Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

6. fejezet - 6. Választójog

6. fejezet - 6. Választójog

Tóth Károly

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) több helyen is tartalmaz a választójogra vonatkozó előírásokat.

A B) cikkében így:

(3) A közhatalom forrása a nép.

(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

A népszuverenitás megfogalmazása [azaz a (3) bekezdés] után a közhatalom közvetett és közvetlen gyakorlásának módjainál már utal a választójogra, hiszen az szabályozza, hogy a „választott” képviselők milyen feltételek teljesülése esetén, milyen eljárás alapján kapják a „néptől” a megbízásukat (mandátumukat).

A XXIII. cikkében a következők szerepelnek:

(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.

(2) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.

(3) Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.

(4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.

(5) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja.

(6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

(7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó.

Ez a cikk a választás jogát és a választhatóságot politikai alapjogként fogalmazza meg, egyidejűleg körvonalazza azokat a korlátokat is [lásd különösen a (6) bekezdést], amelyek alkotmányi (alaptörvényi) szintű megfogalmazása szükséges ez alapjog terjedelmének pontos meghatározásához.

„AZ ÁLLAM” alcímet viselő „rész” a következőképpen rendelkezik a választójogról:

2. cikk

(1) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.

(2) A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza.

(3) Az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.

[…]

35. cikk

(1) A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.

(2) A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket sarkalatos törvényben meghatározottak szerint öt évre választják.

Itt jelennek meg az országgyűlési képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására is vonatkozó „klasszikus” alapelvek (általános és egyenlő választójog, közvetlen és titkos szavazás), de az is külön figyelmet érdemel, hogy elválik az országgyűlési képviselők megbízatási ideje (négy év) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek megbízatási idejétől (öt év).

Mivel az alkotmányok (és az alaptörvény is) a bennük szereplő intézményeknek csak a legfontosabb, alapvető szabályait tartalmazzák, a választójog esetében is természetes, hogy a részletes előírásokat külön, sarkalatos törvények határozzák meg.

Ilyen sarkalatos törvény az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (rövidítése: „Vjt.”, s 2012. január 1-jén lépett hatályba), hasonlóképpen a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásról szóló 2010. évi L. törvény (hatályba lépett 2010. június 14-én), amelyek a választások anyagi jogi szabályait tartalmazzák.[122]

I. A választójog fogalma

A képviseleti szervek (Országgyűlés, helyi önkormányzatok) fogalmi lényege, hogy valakiket képviselnek; valakik helyett, azok megbízásából járnak el, hoznak döntéseket.

A választójog – szélesebb értelemben – azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák a képviseleti szervek tagjai megválasztásának anyagi és eljárási rendjét,ezért a választójog meghatározása (pl. a mandátum jellege, szétosztásának módszerei stb.) egyike a legfontosabb és legérzékenyebb közjogi-alkotmányjogi kérdéseknek.

A választójog – szűkebb értelemben – magát a választójogosultságot jelenti.

Különbséget kell tennünk a választójog anyagi és eljárási szabályai között.

Az anyagi szabályok a választójogosultsággal foglalkoznak. Azt határozzák meg, kinek van választójoga (illetve azt: kinek nincs), azaz melyek azok az általános és speciális feltételek, amelyek alapján valaki részt vehet (vagy nem vehet részt) a képviselők választásában.

Az eljárási szabályok a jelöltté válás, a megválasztás menetét, a mandátumok szétosztását, a választásban közreműködő (azaz választási) szervek megalakítását és működését, valamint az eljárás során szükségessé váló jogorvoslatok rendjét állapítják meg.



[122] A Vjt. parlamenti vitájában (2011 decemberében) többször is elhangzott, hogy „az eljárási törvényhez egyébként is hozzá kell nyúlni, mert az ma már számos elemében tarthatatlan”. Mindenesetre e fejezet írásakor (2012. február végén) a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény („Ve.”) van még hatályban, sőt, az eljárás átfogó módosítására vonatkozó törvényjavaslat sincs benyújtva az Országgyűlésnek.