, 91–105.

[CH31-B55] KontraMiklós – SalyNoémi (szerk.) 1998. Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Vita a határon túli magyar nyelvhasználatról. Budapest, Osiris.

[CH31-B56] KosztolányiDezso 1931. Túlvilági séták. Pesti Hírlap, február–március. (In: Nyelv és lélek. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990, 112–135.)

[CH31-B57] KövérGyörgy 1986. 1873. Egy krach anatómiája. Budapest, Kozmosz.

[CH31-B58] Labov,William 1972. The logic of non-standard English. In: P. P.Giglioli (szerk.) Language and social context. Harmondsworth, Penguin, 283–307.

[CH31-B59] Labov,William 1982. Objectivity and commitment in linguistic science: The case of the Black English trial in Ann Arbor. Language in Society11: 165–201.

[CH31-B60] LanstyákIstván 1993a. Álom és valóság között. Gondolatok nyelvünk egységéről. Irodalmi Szemle1993/3: 58–69; 1993/4: 64–74.

[CH31-B61] LanstyákIstván 1993b. Nyelvművelésünk vétségei és kétségei. Irodalmi Szemle1993/3: 58–69; 1993/4: 64–74.

[CH31-B62] LőrinczeLajos 1953. A nyelvművelés elvi kérdései. In: Nyelv és élet. Budapest, Művelt Nép, 151–171.

[CH31-B63] LőrinczeLajos 1980. Emberközpontú nyelvművelés. Budapest, Magvető Kiadó.

[CH31-B64] Mackey,William 1983. U. S. language policy and the Canadian experiences. In: Cobarrubias – Fishman1983, 173–206.

[CH31-B65] Milroy,James 1992. Linguistic variation and change. Oxford, Blackwell.

[CH31-B66] Milroy,James 1998. Children can’t speak or write properly anymore. In: Bauer – Trudgill1998, 58–65.

[CH31-B67] Milroy,James – LesleyMilroy1991. Authority in language. 2. kiadás. London-New York, Rout ledge.

[CH31-B68] Milroy,Lesley 1980. Language and social networks. Oxford, Blackwell.

[CH31-B69] Nádasdyádám 2003. Ízlések és szabályok. Budapest, Magvető Kiadó.

[CH31-B70] Németh G.Béla 1960. A századvégi Nyelvőr-vitához. In: PaisDezső (szerk.) Dolgozatok a magyar irodalmi nyelv és stílus történetéből, 227–261.

[CH31-B71] Neustupný,J. V. 1970. Basic types of treatment of language problems. Linguistic Communications1: 77–98.

[CH31-B72] Neustupny,J. V. 1978. Post-structural approaches to language: Language theory in a Japanese context. Tokyo, University of Tokyo Press.

[CH31-B73] Nyelvművelő kézikönyv 1–2. kötet . 1980/1985. Budapest, Akadémiai Kiadó.+

[CH31-B74] Nyilatkozat. 1997. Élet és Irodalom1997. május 9.

[CH31-B75] Phillipson,Robert 1992. Linguistic imperialism. Oxford, Oxford University Press.

[CH31-B76] Phillipson,Robert 2003. English-only Europe? Challenging language policy. London-New York, Routledge.

[CH31-B77] Pinker,Steven A nyelvi ösztön. Hogyan hozza létre az elme a nyelvet? Budapest, Typotex.

[CH31-B78] PintérJenő 1938. Magyar nyelvvédö könyv. Budapest, magánkiadás.

[CH31-B79] PléhCsaba 1995. On the dynamics of stigmatization and hypercorrection in a normatively oriented language community. International Journal of the Sociology of Language111: 31–45.

[CH31-B80] Preston,Dennis – Nancy A.Niedzielski2000. Folk linguistics. Berlin–New York: Mouton de Gruyter.

[CH31-B81] Ray,Punya S. 1963. Language standardization: Studies in prescriptive linguistics. The Hague, Mouton.

[CH31-B82] Rubin,Joan 1971. Evaluation and language planning. In: J.Rubin – B.Jernudd (szerk.) Can language be planned?Honolulu, University Press of Hawaii, 217–252.