Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

IX. A jogszabályok kihirdetése és közzététele

IX. A jogszabályok kihirdetése és közzététele

A jogszabályok kihirdetésén az írott jogszabálynak azt az első hivatalos közre­adását értjük, amely a jogosítottak és kötelezettek tudomására hozza, vagy legalábbis általuk megismerhetővé teszi a jogszabály elfogadott és aláírt szövegét.[107] A kihirdetés tehát a – mindenkire kötelező – jogszabályoknál eleve feltételezi a publikálás olyan nyilvánosságát, amely mindenki számára lehetővé teszi a jogszabály megismerését. Mivel a „jog nem tudása nem mentesít”, vagyis senki sem hivatkozhat a szabályszerűen nyilvánosságra hozott norma nem ismerésére, ezért az államnak csak a jogszabályok hozzáférhetőségéről, megismerhetőségéről, és nem tényleges megismertetéséről kell gondoskodnia.

A kihirdetéshez számos jogi konzekvencia fűződik. Azon túlmenően, hogy az előírt formák szerinti kihirdetést a jogszabály érvényességi feltételének tekintjük, még két egyéb joghatással is számolni kell. Egyrészt a kihirdetett szöveg minősül az írott jogszabály eredeti szövegének. Ellentétes szövegű későbbi közlés esetén, a kihirdetett (eredeti) szöveget kell a jogszabály hivatalosan elfogadott szövegének tekinteni – a hivatalos kiigazításokat kivéve. A kihirdetésnek másodsorban jelentős szerepe van a jogszabály hatálybaléptetésében, a hatálybalépés időpontjának meghatározásában. A jogszabály időbeli hatályánakkezdete ugyanis csak ehhez viszonyítva határozható meg.

Kiemelést igényel, hogy a magyar alkotmányjog jelenleg hatályos szabályai az általános követelménynél szélesebb körben fogalmazzák meg és szorosabb biztosítékokkal támasztják alá a jogszabályok kihirdetését. Eszerint nem csak a mindenkire kötelezőjogszabályokat kell mindenki számára hozzáférhető módon közzétenni, hanem általában azokat az egyéb normákat is, amelyek befolyással vannak vagy lehetnek az államélet működésére, általános érvénnyel érintik a jogosultak illetve kötelezettek egy bizonyos körét, és ezért általános ismeretük közérdek, vagy legalábbis hasznos mindenki számára. (Lásd például az ún. „ezres” kormányhatározatokat.)

Az alkotmányjogi irodalom és a jogalkotás – ha nem is mindig következetesen – különbséget tesz a jogszabályok kihirdetése és közzététele(közlése)között. A kihirdetés alatt a mindenki számára hozzáférhető, mindenkihez célzott első hivatalos közlést értjük. Ennek megfelelően a jogszabályoknak – mint mindenkire kötelező normáknak – természetesen kihirdetésre kell kerülniük. A kihirdetésnek mindig jogilag szabályozott módon, a jogszabályban meghatározott helyen és formában kell megtörténnie.

Közzétételről (közlésről) ezzel szemben akkor beszélhetünk, ha a szűkebb értelemben vett kihirdetés valamelyik fogalmi eleme hiányzik, vagyis nem jogszabályról, és nem első, vagy nem hivatalos publikálásról van szó. Ennek megfelelően közzétételnek minősül a közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyéb dokumentumok nyilvánosságra hozatala, továbbá a jogszabályok és egyéb normák minden további tájékoztató (pl. oktatási) célú közreadása.

Az Alaptörvény a jogszabályok megalkotására vonatkozó hatáskör kapcsán alkotmányos követelményként fogalmazza meg, hogy az általánosan kötelező magatartási szabály a hivatalos lapban kerüljön kihirdetésre [T) cikk (1) bekezdés]. Itt található emellett az a rendelkezés is, hogy sarkalatos törvény az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait eltérően is megállapíthatja.

A kihirdetés szabályait a Jat. 26. §-a tartalmazza:

– A jogszabályokat az önkormányzati rendelet kivételével a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.

– A minősített adatot nem tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszközt – a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének normatív utasítása, a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestületének normatív határozata, valamint a polgármester és a jegyző normatív utasítása kivételével – a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

– Az önkormányzati rendelet kihirdetésének és a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata közzétételének szabályait a helyi önkormányzatokról szóló törvény állapítja meg.

A Magyar Közlöny a Magyarország hivatalos lapja. A Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, melynek szövegét hitelesnek kell tekinteni. Jogszabálynak a módosított, illetve a hatályukat vesztett rendelkezéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövege a Magyar Közlönyben nem tehető közzé.

A Magyar Közlönyben a jogszabályok kihirdetésre, más dokumentumok közzétételre kerülnek.

A Magyar Közlöny melléklete a Hivatalos Értesítő, amely külön sorozatként, önálló sorszámozással jelenik meg.

A Magyar Közlöny, illetve a Hivatalos Értesítő a felelős szerkesztő által meghatározott rendszerességgel, külön sorszámozással jelenik meg. A Magyar Közlöny, illetve a Hivatalos Értesítő ugyanazon a napon – azonos dátummal – eltérő sorszámozással, több alkalommal is megjelenhet. Egy sorszámozással ellátott Magyar Közlöny és Hivatalos Értesítő több részbe szerkesztve is megjelenhet.

2012. január 1-jén lépett hatályba a Jat. Nemzeti Jogszabálytárról szóló rendelkezése, amely egy elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető, egységes szerkezetű szövegeket tartalmazó elektronikus jogszabálygyűjtemény.[108]

A jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök megjelöléséről a kihirdetésük, illetve közzétételük során a Jat. 27. §-a és a 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet intézkedik.



[107] Kovács István: i. m. 299–300. p.

[108]  338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet.