Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

III. A jogforrási rendszer alkotmányjogi szabályozása

III. A jogforrási rendszer alkotmányjogi szabályozása

A jogszabályalkotás jellegéből és jelentőségéből adódóan ma már általánosnak tekinthető az a követelmény, hogy a jogforrási rendszer alapvető intézményeit magának az alkotmánynak vagy alaptörvénynek kell szabályoznia. Az alkotmány – mint speciális törvény – maga is része a jogforrási rendszernek, és az általa szabályozott társadalmi viszonyok jelentősége folytán egyben alaptörvénye is a jogszabályalkotás rendjének. Az alaptörvényi jelleg mind formai oldalról (a jogalkotás rendjét illetően) mind tartalmi oldalról (az alkotmány végrehajtására kiadott jogszabályok tartalma szempontjából) igazolható.

Ami a jogalkotás eljárási rendjét illeti (formai oldal), nem alakult ki teljesen egységesnek tekinthető álláspont arról, hogy a jogszabályalkotás folyamatát meghatározó normák közül mit kell feltétlenül magának az alkotmánynak tartalmaznia, és mi az ami alacsonyabb szintű jogszabállyal is rendezhető. Megállapítható ugyanakkor, hogy az alkotmányfejlődés során egyre bővülnek az írott alkotmányoknak a jogforrási rendszerre vonatkozó részei. Többnyire meghatározzák a jogalkotó szerveket, az általuk kibocsátott jogszabályokat, ezek hierarchiáját, és jogszabályalkotás alkotmányosságának legfontosabb biztosítékait. Ezeknek a követelményeknek Magyarország új Alaptörvénye is megfelel.

Korábbi Alkotmányunk mellett, – sőt már az alkotmányos rendszerváltást megelőzően – a jogforrási rendszer legfontosabb normáit az első jogalkotási törvényünk, az 1987. évi XI. törvény tartalmazta. Mivel ez a törvény 1988. január 1-jei hatálybalépésekor még a szocialista berendezkedés elveit követte, és az az évtizedek során anakronisztikussá vált, így azt 2010. december 31. napjával az Alkotmánybíróság megsemmisítette [121/2009. (XII. 17.) AB határozat]. Ezen határozat is megerősítette, hogy nem szabályozható törvényi szintena jogszabályok köre és hierarchiája, valamint a törvényhozási tárgyak, mert ezek alkotmányi szabályozást igényelnek.

2011. január 1-jétől jelentős változás következett be a jogforrási rendszer jogi szabályozásában. Ekkor lépett hatályba az új jogalkotási törvény (Jat.), a 2010. évi CXXX. törvény. (Ennek rendelkezéseit a fejezetben természetesen számos alkalommal idézzük.)

2012. január 1-jétől az új Alaptörvény és a Jat. mellett a következő jogszabályok említendők a jogforrási rendszert, illetve a jogszabályok alkotásának rendje általános szabályait illetően:

  • −        2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről,

  • −        301/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a jogszabálytervezetek és szabályozási koncepciók közzétételéről és véleményezéséről,

  • −        61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet a jogszabályszerkesztésről,

  • −        32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről,

  • −        24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról,

  • −        338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Jogszabálytárról.