Ugrás a tartalomhoz

Magyar közmondások nagyszótára

T. Litovkina Anna

Tinta Könyvkiadó

59. fejezet -

59. fejezet -

Tartalom

T

T

tágít

Ha Dorottya szorítja, Juliánna tágítja

takaró

Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér

taknyos

Taknyos gyereke is kedves az anyjának

tál

Ártalmas a háznál: (a) haragos asszony, (a) sűrű füst, (a) lyukas tál | Jobb, ami a tálban marad, mint ami a hasba szalad | Mikor két eb (össze)marakodik a koncon [a tál felett], a harmadik könnyen jóllakik | Nem jó nagy urakkal [nagy urakkal nem jó] egy tálból cseresznyét enni [cseresznyézni] | Tál, kanál nem esik (össze)csördülés [csörrenés; zördülés] nélkül

talál

A vak is talál (néha) patkót | (A) vak tyúk is talál szemet | Aki keres, (az) talál | Halat szálka nélkül, embert hiba nélkül nem lehet találni | Ki mire igyekszik, módot talál abban | Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál | Méz mellett fullánkot is találni

találkozik

Hegy heggyel nem találkozik, de ember emberrel igen

taliga

Taliga nem szekér

taligás

Szekeres a szekeressel, taligás a taligással

talp

Hol kerék, hol talp

támad

Kicsiny szikrából gyakran nagy tűz támad

támadás

A legjobb védekezés a támadás

Tamás

Ami másé, nem Tamásé

tanács

(A) hamar tanács hamar bánás | (Jó) tanács (darab) kalács nélkül keveset [nem sokat] ér | Adnak tanácsot, de nem adnak kalácsot | Aki Szent Mihály-nap után gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni | Bölcsebb a reggelre halasztott tanács | Éhezőknek ételt adni, szomjazóknak italt adni, utasoknak szállást adni, kételkedőnek jó tanácsot adni | Jó tanács aranyat ér | Könnyű másnak tanácsot adni | Ne kérj attól tanácsot, aki magának se tud adni | Tanácsra hallgass, időtől várj!

tanácsadó

A harag rossz tanácsadó | Sok a tanácsadó, de nincs kalácsadó | Üres has [gyomor] nem jó [rossz] tanácsadó

tánc

Három a tánc | Kész a táncra, ha halálra beteg is | Könnyű Katót [Katit; Katát] táncba vinni | Reggel tánc, este tánc

táncol

A szamár is akkor megy a jégre táncolni, amikor a legjobb dolga van | A tangót ketten táncolják | Aki táncol, az fizet | Amint atyák fújják [dúdolnak], a fiaik úgy ropják [táncolnak] | Amint dudálnak, úgy táncolj | Bolond, aki jobban táncol, mint ahogy tud | Gúzsba kötve nehéz táncolni | Könnyen táncol az, akinek a szerencse muzsikál

táncos

táncos rossz dolgos

tangó

A tangót ketten táncolják

tanít

A sast ne tanítsd repülni | Addig tanítsd kezedhez az asszonyt, amíg fiatal | Aki tanít, tanul | Aki tudja, csinálja, aki nem (tudja), (az) tanítja | (Az) első pendelyben kell megverni [kézhez tanítani] az asszonyt | Nem kell a cigányt lopásra tanítani | Ne tanítsd apádat (gyereket csinálni)

tanítómester

A nyomorúság [szükség] jó [nagy] tanítómester | A történelem az élet tanítómestere

tanítvány

Amilyen a mester, olyan a tanítvány | Nyomorult (az olyan) mester, ki tanítvány nem volt | Okos mesternek okos a tanítványa

tanú

A lelkiismeret ezer tanú

tanul

A bolond a maga kárán se tanul | (A) jó pap (is) holtig tanul | Aki tanít, tanul | Amint tanulsz, úgy veszed hasznát | Amit Misi tanul, Mihály sem felejti (el) | Boldog, ki más kárán tanul | Maga [saját] kárán tanul az ember | Más kárán nem tanul az ember | Más kárán tanul az okos | Más kárán tanulj! | Nehezen tanul a vén ökör | Nincs oly rossz könyv, melyből ember nem tanulhat(na) [amiből ne lehessen okulni] | Ökörtől tanul a tinó | Saját kárán tanul a buta, az okos a másén | Tanulj tinó, ökör lesz belőled

tanult

Nem mind okos, aki tanult | Tanult ember nem pottyan az égből

tapasztalás

A tapasztalás a legjobb mester

táplálás

Lencse, borsó, kása diák táplálása

tapogat

(A)kinek hol fáj, ott tapogatja

tapsol

Nem kell a győzelem előtt tapsolni

tárgyal

Ha madárra tárgyalsz, íjadat ne pengesd

tarhó

Kinek a meleg tej megégette a száját, a tarhót [az aludttejet] is (meg)fújja

tarisznya

Szemérmes koldusnak üres a tarisznyája

tarka

Nem (csak) egy tarka [fehér] kutya van a világon | Nem tarka kendő a házasság

tarkaság

Nem hagyja el a párduc tarkaságát

társ

Jobb magán, mint rossz társsal járni

társas

Az ember társas lény

tarsoly

Minden pásztorgyerek [katona] (a) tarsolyában hordja a marsallbotot

tart

A sem tart örökké | A mai haragodat tartsd meg [halaszd] holnapra | A pénz tartva tenyész, költögetve vész | A szépség nem tart örökké | Akinek a foga fáj, tartsa nyelvét rajta | Az asszony a lányát nem magának tartja | (Az) üres kalász fenn tartja a fejét | Ha bérbe adta a farát, tartsa | Ha ludat osztasz, a legjobb darabot magadnak tartsd | Ki farkassal tart [farkasok közé kerül], annak vonítani kell | Kovács is azért tart(ja a) fogót, hogy a kezét meg ne égesse | tartja a szolgát, átok a gazdát | Legtovább tart a becsület [, ami becsületes] | Minden csoda három napig tart | Ne melengess [tarts] kígyót kebledben | Nincs oly rút, ki magát szépnek ne tartsa | Semmi se(m) tart örökké | Törött fazék tovább tart

tavasz

Egy fecske nem csinál nyarat [tavaszt] | Fú és havaz, úgy lesz tavasz | Tél után tavasz lesz, felhős után földerül

tavaszi

Őszi macska, tavaszi menyecske nem sokat ér

távol

Félénk kuvaszok távolról ugatják az oroszlánt | Jobb távolról [messziről] szeretni, mint közelről gyűlölni (egymást)

tehén

(A) fekete tehénnek is fehér a teje | A tehenet először [előbb] etetni kell, és csak utána lehet fejni | Amelyik tehén sokat bőg, kevés tejet ad | Bolond, aki elhagyja a csordát egy tehénért | Dögöljön meg a szomszéd tehene is | Egy pohár tejért nem kell megvenni a tehenet | Egy-két tehén nem csorda | Hol nincs üzekedő tehén, nem megy oda bika | Jaj annak a háznak, hol tehén bikának jármot vethet nyakába | Minden tehén a maga borját nyalja | Nem szabad levágni azt a tehenet, amelyet fejni akarunk | Sötétben minden tehén fekete

teher

A rossz lelkiismeret súlyos teher | Minden szamár (a) maga terhét érzi | Mindenkinek megvan a maga terhe | Nagy teher is könnyű, ha sokan emelik | Teher alatt nő a pálma

tehetetlenség

Nincs lehetetlenség, csak tehetetlenség

tej

(A) fekete tehénnek is fehér a teje | Amelyik tehén sokat bőg, kevés tejet ad | Csak legjobb a tejnek föle | Egy pohár tejért nem kell megvenni a tehenet | Kinek a meleg tej megégette a száját, a tarhót [az aludttejet] is (meg)fújja | Meglátszik, melyik tejből lesz túró

tejfel, tejföl

Aki leszedte a tejfelt, igya meg a savóját is | Nem minden [semmi sem] fenékig tejföl [tejfel]

teker

Addig tekerd a gúzst, míg hajlik a vessző | Nehéz agg fából gúzst tekerni

tél

Aki nyáron nem gyűjt, télen keveset fűt | Az okos ember nyáron szánt és télen szekeret vesz [csinál] | Nem eszi meg a kutya a telet | Nyáron csináltass szánt, télen szalmakalapot vegyél | Tél után tavasz lesz, felhős után földerül

tele

Ha fénylik Vince, megtelik [tele (lesz)] a pince | Ha könnyezik [csorog; megcsordul] Vince, (meg)telik [tele (lesz)] a pince | Kinek szíve telve, megnyílik a nyelve | Könnyű tele hassal a böjtöt dicsérni [a böjtről papolni]

téli

Téli kutya, nyári menyecske egy se jó

telik

Telik az idő, múlik az esztendő

temetés

Amilyen a fizetés, olyan a temetés

templom

A harang is hív másokat a templomba, de maga nem megy | Elég egy pap egy [a] templomba | Nem mind szent, aki templomba jár | Több ház, mint templom

tengelynyalás

Amelyik kutya rákap a tengelynyalásra, dögivel hagyja el

tenger

Cseppekből lesz a tenger | Kis patak nem árasztja a tengert | Nem lehet a tengert kanállal kimerni | Többen halnak borban, mint [hogysem] a tengerben

tény

A tények makacs dolgok

tenyész

A pénz tartva tenyész, költögetve vész

terem

(A) türelem rózsát terem | Az arany sem terem föld nélkül | Bolond ember, vadkender, ha nem vetik is, terem | Ember a munkára, madár a repülésre termett | Járt úton nem terem fű | Jó fa jó gyümölcsöt terem | Mindenütt terem a jó mag | Nincs oly rossz kert, melyben ne teremne jó fű | Ott is terem a gazember, ahol nem vetik | Száraz fában terem a szú | Terem a baj, ha nem vetik is | Terem a konkoly, ha nem vetik is | Terem az ember

teremt

Isten a fát sem teremtette magában (, muszáj párjának lenni) | Isten se egy nap alatt teremtette a világot

természet

(A) farkas a szőrét elhányja, a természetét soha | A szokás második természet | Ahány ember, annyi természet | Természet nagyobb a szokásnál | Természetté válik a szokás | Űzd ki a természetet vasvillával, mégis visszatér

tervez

Ember tervez, Isten végez

test

Ép testben ép lélek

tesz

A barátság vagy egyenlőket vesz, vagy egyenlőkké tesz | (A) keserű babot is édessé tesz(i) az éhség | A (rossz) nyelv (a) bika alá is borjút tehet | A szerelem a bölcset is vakká teszi | Az engedetlen beteg kegyetlenné teszi az orvost | Fogadást okosan tégy, az adott szónak ura légy | Gyakorlat teszi a mestert | Ha kell, menj [eredj; tedd] magad, ha nem kell, küldj mást | Isten se(m) tehet mindenkinek eleget | Ne tégy (fel) mindent egy kártyára | Ne tégy (fel) mindent egy lapra | Nem a ruha teszi az embert | Nem lehet mindenkinek a kedvére tenni | Ruha teszi az embert | Tégy jót az ördöggel, pokolba visz érte | Tégy úgy, mint a napóra, csak a derűs napokat számold | Úgy ég a tűz, ha tesznek rá | Vessző teszi a gyermeket jámborrá

tétlenség

A henyélés [lustaság; restség; tétlenség] az ördög párnája

tetszik

Nem az a szép, ami [aki] szép, ami [aki] tetszik, az a szép | Nem lehet [nehéz] mindenkinek tetszeni

tett

A bűnös visszamegy [visszajár; visszatér] a tett színhelyére | (A) szándék annyi, mint a tett | A tett (az) első, a szó (a) második | A tett halála az okoskodás | Ahol sok a szó, kevés a tett | Amilyen az ember, olyan a tette [cselekedete; munkája] | Minden szónál szebben beszél a tett

tetű

Az idegen tetű jobban csíp

teve

Könnyebb a tevének átmenni [átbújni] a tű fokán, mint (a) gazdagnak a mennyországba (be)jutni

téved

Jobb kétszer kérdezni, mint egyszer hibázni [tévedni] | Tévedni emberi dolog

tiltott

(A) tiltott alma jobb ízű | (A) tiltott gyümölcs édesebb

tinó

Ökörtől tanul a tinó | Tanulj tinó, ökör lesz belőled

tiszta

A tisztának minden tiszta | A tiszta szívnek drága kincs a hit, tűrni és szenvedni megtanít | Könnyű a tisztát bemocskolni | Legjobb párna a tiszta lelkiismeret

tisztaság

(A) tisztaság fél egészség | (A) tisztaság tisztesség

tisztesség

(A) tisztaság tisztesség | Ruha ékesség, pénz tisztesség | Ruha tisztesség, pénz emberség

tisztességes

Tisztességes hazugság nem szégyen [vétek]

titkos

A kibékült barát titkos ellenség | Nem jó cégért kötni titkos szándékunknak | Nincs az a titkos dolog, amit az idő ki nem forog

titok

A titkot a tyúk is kikaparja | A titkot nem lehet véka alá rejteni | Asszonyra ne bízd a titkot, mert a könyökén is kiszalad | Nem titok, amit két ember [asszony] tud | Nincs a bornak titka | Nincs az a titok, ami ki ne derülne

tíz

Egy anya el tud tartani tíz gyermeket, de tíz gyermek nem tud eltartani egy anyát | Máma egy ujjal, holnap tíz körömmel

Ahol nincs, (ott) béka sincs | Álló tóban [vízben] lakik a béka | Könnyű a békát (a) víznek [tónak] ugratni [ugrasztani]

tojás

A csepűn csomót, tojásban szőrt ne keress | A tojás okosabb akar lenni a tyúknál | Finggal nem lehet tojást festeni | Szomszédasszony tyúkjának nagyobb a tojása | Tojásból kél a csirke

tojik

Akárki kakasa csinálta, az én tyúkom tojta | Amelyik tyúk sokat kárál [kotkodácsol], keveset tojik | Mindegy, hogy kié a tyúk, csak a mi fészkünkbe tojja

tojó

Nem szabad megenni az aranytojást tojó tyúkot

tol

Könnyen köpi a markát, ha tolják a szekere farkát

told

Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel

toll

Madarat tolláról, embert barátjáról | Mely galambot megtépett a kánya, az ennek tollától is fél

tollfosztás

Tollfosztásban nem szakad meg az ember

tolvaj

A nagy tolvaj leszakad, de a kicsi fennakad | Alkalom szüli a tolvajt | Házi tolvajnak nincsen lakat | Magára hagyott háznál tolvajok gazdálkodnak | Nagy tolvajok viszik a tömlöcbe a kisebb lopókat | Nehéz attól lopni, aki maga is tolvaj | Nem fél koldus a tolvajtól [fosztástól] | Szegény nem fél a tolvajtól | Tolvaj tolvajra hamar ráismer

torma

Nehéz gúzzsal tormát ásni

torta

Az élet nem habos torta

tót

Adj a tótnak szállást [fogadd be a tótot], kiver a ház(ad)ból | Kása nem étel, tót nem ember

tovább

Lassan járj, tovább érsz | Legtovább tart a becsület [, ami becsületes] | Néha a vak többet [tovább] lát a szemesnél | Nincs oly öreg, ki tovább ne kívánna élni | Törött fazék tovább tart

több

A fösvény többet [kétszer] költ | (A) fösvény többet költ, (a) rest többet fárad [jár] | A semminél a kevés is több | Aki egyszer hazudni mer, többet hitelt nem érdemel | Az arany fegyver néha többet győz a vasnál | Csúnya néz legtöbbet a tükörbe | Egy kanál mézzel több legyet foghatni, mint egy hordó ecettel | Férjhez menő leány ruhájának több szekrénye számánál | Ne szánts többet, semmint bevetheted | Néha a vak többet [tovább] lát a szemesnél | Több [nagyobb] az emberség a káposztás húsnál | Több a baj, mint a vaj | Több ház, mint templom | Több keserű, mint édes van a szerelemben | Több nap, mint kolbász | Több szem többet lát | Többen halnak borban, mint [hogysem] a tengerben | Többet ér egy nap száz holdvilágnál | Többet ésszel, mint erővel | Többet hiszünk [többen hisznek] a szemnek, mint a fülnek | Többet tud [akar tudni] a csibe, mint a tyúk | Többhöz mindig több kell

többség

A többség dönt

többször

Amely kutya egyszer átússza a Dunát, többször is átússza | Többször győz az okos, mint a bátor

tök

Addig úszik a tök a vízen, (a)míg el nem merül | Este virágzik a tök

tőke

Szénégetőnek tőkén a szeme

tökéletes

Semmi se(m) tökéletes | Senki se(m) tökéletes

tölgy

(A) szél a tölgyet ledönti, de a náddal nem bír

töltöttkáposzta

Felmelegítve csak a töltött káposzta [töltöttkáposzta] jó

tömlöc

Nagy tolvajok viszik a tömlöcbe a kisebb lopókat

tör

(A) hallgatás senkinek be nem töri (a) fejét | A törvény oly háló, mely a gyenge szúnyogot megfogja, a darázs pedig keresztül töri magát rajta | Nem töri csontod a szó

tőr

Nehéz a vén [az agg; az öreg] rókát tőrbe keríteni [ejteni; csalni]

törik

A jég is ott törik [ott szakad a jég], ahol a legvékonyabb | Addig jár a korsó a kútra, (a)míg el nem törik | Ami hajolni nem akar, annak törnie kell | Vessző nem töri csontját a gyermeknek

török

Rossz szomszédság török átok

törött

Törött cserepet köpéssel nem lehet összeragasztani | Törött fazék tovább tart

történelem

A történelem az élet tanítómestere | A történelem ismétli magát | A történelem kerekét nem lehet visszaforgatni

törülköző

Amilyen a mosdó, olyan a törülköző

törvény

(A) szükség törvényt bont | A törvény oly háló, mely a gyenge szúnyogot megfogja, a darázs pedig keresztül töri magát rajta | Ahány ország, annyi törvény | Ahol [akinél] laksz, annak törvényével élj | A legjobb törvény a legrosszabb erkölcsökből származik | Sok a vétek, hol sok a törvény | Új király, új törvény

törzsök

A törzsök csak törzsök, bármit csinogassák

tövis

Nincsen rózsa tövis nélkül | Rózsaszedés tövissel jár | Tövis közül szedik a rózsát

tréfa

Minden tréfában van (valami) igazság

trolibusz

Ha a nagymamámnak áramszedője lenne [lett volna], trolibusz [villamos] lenne [lett volna]

tromf

A tromfot tromffal (szokták leütni)

tud

A gyerek tudja, ki szereti | A király és a gazdag leány soha nem tudhatja, ki szereti igazán | Ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy [annyi embert érsz] | Aki a keserűt nem kóstolta, nem tudja, mi az édes | Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul | Aki nem tud tűrni, nem tud uralkodni | Aki tudja, csinálja, aki nem (tudja), (az) tanítja | Akkor öreg az asszony, ha a lábát nem tudja szíjjelrakni | Amit Jancsi meg nem tanult, (azt) János sem tudja | Amit nem tud meggyógyítani az ész, gyakran meggyógyítja az idő | Az egér is tud nagy kárt okozni | Bolond, aki jobban táncol, mint ahogy tud | Gyereket még a bolond is tud csinálni | Egy anya el tud tartani tíz gyermeket, de tíz gyermek nem tud eltartani egy anyát | Ha legénynek leesik a kalapja, (az) fölveszi, de ha leánynak leesik, az föl nem tudja venni | Ha nem tudsz spórolni, megtanulsz koldulni | Kicsi a hangya, de tud búsulni | Ki-ki legjobban tudja a maga baját | Ki-ki maga mesterségét legjobban tudja | Mindenki [ki-ki] maga tudja (legjobban), hol szorít a cipő | Mindenki maga tudja, mi fő a fazekában | Mindenki úgy viszi (a) bőrét a vásárra, ahogy tudja | Ne kérj attól tanácsot, aki magának se tud adni | Nem jó mindent tudni | Nem titok, amit két ember [asszony] tud | Nem tudni [nem tudjuk; nem lehet tudni; nem tudja az ember], kiben mi lakik [lakozik] | Nem tudja az ember, mire virrad [jut] | Nem tudja az ember, mitől hízik | Nem tudjuk [nem tudja az ember], melyik bokorban fekszik a nyúl | Senki sem tud kibújni a (saját) bőréből | Többet tud [akar tudni] a csibe, mint a tyúk | Tudja az Isten, miért nem adott szarvat a disznónak

tudás

A jognak nem tudása nem mentesít annak betartása alól | A tudás hatalom | Ismétlés a tudás anyja

tudatlan

Tudatlanok közt a balga is király

tudatlanság

Tudatlansággal egy szálláson lakik a gonoszság

tudomány

(A) fáradsággal adják a tudományt | Tudomány és bölcsesség legjobb útiköltség | Tudomány olyan kincs, kinél semmi jobb nincs

tudós

Ki miben tudós, abban gyanús

tulajdon

Tulajdon kunyhó jobb a más palotájánál

túró

Meglátszik, melyik tejből lesz túró

túros

Közös lónak túros a háta

tuskó

Tuskó is szép, ha szépen felruházzák

túzok

Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok

Aki egy tűt lop(ott), ökröt is próbál | Könnyebb a tevének átmenni [átbújni] a tű fokán, mint (a) gazdagnak a mennyországba (be)jutni

tüdő

Minek köhög a bolha (, mikor nincsen tüdeje)?!

tükör

A szem a lélek tükre | Csúnya néz legtöbbet a tükörbe | Nem mindig a tükör (az) oka, ha csúnyát mutat

tündöklik

Addig tündöklik a hold, míg a nap (a) helyére ér

tündöklő

Sötétben tündöklőbb a fény

tűr

A tiszta szívnek drága kincs a hit, tűrni és szenvedni megtanít | Aki nem tud tűrni, nem tud uralkodni

türelem

A türelem a birkák erénye | (A) türelem rózsát terem

türelmes

A papír türelmes [mindent kibír]

tűrés

Keserű a tűrés, de édes a gyümölcse

tüske

Aki rózsaágyat vet magának, félhet a tüskétől | Szép a rózsa, de szúrós a tüskéje

tűz

A tűz megolvasztja a kemény ércet is | A tűz próbálja meg a vasat | (A) tüzet (a) vízzel nem lehet összebékíteni | Akármilyen nyers (a) fa, ha tüzet raknak alája, meggyúl | Aki közel(ebb) van a tűzhöz, (az) (jobban) melegszik | Égett gyerek fél a tűztől | Füst nem megy tűz nélkül | Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze | Ki a tűznél akar melegedni, a füstöt is szenvedje | Kicsiny szikrából gyakran nagy tűz támad | Nem jó a tűzzel játszani (, mert megéget) | Nem jó tüzet olajjal oltani | Nincsen tűz füst nélkül | Okos gazda a szomszéd házát is védi a tűztől | Tüzet nem jó tűzzel oltani | Úgy ég a tűz, ha tesznek rá