Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

IV. A köztársasági elnök helyettesítése

IV. A köztársasági elnök helyettesítése

Helyettesítésre akkor kerülhet sor, ha a köztársasági elnök akadályoztatva van feladatai ellátásban, vagy ha a tisztség – bármely okból – nincs betöltve. Ilyenkor a köztársasági elnököt az Országgyűlés elnöke helyettesíti. A köztársasági elnök helyett eljáró házelnök azonban nem veszi át a köztársasági elnök szerepét. Nem jogállásában helyettesíti a köztársasági elnököt, hanem – az Alaptörvény szóhasználata szerint is – hatásköröket gyakorol helyette. A 7/1990. (IV. 23.) AB határozat rámutatott, hogy az Országgyűlés elnöke nem „ideiglenes köztársasági elnök”. Az Alaptörvény a köztársasági elnök funkcionális helyettesítéséről rendelkezik: az Országgyűlés elnökének helyettesítési joga nem személyhez kötött, ha megszűnik házelnöki megbízatása, elveszíti azt a jogát is, hogy helyettesítse a köztársasági elnököt. A korlátozás oka a hatalomkoncentráció elkerülése, ezt szolgálja az is, hogy a helyettesítés ideje alatt az Országgyűlés elnöke házelnöki jogait nem gyakorolhatja.