Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

XI. Egyéb – sajátos jellegű – jogforrások hatása a jogrendszerre

XI. Egyéb – sajátos jellegű – jogforrások hatása a jogrendszerre

Jogforrási rendszerünkben – vitatott jelleggel ugyan – léteznek olyan sajátos jellegű jogforrások is, amelyek nem az Alaptörvényben arra felhatalmazott szervek jogalkotásánaktermékei, de mégis rendelkeznek bizonyos befolyással a jogrendszer működésére, sőt némelyüknek kifejezett normatív hatásuk is van. A következőkben vizsgáljunk meg röviden három ilyen speciális jellegű „jogforrást”.

1. Az Alkotmánybíróság határozatának jogforrási jellege

Az Alkotmánybíróság, mint az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve természetesen nem jogalkotó szerv, de meghatározott hatáskörei révén egyrészt közvetlenül és formális módon, másrészt közvetve, informálisan is hatással van a jogrendszerre és annak működésére.

Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt egyfajta „negatív jogalkotóként”közvetlenül és formálisan alakítja a jogrendszert azzal, hogy hatáskörébe tartozik a jogszabályok megsemmisítése mindenkire kötelező (erga omnes) hatállyal. Ezzel a döntéssel a határozatban megjelölt jogforrás„megszűnik”, elveszti normatív hatását.

Az Alkotmánybíróság határozatai, és főleg azok indokolásaiközvetve és nem formális módon sokrétűen befolyásolják a jogalkotó és jogalkalmazó tevékenységet. Bár a döntések indokolása közvetlenül – legalábbis normatív alapon – nem bír jogi kötelező erővel, mégis a bennük foglalt jogértelmezés, jogtételek és jogi érvelés nem hagyható figyelmen kívül sem a jogalkotó sem a jogalkalmazó szervek munkája során.

2. A bíró alkotta jog és a szokásjog a jogforrási rendszerben

A magyar alkotmányos rendszerben a bíróságok – mint az igazságszolgáltatás szervei – nem alkothatnak jogot, hanem jogalkalmazói tevékenységet végeznek. Az elmúlt évszázadok során egészen napjainkig, ugyanakkor nagy szerephez jutottak a jogrendszer alakításában a (leg)felsőbb bíróságok (pl. a Cúria) bizonyos jogegységet szolgáló döntései illetve ún. döntvényei. Hatályos Alaptörvényünk szerint is hasonló a helyzet, a jogalkalmazás egységének biztosítása a Kúria feladata. Ennek keretében a legfőbb bírói szerv jogegységi határozatokat hoz. A jogegységi határozatok az Alaptörvény értelmében a bíróságokra kötelezőek. Eszerint tehát Alaptörvényünk olyan „jogforrást” „hozott létre”, amely ugyan nem jogszabály, de normatív erővel rendelkezik.

A magyar jogrendszerben – különösen 1848-ig – meghatározó szerepet játszott a szokás, amikoris a jogalkalmazó(bírói)szervek szokása, hasonló ügyekben folytatott állandó gyakorlata vált joggá. A magyar közjog szabályai is hosszú évszázadokon keresztül szokásjogi jellegűek voltak, és az írott jog csak fokozatosan vált uralkodóvá. Mai Alaptörvényünk egyértelműen az írott jog kizárólagosságának alapján áll, ebből következően nem ismeri el hazánkban a szokás jogforrási jellegét. Az persze nem zárható ki, hogy bizonyos állami szervek – például jogi szabályozás hiányában – tudatosan kövessenek bizonyos szokást, gyakorlatot.

Irodalom

Cserne Péter – Jakab András: A kétharmados törvények helye a magyar jogforrási hierarchiában. Fundamentum. Az emberi jogok folyóirata 2001/2, 40–49. p.

Drinóczi Tímea: A nemzetközi jog beszűrődése a magyar jogforrási rendszerbe. Magyar Jog, 10/2005, 599–608. p.

Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kommentárja. Századvég Kiadó, Budapest, 2009.

Kiss László: Jogforrás és jogalkotás. In: Rendszeres alkotmánytan. 1996. 119–145. p.

Kiss László: A jogalkotási és a jogforrási rendszer néhány időszerű kérdése. In: Közigazgatás és jogalkotás. 1996. 5–15. p.

Lábady Tamás: A bírói jogalkotás és alkotmánybírósági kontrollja. [„Az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok – 20 év tapasztalatai” címmel Szegeden, 2009. október 30-án megtartott szakmai konferencián elhangzott előadás]Alkotmánybírósági Szemle, 2010/1, 127–129. p.

Petrétei József: A jogszabályok érvényessége és hatályossága a magyar alkotmánybíróság gyakorlatában. In: Ádám Antal-jubileum. 2000. 161–180. p.

Petrik ferenc: A jogszabály érvényessége és hatálya az elméletben és a gyakorlatban. Jogtudományi Közlöny, 2007. évi 6. sz. 243–253. p.

Szabó Miklós: A jogforrás. In: Jog- és államtudomány, 1995, 27–52. p.