Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

VI. A közhatalom (állam) szervei által kibocsátott belső normák – közjogi szervezetszabályozó eszközök

VI. A közhatalom (állam) szervei által kibocsátott belső normák – közjogi szervezetszabályozó eszközök

A 2010. december 31-ig hatályban lévő 1987. évi jogalkotási törvény egyik jelentős eredményének minősítette az Alkotmánybíróság azt, hogy az Alkotmányban szabályozott jogalkotó hatáskörök védelmében – a korabeli jogtudományban régóta sürgetett módon – elválasztotta egymástól az állampolgárokra (helyesebben a természetes személyekre – a szerző K. B.) és a jogi személyekre jogot illetve kötelezettséget megállapító jogszabályokat, az állami szervek egymás közötti viszonyaiban érvényesülő „állami irányítás egyéb jogi eszközeitől”.[98] A ’80-as évek végére ugyanis kialakult egy olyan „formátlan (informális) jog” („leiratok”, „körlevelek”, „útmutatók” stb.) amelyek gyakran a jogszabályok elé helyezkedve lerontották azok érvényesülését.

Mint az Alkotmánybíróság a bevezetőben említett határozatában megállapította, az „állami irányítás egyéb jogi eszközeinek” nevezett jogi szabályok létezése – elnevezésüktől függetlenül, mint pl.: közigazgatási rendelkezéseknem alkotmányellenes, sőt alkotmányos jogállamban nélkülözhetetlen, mert a közigazgatás vezetése, az egyes szervek közötti kapcsolatok szabályozása csak jogi eszközökkel megengedett. A klasszikus közjog is ismer olyan speciális normákat, amelyek csak a közigazgatás rendszerén belül bírnak kötelező erővel. A törvényhozó hatalom számára is általánosan elismert az a privilégium, hogy a törvények mellett más formában alkosson önmagára nézve kötelező szabályt (ügyrend, házszabály) pl. határozatok formájában.

Az 1987. évi jogalkotási törvény megsemmisítését követően a jogalkotásról szóló új törvény feladata lett, hogy az Alkotmánybíróság útmutatásainak megfelelően szabályozza ezt a kérdéskört a közigazgatás joghoz kötöttségének és a jogállamiság alkotmányos elvének védelme érdekében. Ennek szellemében került be a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény VI. fejezetébe az ún. közjogi szervezetszabályozó eszközök kategóriája. A törvény két – jogszabálynak nem minősülőmeghatározott körben kötelező aktust nevesít:

l. Testületi szervek által kibocsátott normatív határozatok [Jat. 23. § (1)–(3) bekezdés]

A) Normatív határozatban szabályozhatja

a) az Országgyűlés

b) a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv,

c) az Alkotmánybíróság,

d) a Költségvetési Tanács

szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját.

B) Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.

C) Normatív határozatban szabályozhatja a nemzetiségi önkormányzat kép­viselő-testülete a saját és az általa irányított szervek szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját.

2. Egyszemélyi vezetők által kiadott normatív utasítások [Jat. 23. § (4)–(5) bekezdés]

A) Normatív utasításban szabályozhatja:

a) a köztársasági elnök,

b) a miniszterelnök,

c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti központi államigazgatási szerv kivételével a központi államigazgatási szerv vezetője

d) az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

e) a legfőbb ügyész,

f) az alapvető jogok biztosa,

g) a Magyar Nemzeti Bank elnöke,

h) az Állami Számvevőszék elnöke,

i) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, valamint

j) a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) és a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét.

B) Törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat ki

a) az Országgyűlés,

b) a köztársasági elnök,

c) az Alkotmánybíróság,

d) az alapvető jogok biztosa,

e) az önálló szabályozó szerv, valamint

f) a Miniszterelnökség és a minisztérium

hivatali szervezetének vezetője, amely a szerv állományába tartozó személyekre kötelező.

A Jat. 24. § szerint a közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A közjogi szervezetszabályozó eszközben a jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg.

A közjogi szervezetszabályozó eszközökre vonatkozó rendelkezések nem érintik a kibocsátásukra jogosultak – más jogszabályon alapuló – egyedi határozat meghozatalára vagy egyedi utasítás adására vonatkozó jogát.

Állami szerv vagy köztestület tevékenységét és működését szabályozó – törvény alapján kiadható – más jogi eszköz jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet ellentétes.



[98]  121/2009. (XII. 17.) AB határozat.