Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

II. Államterület

II. Államterület

1. Az államterület általános jellemzése

Az állam területi szuverenitásának elsődleges tárgya az államterület, az a nemzetközi szerződések által meghatározott és elismert terület, ahol az állam szuverenitása érvényesül. Az államterületet államhatár határolja, mely minden állam esetében jelent szárazföldi területet, a tengerparti államok szuverenitása a nemzetközi jog szabályai szerint kiterjed a parti vizekre (a kontinentális talapzatra), illetve ezen túl egy szélesebb tengeri sáv (200 tengeri mérföld) kizárólagos gazdasági övezetüknek számít. A szárazföldi államterület mellett sajátosan az állam területi szuverenitása alá tartozik az úszó és a lebegő államterület, azaz az adott államban lajstromozott hajó, illetve az állam felségjelét viselő repülőgép fedélzete (így a Malév csődjével a magyar joghatóság alá tartozó terület csökkent). Az állam területi szuverenitása kiterjed az államterület feletti légtérre (amíg levegő van, azaz a világűr már nem tartozik egyetlen államhoz sem),[78] illetve a föld méhére, azaz a földfelszín alatti területre – elvben a Föld középpontjáig, ahol elméletben minden állam találkozik. A világűr és az égitestek, a tengerek és óceánok nemzetközi vizei vagy az Antarktisz nem tartozik semmilyen állam területi szuverenitása alá.

Az államterület belső tagolása az állam belügye, az unitárius állam szuverén módon határozza meg területének belső tagolását. Az Alaptörvény értelmében Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik, Magyarország fővárosa pedig Budapest (F cikk). A helyi önkormányzatok autonómiáját az Alaptörvény védi. Bár az elmúlt években új területi egységek kialakítására is történtek kísérletek – így a több megyét összefogó régiók, illetve az egy-egy város köré szerveződő kistérségek, újabban pedig a járások szerepe felértékelődik – ezek alkotmányos szereppel nem rendelkeznek.

2. Államhatár és ellenőrzése, Schengen

Az államhatár a Föld felszínén függőlegesen áthaladó képzeletbeli síkok összessége, melyet nemzetközi szerződések (Magyarország esetében a Párizsi Békeszerződés, melyet az 1947. évi XVIII. törvény cikkelyezett be) határoznak meg. A határvonal az államhatár és a Föld felszínének metszésvonala. A határvonalat a természetben határjelek jelölik (Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény). Az államhatár módosítására kétoldalú szerződéssel kerülhet sor, ahogy arra az elmúlt évtizedekben is volt példa, a Dráva, illetve az Ipoly szabályozása nyomán történtek területcserék, melyek az államterület nagyságát nem változtatták meg. Az állam köteles határait, területi épségét megvédeni.

Az államhatárt nemzetközi szerződésben és törvényben meghatározott feltételekkel – ha nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa kivételt nem tesz – a forgalom számára megnyitott, a forgalom jellegének megfelelő közúti, vasúti, vízi vagy légi határátkelőhelyen vagy határátlépési ponton, ellenőrzés mellett szabad átlépni. Az Európai Unió fontos vívmánya, hogy a Schengeni rendszerben részt vevő tagállamai egymás között a határellenőrzést felszámolták, így pl. a magyar–osztrák határ bárhol átléphető, akár ladikon a Fertő-tavon, vagy a Soproni hegységben gombászva.



[78]  A világűr határát Kármán Tódor határozta meg, így nevét viseli a Kármán-vonal. A jeles fizikus a Szentkirályi utca 22–24. számú házban született, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara mai épületének közvetlen szomszédságában.