Ugrás a tartalomhoz

A magyar irodalom történetei III.

Szegedy-Maszák Mihály

Gondolat Kiadó

2. fejezet -

2. fejezet -

Tartalom

Tartalom

Tartalom

Romsics Ignác

A „katasztrófa” okai avagy „a mohácsok és a trianonok története”

1920 Megjelenik Szekfű Gyulától a Három nemzedék.

Egy hanyatló kor története

Kékesi Zoltán – Schuller Gabriella

Magyar avantgárd

1921 Megjelenik a Világanyám

Szili József

A magyar irodalomtörténet önelvű rendszerezése

1922 Horváth János: Magyar irodalomismeret – A rendszerezés alapelvei

Józan Ildikó

Irodalom és fordítás

1923 Megjelenik a Romlás virágai

Marosi Ernő

Európai művészet és magyar művészet

1923 Fülep Lajos: Magyar művészet

Seregi Tamás

Az összművészet fény-kora

1923 Moholy-Nagy László a Bauhausba érkezik

Szegedy-Maszák Mihály

A kettős Monarchia emléke a magyar irodalomban

1924 Megjelenik Kosztolányi Dezső Pacsirta című regénye

Jákfalvi Magdolna

Avantgárd színház

1925 Palasovszky Ödön Zöld Szamár Színháza

Kékesi Zoltán – Schuller Gabriella

Művészetközöttiség és jelszerűség

1926 Megjelenik a Tisztaság könyve és a Dokumentum

Veres András

Molnár Ferenc színpada

1929 Az Egy, kettő, három bemutatója

Bengi László

Művészi önállóság – kulturális meghatározottság

1929 Megjelenik Kosztolányi Dezső Ady-bírálata

Jeney Éva

A tiszta forrás utópiája

1930 Bartók Béla: Cantata profana

Gintli Tibor

Az elbeszélői autoritás elvesztése

1930 Megjelenik Krúdy Gyula Boldogult úrfikoromban című regénye

Kulcsár Szabó Ernő

A „szerelmi” líra vége

1931 Szabó Lőrinc: Semmiért egészen

Veres András

Egy 20. századi próféta

1931 Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán

Kulcsár-Szabó Zoltán

„Sötétben nézem magamat”

1932 Szabó Lőrinc: Te meg a világ

Szirák Péter

Ember és lap

1932 Megjelenik Németh László Tanú című folyóirata

Szegedy-Maszák Mihály

A regényszerűség meghaladása

1933 Kosztolányi Dezső: Esti Kornél

Szegedy-Maszák Mihály

Esszéírás és irodalomtörténet

1934 Megjelenik Szerb Antal Magyar irodalomtörténet című munkája

és Babits Mihály Az európai irodalom története című vállalkozásának

első fele

N. Horváth Béla

A népi-urbánus vitáról

1934 Németh László: Sznobok és parasztok

Tverdota György

Létösszegző versciklus a pálya fordulóján

1934 József Attila: Eszmélet

Szegedy-Maszák Mihály

A szerző önazonossága József Attila életművében

1934 József Attila: Eszmélet

Rugási Gyula

Leatrice görög arca

1934 Szentkuthy Miklós: Prae

Dobos István

Önéletírás és regény

1935 Megjelenik Márai Sándor Egy polgár vallomásai

című regénye

Kósa László

A néprajztudomány és a falukutatás

1936 Megjelenik a „Pro Christo” Diákok Háza falukutató

munkaközösségének kiadványa: Elsüllyedt falu a Dunántúlon.

Kemse község élete

Dobos István

Az idegenség retorikája

1936 Megjelenik Illyés Gyula Puszták népe című önéletírása

Jeney Éva

Maorik és transzszilvánok

1937 Jelszó és mítosz vita

Szolláth Dávid

A kritikai realizmus modernizálásának és elkötelezésének nehézségei

1938 Déry Tibor: A befejezetlen mondat

Kósa László

A néphagyomány és a nemzeti művelődés csaknem hetven év után

1939 Györffy István:A néphagyomány és a nemzeti művelődés

Veres András

A ponyva klasszikusa

1940 Megjelenik a Piszkos Fred, a kapitány

Fehéri György

Egy végtelenül ma gányos regény

1942 Füst Milán: A feleségem története

Szegedy-Maszák Mihály

Illyés és a francia irodalom

1942 Megjelenik A francia irodalom kincsesháza

Kálmán C. György

A túlélés poétikai problémái

1945 Megjelenik Szép Ernő Emberszag című kötete

Ferencz Győző

Trauma és költészet: a nyelvi önmegalkotás folyamata

1946 Megjelenik Radnóti Miklós Tajtékos ég című kötete

Erdődy Edit

„Hároméves irodalom”

1946 Az Újhold című folyóirat indulása

Tolcsvai Nagy Gábor

Szembesülés a naiv költői világépítés határaival

1954 Megjelenik Juhász Ferenc A tékozló ország című műve

Komáromi Gabriella – Rigó Béla

Szövegek metamorfózisa és vándorlása a gyermekirodalomban

1955 Weöres Sándor: Bóbita

Standeisky Éva

Irodalom és politika a forradalomban

1956 Az Irodalmi Újság 1956. november 2-i száma

Odorics Ferenc

Az értelemadás kegyelme

1959 Ottlik Géza: Iskola a határon

Lőrincz Csongor

Kép, szöveg és személytelenítés a transzcendens kommunikáció

leépülésének lírájában

1959 Pilinszky János:Harmadnapon

Veres András

Az írók és a hatalom a hatvanas évek Magyarországán

1962 Kádár János az irodalompolitikáról

Virág Zoltán

A margó vándorai

1965 Az Új Symposion indulása

Dánél Mónika – Müllner András

Nyelvek karnevalizációja a neoavantgárd művészetben

1966 Az első magyarországi happening

Berkes Tamás

Örkény groteszk pályafordulata

1967 Örkény István: Nászutasok a légypapíron

Thomka Beáta

A kívülvaló ember

1968 Mészöly Miklós: Saulus

Bezeczky Gábor

Befejezetlen történet: a magyar strukturalizmus rövid tündöklése

1969 Megjelenik Hankiss Elemér A népdaltól az abszurd drámáig

című tanulmánykötete

Lőrinczy Huba

Az (el)ismeretlen remekmű

1970 Márai Sándor: Ítélet Canudosban

Ács Pál

Két világ határán: az utolsó fordulat előzményei

Weöres Sándor költészetében

1970 Megjelennek Weöres Sándor Egybegyűjtött írásai

Györffy Miklós

Párhuzamok és metszéspontok: a magyar film és az irodalom

1970 A magyar irodalom és film kapcsolatai a hatvanas

és hetvenes években

Kulcsár-Szabó Zoltán

Költőietlenség, versszerűtlenség, nyelvtelenség

1971 Domonkos István: Kormányeltörésben

Sz. Molnár Szilvia

A poézis új formái és médiumai

1972 Az első Magyar Műhely-találkozó Marly-le-Roi-ban

Kálmán C. György

A részek győzelme a józan egész fölött

1973 Megjelenik Tandori Dezső második kötete, az Egy talált tárgy

megtisztítása

Boka László

Dráma és történelem

1974 Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja

Szirák Péter

A saját sors idegensége

1975 Kertész Imre: Sorstalanság

Hites Sándor

A száműzetés prózairodalmáról a 20. század második felében

1975 A hollandiai Mikes Kelemen Kör konferenciája

a nyugati magyar irodalomról

Szilágyi Zsófia

Az önéletrajzi regény módozatai

1977 Nádas Péter: Egy családregény vége

Györffy Miklós

A modern regény magyarul

1977 Musil: A tulajdonságok nélküli ember Tandori Dezső fordításában

Dánél Mónika – Varga Tünde

A nyugati magyar irodalom „köztes tere”

1978 Megjelenik a Fehérlófia Első Könyve

Beke László

Neoavantgárd és posztmodern a képzőművészetben

1984 Frissen festve

Zsadányi Edit

A kultúra határa, a határok kultúrája

1985 Krasznahorkai László: Sátántangó

Hites Sándor

Az 1956-os emigráció prózairodalmáról

1991 Határ Győző: Heliáne (második kiadás)

Kékesi Kun Árpád

Az új teatralitás és hatástörténeti helyzete

1991 Egy színházi jelenség reflexiója

Radvánszky Anikó

Az ember természete és a természet embere

1992 Bodor Ádám: Sinistra körzet

Szegedy-Maszák Mihály

A magyarság (nyelven túli) emléke

1992 Megjelenik Tibor Fischer regénye az 1956-os forradalomról

Lőrincz Csongor

Az esztétizmus nyomai a posztmodern lírában

1994 Kovács András Ferenc: J. A. szonettje

Bengi László

Irodalom – hagyomány

1997 Megjelenik a Jacob Wunschwitz igaz története

Molnár Gábor Tamás

Az önmegértés szövegisége

2000 Megjelenik a Harmonia caelestis

Zsadányi Edit

Az önértelmezés alakzatai kortárs írónők műveiben

2002 Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka

Mutatók