Ugrás a tartalomhoz

A magyar irodalom történetei III.

Szegedy-Maszák Mihály

Gondolat Kiadó

A magyar irodalom történetei III.

A magyar irodalom történetei III.

1920-tól napjainkig

Szegedy-Maszák, Mihály

2007


Tartalom

1.
A magyar irodalom történetei III.
2.
Tartalom
3.
A „katasztrófa” okai avagy „a mohácsok és a trianonok története”. Valóban „olyan logikus, hogy nemzedék hanyatlik nemzedék után”?
Hivatkozások
4.
Magyar avantgárd
Hivatkozások
5.
A magyar irodalomtörténet önelvű rendszerezése
Hivatkozások
6.
Irodalom és fordítás
Hivatkozások
7.
Európai művészet és magyar művészet
Hivatkozások
8.
Az összművészet fény-kora
Hivatkozások
9.
A kettős Monarchia emléke a magyar irodalomban
Hivatkozások
10.
Avantgárd színház
Hivatkozások
11.
MŰVÉSZETKÖZÖTTISÉG ÉS JELSZERŰSÉG
HIVATKOZÁSOK
12.
Molnár Ferenc színpada
Hivatkozások
13.
Művészi önállóság – kulturális meghatározottság
Hivatkozások
14.
A tiszta forrás utópiája
Hivatkozások
15.
Az elbeszélői autoritás elvesztése
Hivatkozások
16.
A „szerelmi” líra vége
Hivatkozások
17.
Egy 20. századi próféta
Hivatkozások
18.
„Sötétben nézem magamat”
Hivatkozások
19.
Ember és lap
Hivatkozások
20.
A regényszerűség meghaladása
Hivatkozások
21.
Esszéírás és irodalomtörténet
1. Az irodalmár önazonossága
2. Célelvűség
3. Értékelés
4. A világirodalom fogalma
5. A történetíró távlata s az elbeszélés üteme
6. A célelvűség elvesztése
Hivatkozások
22.
A népi-urbánus vitáról
Hivatkozások
23.
Létösszegző versciklus a pálya fordulóján
Hivatkozások
24.
A szerző önazonossága József Attila életművében
A megközelítés korlátai
A fejlődéstörténet kockázatai
Az életmű ellentmondásai
A mű befejezetlensége
Hivatkozások
25.
Leatrice görög arca
Hivatkozások
26.
Önéletírás és regény
Hivatkozások
27.
A néprajztudomány és a falukutatás
Kettős előzmény: „szociálpolitika” és radikális szociológia
A néprajzi érdeklődésű szociográfia
A társadalomvizsgáló érdeklődés átsugárzása a néprajzra
Hivatkozások
28.
Az idegenség retorikája
Hivatkozások
29.
Maorik és transzszilvánok
Hivatkozások
30.
A kritikai realizmus modernizálásának és elkötelezésének nehézségei
A Proust-kérdés
A fordulat kérdése
Hivatkozások
31.
A néphagyomány és a nemzeti művelődés csaknem hetven év után
Hivatkozások
32.
A ponyva klasszikusa
Hivatkozások
33.
Egy végtelenül magányos regény
Hivatkozások
34.
Illyés és a francia irodalom
Hivatkozások
35.
A túlélés poétikai problémái
Hivatkozások
36.
Trauma és költészet: a nyelvi önmegalkotás folyamata
Hivatkozások
37.
„Hároméves irodalom”
Hivatkozások
38.
Szembesülés a naiv költői világépítés határaival
Hivatkozások
39.
Szövegek metamorfózisa és vándorlása a gyermekirodalomban
Hivatkozások
40.
Irodalom és politika a forradalomban
Hivatkozások
41.
Az értelemadás kegyelme
Hivatkozások
42.
Kép, szöveg és személytelenítés a transzcendens kommunikáció leépülésének lírájában
Hivatkozások
43.
Az írók és a hatalom a hatvanas évek Magyarországán
Nyitány: az írók „megrendszabályozása”
Írósorsok az ötvenes–hatvanas évek fordulóján
Az irodalmi élet szerkezetváltozása
A „távlatos” hatvanas évek
Hivatkozások
44.
A margó vándorai
Hivatkozások
45.
Nyelvek karnevalizációja a neoavantgárd művészetben
Hivatkozások
46.
Örkény groteszk pályafordulata
Hivatkozások
47.
A kívülvaló ember
Hivatkozások
48.
Befejezetlen történet: a magyar strukturalizmus rövid tündöklése
1. A magyar strukturalizmus 1972-ig
2. A magyar strukturalizmus 1973 és 1980 között
3. Fordítások
Hivatkozások
49.
Az (el)ismeretlen remekmű
Hivatkozások
50.
Két világ határán: az utolsó fordulat előzményei Weöres Sándor költészetében
Hivatkozások
51.
Párhuzamok és metszéspontok: a magyar film és az irodalom
Történelmi magatartás- és sorsmodellek
Befelé fordulás és emlékezés
Hivatkozások
52.
Költőietlenség, versszerűtlenség, nyelvtelenség
Hivatkozások
53.
A poézis új formái és médiumai
Hivatkozások
54.
A részek győzelme a józan egész fölött
Hivatkozások
55.
Dráma és történelem
Hivatkozások
56.
A saját sors idegensége
Hivatkozások
57.
A száműzetés prózairodalmáról a 20. század második felében
Hivatkozások
58.
Az önéletrajzi regény módozatai
Hivatkozások
59.
A modern regény magyarul
Hivatkozások
60.
A nyugati magyar irodalom „köztes tere”
Hivatkozások
61.
Neoavantgárd és posztmodern a képzőművészetben
A „neoavantgárd” terminus kialakulása
1984 „Orwell éve”
Frissen festve
A neoavantgárd (1972–1973 körül)
A posztmodern helyzet kialakulása (1984 körül)
A posztmodern expanziója (1989–1990 körül)
Hivatkozások
62.
A kultúra határa, a határok kultúrája
Hivatkozások
63.
Az 1956-os emigráció prózairodalmáról
Hivatkozások
64.
Az új teatralitás és hatástörténeti helyzete
Az évtized
A jelenség
A teljesítmények
Hivatkozások
65.
Az ember természete és a természet embere
Hivatkozások
66.
A magyarság (nyelven túli) emléke
Hivatkozások
67.
Az esztétizmus nyomai a posztmodern lírában
Hivatkozások
68.
Irodalom – hagyomány
Hivatkozások
69.
Az önmegértés szövegisége
Hivatkozások
70.
Az önértelmezés alakzatai kortárs írónők műveiben
Hivatkozások
71.
Személynévmutató
72.
CÍMMUTATÓ