Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

VII. Különleges jogrend – különleges jogforrások

VII. Különleges jogrend – különleges jogforrások

A különleges jogrend összefoglaló elnevezéssel azokat a kivételes helyzeteket jelöljük, amikor valamilyen külső vagy belső okbólfelborul az államélet működésének „normális”, az alkotmányban rögzített megszokott rendje, és ezzel együtt ellehetetlenül az állami szervek közötti együttműködés mindennapos gyakorlata. Az Alaptörvény – számolva e különleges szituációk bekövetkezésének lehetőségével – a különleges jogrend különböző formáit nevesíti és meghatározza a kihirdetésük rendjét is. A különleges helyzetek a jogalkotás rendjében is speciális szabályok alkalmazását követelik meg. Alaptörvényünk a jogi szabályozás hatékonysága érdekében kivételes hatalmat, lényegét illetően rendeleti kormányzást tesz lehetővé, vagyis a különleges jogrend különböző formáinak – rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, váratlan támadás és veszélyhelyzet – kihirdetése esetén különböző rendeletek biztosítják a különleges intézkedések bevezetését. Kiemelést igényel, hogy különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel [54. § (2) bekezdés].

1. A Honvédelmi Tanács rendelete

Rendkívüli állapot kihirdetésekor az Alaptörvény értelmében Honvédelmi Tanács felállítására kerül sor. A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat [49. cikk (4) bekezdés]. A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja [49. cikk (5) bekezdés].

2. A köztársasági elnök rendelete

Alaptörvényünk alapján a köztársasági elnöknek kizárólag szükségállapot idején van rendeletalkotási jogköre. Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket az 50. cikk tartalmazza. A szükségállapot idején sarkalatos törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. Rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyűlés – akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága – folyamatosan ülésezik. Az Országgyűlés, illetőleg az országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti. A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az Országgyűlés – akadályoztatása esetén az országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága – meghosszabbítja.

3. A Kormány kivételes rendeletalkotási felhatalmazása különleges jogrend idején

Az Alaptörvény több esetben is kivételes rendeletalkotásra ad felhatalmazást a Kormány részére a különleges helyzetekben szükséges intézkedések megtétele céljából.

Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén, vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti (meghosszabbítja) a megelőző védelmi helyzetet és felhatalmazza a Kormányt a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések megtételére. A Kormány a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követőenrendeleti úton a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés döntéséig, de legfeljebb 60 napig tart.

Megelőző védelmi helyzet idején a Kormány rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Kormány rendelete a megelőző védelmi helyzet megszűnésével hatályát veszti.

A Kormány harmadsorban az ún. váratlan támadás esetében is jogosult rendeleti úton rendkívüli intézkedések bevezetésére. Külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a Kormány a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint – a támadással arányos és erre felkészített erőkkel – a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig azonnal intézkedni köteles. A Kormány a megtett intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést és a köztársasági elnököt.

A Kormány váratlan támadás esetén sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be, valamint rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Kormány rendelete a váratlan támadás megszűnésével hatályát veszti.

A Kormány végül veszélyhelyzetben, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség, illetőleg ezek következményeinek az elhárítása érdekében is jogosult rendkívüli intézkedések megtételére. Veszélyhelyzetben a Kormány szintén rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.