Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)
Akadémiai Kiadó Zrt.
A magyar kultúrában fölnőtt embereknek természetes, hogy nyelvhasználatuk alakítását nemcsak szüleik, társaik, beszélgetőpartnereik kívánalmaihoz próbálják igazítani, hanem a helyes beszéd követelményeinek is igyekeznek megfelelni, legalábbis bizonyos alkalmakkor – amikor idegenekkel vagy nagyobb nyilvánosság előtt beszélgetnek, és kedvező ítéletet szeretnének kialakítani magukról. Megszokták azt is, hogy a „helyes beszéd” követelményeit többnyire az iskolában tanulhatják meg, s később különböző nyelvművelő műsorok, írások segítségével tájékozódhatnak arról, mit használjanak és mit ne, ha „helyesen”, a „nyelvi normának” megfelelően akarnak beszélni. Ugyanakkor a nem nyelvészek keveset tudnak arról, hogy milyen elvek szerint minősítik a nyelvművelők jónak vagy rossznak, szépnek vagy csúnyának, választékosnak vagy pongyolának az egyes nyelvi formákat. Még kevesebbet tudhatnak arról, hogy a magyar nyelvterületen jól ismert nyelvművelésen kívül a nyelvhasználat befolyásolásához más fogalmak is kapcsolódhatnak: ilyen a nyelvtervezés, a nyelvpolitika, és ilyen a nyelvi emberi jogok védelme.
Az alábbiakban ezek közül a nyelvtervezésről, a nyelvpolitikáról és a nyelvművelésről lesz szó (a nyelvi jogokkal a 33. fejezet - Nyelv és jog. fejezet foglalkozik), valamint a nyelvművelés egyik alapfogalmáról, a nyelvi normáról. Az első három fogalom szorosan összefonódik: az általuk jelölt tevékenységek célja és tárgya sokszor átfedésben van, hiszen mindhárom tevékenység a nyelvhasználat befolyásolására irányul. A fogalomcsoport éppen ezen a közös vonáson keresztül kapcsolódik a nyelvi jogokhoz: ez utóbbi azt határozza meg vagy határolja körül, hogy a nyelvhasználatot befolyásolni szándékozó intézmények vagy személyek mit (lennének) kötelesek tenni, hogy a nyelvhasználók alapvető emberi jogainak nyelvvel kapcsolatos részeit is biztosítsák, illetve mit nem (lenne) szabad tenniük, hogy ezeket a jogokat ne sértsék meg. A nyelvi jogok tehát a nyelvhasználók – a nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés pedig a szabályozók oldaláról közelíti meg a nyelvhasználat befolyásolásának kérdéseit. Az utóbbi három fogalom között más átfedések is, de különbségek is vannak. Kapcsolatuk talán a nyelvtervezés felől megközelítve látszik legtisztábban: a nyelvpolitika lényegében az a nyelvi ideológia, amely a nyelvtervezési döntéseket meghatározza; a nyelvművelés pedig a nyelvtervezés egyik fajtája.
[CH31-B06] 1999. A történeti nyelvtudomány feladatköréről mai nyelvünk állapota és változása ügyében. In: GlatzFerenc (szerk.) A magyar nyelv az informatika korában. Budapest, MTA, 35–48
[CH31-B11] Cobarrubias,Juan – JoshuaFishman (szerk.) 1983. Progress in language planning. International perspectives. Berlin–New York–Amsterdam, Mouton.
[CH31-B15] 1997. Language planning and language reform. In: F.Coulmas (szerk.) The handbook of sociolinguistics, Oxford: Blackwell, 436–452.
[CH31-B16] 1983. Corpus and status language planning in Quebec. In: Cobarrubias – Fishman1983, 207–234.
[CH31-B17] 1977. Language planning in India: authority and organization. In: J.Rubin et al. (szerk.) Language planning processes. Contributions to the sociology of language. The Hague, Mouton, 57–78.
[CH31-B18] 1953. A nemzeti nyelv rétegei a helyesség szemszögéből. In: LőrinczeLajos (szerk.) Nyelvművelésünk főbb kérdései. Budapest, Akadémiai Kiadó, 15–48.
[CH31-B19] 1998-1999. Anyanyelvi mozgalmaink és morális hozamuk. Magyar Nyelvőr : 261–269, 390–399; : 1–8.
[CH31-B20] 1999. A magyar nyelvművelés állapota. Tudománypolitikai áttekintés, javaslatok. A) Bevezető. Magyar Nyelvőr : 9–10.
[CH31-B28] 1973. Language modernization and planning in comparison with other types of national modernization and planning. Language in Society : 23–43
[CH31-B30] 1996. Language revitalization. In: H.Goebl – P. H.Nelde – Z.Stary – W.Wölck (szerk.) Contact linguistics 1. Berlin–New York, Walter de Gruyter, 902–906.
[CH31-B31] 1973. Some comments on language planning. In: J.Rubin és R.Shuy (szerk.) Language planning: Current issues and research. Washington, Georgetown Univeristy Press, 24–73.
[CH31-B34] 1959. Planning for a standard language in modern Norway. Anthropological Linguistics, 8–21.
[CH31-B36] 1966b. Linguistics and language planning. In: W.Bright (szerk.) Sociolinguistics. The Hague, Mouton, 50–71.
[CH31-B38] 1987. Language planning. In: U.Ammon – N.Dittmar – K. J.Mattheier (szerk.) Sociolinguistics, 626–637.
[CH31-B39] 1993. A megértés változatai. (A kommunikációs szemléletű nyelvművelés lehetőségei a nyelvinorma-képzésben). Magyar Nyelvőr : 420–423.
[CH31-B41] 1995. The function of the standard variety: a contrastive study of Norwegian and Polish. International Journal of the Sociology of Language : 125–145.
–[CH31-B42] 1971a. Notes on economic analysis for solving language problems. In: J.Rubin és B.Jernudd (szerk.) Can language be planned?, Honolulu, University Press of Hawaii, 263–276.
[CH31-B43] 1971b. Review of ‘Language conflict and language planning: The case of Modern Norwegian’ by Einar Haugen. Language : 490–193.
[CH31-B44] 1983. Evaluation of language planning – What has the last decade accomplished? In: Cobarrubias – Fishman1983, 345–378.
[CH31-B45] 1971. Towards a theory of language planning. In: J.Rubin – B.Jernudd (szerk.) Can language be planned?Honolulu, University Press of Hawaii, 195–215.
–[CH31-B46] 2004. A nyelvművelés mint áltudomány. http://members.chello.hu/lkalman/papers/ps/nyelvmuvelesMintAltudomany.pdf
[CH31-B49] 1969. Research possibilities on group bilingualism: A report. Quebec, International Center for Research on Bilingualism.
[CH31-B54] 1999. Angol nyelvi és kulturális imperializmus. In: Közérdekű nyelvészet. Budapest: Osiris, 91–105.
[CH31-B55] KontraMiklós – SalyNoémi (szerk.) 1998. Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Vita a határon túli magyar nyelvhasználatról. Budapest, Osiris.
[CH31-B56] 1931. Túlvilági séták. Pesti Hírlap, február–március. (In: Nyelv és lélek. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990, 112–135.)
[CH31-B58] 1972. The logic of non-standard English. In: P. P.Giglioli (szerk.) Language and social context. Harmondsworth, Penguin, 283–307.
[CH31-B59] 1982. Objectivity and commitment in linguistic science: The case of the Black English trial in Ann Arbor. Language in Society : 165–201.
[CH31-B60] 1993a. Álom és valóság között. Gondolatok nyelvünk egységéről. Irodalmi Szemle1993/ : 58–69; 1993/ : 64–74.
[CH31-B61] 1993b. Nyelvművelésünk vétségei és kétségei. Irodalmi Szemle1993/ : 58–69; 1993/ : 64–74.
[CH31-B64] 1983. U. S. language policy and the Canadian experiences. In: Cobarrubias – Fishman1983, 173–206.
[CH31-B70] 1960. A századvégi Nyelvőr-vitához. In: PaisDezső (szerk.) Dolgozatok a magyar irodalmi nyelv és stílus történetéből, 227–261.
[CH31-B72] 1978. Post-structural approaches to language: Language theory in a Japanese context. Tokyo, University of Tokyo Press.
[CH31-B79] 1995. On the dynamics of stigmatization and hypercorrection in a normatively oriented language community. International Journal of the Sociology of Language : 31–45.
[CH31-B82] 1971. Evaluation and language planning. In: J.Rubin – B.Jernudd (szerk.) Can language be planned?Honolulu, University Press of Hawaii, 217–252.
[CH31-B83] 1983. Evaluating status planning: What has the last decade accomplished? In: Cobarrubias – Fishman1983, 329–343.
[CH31-B86] 2001c. „A nyílt társadalmi diszkrimináció utolsó bástyája”: az emberek nyelvhasználata. Replika2001. november, 241-259.
[CH31-B93] 1968. Introduction to a theory of language planning. Studia Philologiae Scandinavica 6. Uppsala: University of Uppsala.
[CH31-B94] 1974. The theory of language planning. In: JoshuaFishman (szerk.) Advances in language planning. The Hague: Mouton, 48–67.
[CH31-B95] 1988. Amagyar nyelvnek tökéletesítése új szavak és új szólásmódok által. Budapest, Szépirodalmi Kiadó.