Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

VI. Az Európai Parlament (EP) képviselőinek választása

VI. Az Európai Parlament (EP) képviselőinek választása

A választójog egyenlőségének alkotmányos elvéből fakadóan a választópolgár csak egy uniós tagállamban élhet aktív, illetőleg passzív választójogával: ennek megfelelően, ha egy magyar választópolgár egy másik uniós tagállamban kérte, hogy ott szavazhasson, és kérelme alapján felvették a névjegyzékbe, Magyarországon nem szavazhat; ugyanakkor egy másik uniós tagállam Magyarországon lakóhellyel rendelkező választópolgára kérheti, hogy magyarországi lakóhelyén szavazhasson, ebben az esetben az állampolgársága szerinti ország névjegyzékéből kell törölni. Fontos tehát hangsúlyozni, hogy a választópolgár az Európai Uniónak csak egy tagállamában gyakorolhatja választójogát, ám ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a választópolgár az egyik tagállamban gyakorolja az aktív, és egy másikban a passzív választójogát.

A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot, ebben egyéni jelöltek nem indulhatnak.

Listát a (pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint) bejegyzett pártok állíthatnak. Két vagy több párt közös listát is állíthat. Ugyanaz a párt csak egy – önálló vagy közös – listát állíthat. A listán a jelöltek a párt (pártok) által bejelentett sorrendben szerepelnek. A listaállításhoz legalább 20 000 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. A választópolgár csak egy listát ajánlhat; választópolgár csak egy listán szerepelhet jelöltként.

A választópolgár egy listára szavazhat. (Mivel a lista „zárt”, az azon szereplő nevek sorrendjén a szavazó nem módosíthat.)

A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az EP-ben Magyarország számára fenntartott képviselői helyek számával.[163] A mandátumkiosztásban csak azok a listák vehetnek részt és szerezhetnek mandátumot, amelyek több szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5%-a (itt is van tehát „választási küszöb”).

A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. A mandátumok kiosztása az ún. D’Hondt formula segítségével történik.

Irodalom

Szoboszlai György(szerk.): A közjogi választások egyes elméleti és gyakorlati kérdései. Választási studiumok 3, Országos Választási Iroda, Budapest, 2004.

Dezső Márta: A választási rendszer. In: Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 201–239. p.

Dezső Márta: Bonyolult is, vitatott is. A magyar választási rendszer Európához mérve. In: Szabadon választott. Parlamenti Almanach, Budapest, 1990.

Dezső Márta: Képviselet és választás a parlamenti jogban.Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1998.

Petrétei József: Az országgyűlési képviselők választása. In: Petrétei József:Magyar alkotmányjog I., Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2002, 233–269. p., valamint Petrétei József: A helyi önkormányzati választások. In: Petrétei József:Magyar alkotmányjog I., Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2002, 271−284. p.

Fábián György(szerk.): Választási rendszerek. Osiris Kiadó, Budapest, 1997.

Fábián György – Kovács László Imre(szerk.): Választás politológiai szöveggyűjtemény. JATE Press, Szeged, 2001.

Dezső Márta – Kukorelli István (szerk.): Választástudományi tanulmányok. Választási studiumok 2., Országos Választási Iroda, Budapest, 1999.



[163] 2009. június 7-én Magyarország 22 képviselőt választhatott az EP-be.